Diószegi József

A Word Communications a Figyelő új tulajdonosa

Az IPM kiadója jelenteti meg a későbbiekben a Figyelő című lapot. Az új tulajdonos meg nem erősített információnk szerint százmillió forint körüli összeget adott a lapért, amit fel akar futtatni.

A válságadó milliárdokat vitt el a gépjármű-kereskedőktől

A tavalyi kedvezőtlen értékesítési adatok után még az idén sem várható jelentős növekedés az új autók eladása terén, de 2012−2013-ra kedvezőbbek a kereskedők várakozásai − mondta a tegnapi tájékoztatón Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers (PwC) Kft. cégtársa, aki a legújabb felmérésük megállapításait ismertette. A Magyarországon forgalomba helyezett új személyautók száma 2010-ben negatív rekordot döntött: alig több mint 43 ezer új személyautót helyeztek forgalomba. Ez 72 százalékos visszaesés a válság által már részben érintett 2008-as évhez képest is, amikor ez a szám még több mint 153 ezer volt.

Megvan a Figyelő új tulajdonosa - veszteséges volt a vevő

Május elsejével a Word Communications tulajdonába kerül a Figyelő. A Sanoma Media Budapest Zrt. meghívásos pályázat útján értékesítette az üzleti hetilapot.

Az autókereskedők is nyögik a válságadót

A gépjárműkereskedők úgy gondolják, hogy az adóváltozások nem jelentenek nekik könnyebbséget, de a többség nem akar kilépni a piacról.

Tartják magukat a vidéki Est-lapok

A lapunk által megkérdezett szakértők sem tudják megítélni, hogy mit temethetne maga alá az econet.hu esetleges összedőlése, az ugyanis a kérdés, hogy ki írja a forgatókönyvet. Vannak, akik úgy vélik, hogy a társaság képes lenne reorganizálni, rendbe tenni az Est-lapokat, vagyis a print részleget, de többen úgy vélik, hogy a cégre nehezedő pénzügyi nyomás miatt házon belül már erre sem kerülhet sor. A helyzet pedig − legalábbis a példányszámok, olvasottság alakulása okán − nem reménytelen, hiszen a Pesti Est, az Est Lapok és az Exit magazin olvasottsága növekedett az utóbbi időben, s az Ipsos/GfK legfrissebb mérése szerint a Pesti Est−Est Lapok−Exit trió a15−39 éves korosztály körében 574 ezer fős olvasottsággal rendelkezik. A Pesti Est kivételével még a példányszámok is kedvezően alakultak a fellelhető információk szerint, bár naprakész adatok nincsenek erről, hisz az Est-lapokat utoljára 2009 első félévében auditálta a Matesz, s bár a Pesti Est Kft. a 2009. harmadik és negyedik negyedévi adatokat még benyújtotta a gyorsjelentéshez, de pénzügyi okokból az auditálást már nem végezték el, ezt követően pedig a cég jelezte, hogy kiszáll az auditálásból.

Stabil a RadioCafé hallgatótábora

A budapesti rádiók piacán az econet.hu egykori portfóliójába tartozó RadioCafé a legkisebb szereplő, de szinte valamennyi vizsgált szegmensben stabilan tartja magát. Az Ipsos/GfK 2010. decemberi és 2011. februári  mérése szerint például a 15 éveseknél idősebbeknél a csatorna átlagos napi elérése 10 ezer fő, ami ötöde a nagyobb múltra visszatekintő és másfajta rétegközönséget kiszolgáló MR3-Bartók Rádióénak (a szakemberek azokat tekintik \"elértnek\", akik legalább negyed órát hallgatják a rádiót). A 15—49 éves korosztálynál is a sor végén áll a Café, ám őrzi elérési arányát, sőt e körben sokkal közelebb került a Bartók Rádióhoz.  A \"nagy rádiók\" ezeknél lényegesen nagyobb értékeket értek el: az első helyen álló Rádió1 például 120 ezer, s a napokban még ugyancsak econet.hu-érdekeltségű Neo FM elérése a fővárosban 114 ezer fő volt. A fiatalok, vagyis a 15−29 éves korcsoportban viszont már rosszabbul áll a Café, amely a 4 ezerrel épp egy szintre került a Bartók Rádióval, és a Klubrádió is \"csak \" háromszor olyan népszerű. A Neo FM sem muzsikál sokkal jobban, hisz átlagos napi elérése a budapesti, 15−29 évesek körében a Rádió1, a Juventus és a Class FM után a negyedik helyen áll.

A fiatalok ingyen szeretik

A programmagazinok reklámbevétele is jelentősen visszaesett az elmúlt időben. A Kantar Media adatai szerint a listaáras reklámköltés e lapokban összességében 9,5 milliárd forint volt 2008-ban, ami a múlt évben 7,76 milliárd forintra mérséklődött. Szinte minden termék hasonló arányban veszített: a Pesti Est például a különszámokkal együtt 300 millió forinttal hozott kevesebbet 2010-ben a 2008-as 3,78 milliárdhoz képest. Hasonló zsugorodást könyvelhetett el az Exit Magazin is, amely 2010-ben került a Sanoma Budapest Kft.-től az Est Media Group résztulajdonlásával működő KJ Publishing Kft.-hez − kétmilliárdos tavalyi bevételével ez a kiadvány az econet.hu-portfólió második legjelentősebb eleme a Pesti Est mellett. Az Est-lapok között − példányszámuk megőrzése okán − kiemelkedő szerepük van a vidékieknek, amelyek listaáras hirdetési bevétele a 2008-as 2,17 milliárd után tavaly 1,89 milliárd forintra mérséklődött. A szintén econet.hu-érdekeltségű Time Out (angol és magyar nyelvű) kiadása az elmúlt két évben listaáron 170 és 230 millió forinttal járult hozzá a csoport bevételéhez.

Vidéki lapokat vehet a Bors kiadója?

Több társaság is érdeklődik a Zalai Hírlapot, a Vas Népét, a Naplót, Fejér Megyei Hírlapot és a Dunaújvárosi Hírlapot megjelentető Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. (PLT) iránt, amelynek tulajdonosa Németország és Európa legnagyobb regionális médiavállalkozása, a Westdeutsche Allgemeine Zeitung (WAZ) - tudta meg a Napi Gazdaság. Információink szerint az érdeklődők között van egy osztrák pénzügyi befektető mellett a több kelet-magyarországi lapot megjelentető, osztrák tulajdonban lévő Inform Média Kft. is, amelynek ügyvezető igazgatója, Szabó Miklós megkeresésünkre úgy reagált, hogy \"cégünk nem kívánja kommentálni információját\". Úgy tudjuk, a Borsot megjelentető Híd Rádió Zrt. is az aspiránsok között van, ám a cég vezérigazgatója, Pallagi Ferenc sem nyilatkozott. A tranzakció valóságtartalmáról a másik oldal képviselőitől sem tudtunk meg semmit.

A válság sodorta el az Alstom dolgozóit

Az Alstom Hungária Zrt. nem szünteti be működését, a társaság továbbra is működni fog, de kisebb létszámmal. A munkaerő-racionalizálás csak az Alstom energetikai üzletágára van hatással, a másik, közlekedési üzletágat − amely a budapesti metrókocsikat is szállítja − az intézkedés nem érinti. Világszinten visszaestek az olyan nagyméretű erőművi berendezések megrendelései, amilyeneket Budapesten készített az Alstom, ezért a francia cég úgy döntött, azokban az országokban, ahol a gyártás messze esik a felhasználói piactól, leállítja a termelést. Erre a sorsra jutott a magyarországi erőművi berendezések gyártása is − mondta lapunknak Fórika Ibolya, az Alstom Hungária Zrt. kommunikációs igazgatója. A gyártó üzletág jelentős részét az exportra történő megrendelések tették ki − a termékek eljutottak az Amerikai Egyesült államoktól Szaúd-Arábiáig −, a gazdasági válság okozta keresletcsökkenés miatt ez azonban minimálisra csökkent. Az energetikai beruházások és fejlesztések elmaradása miatt a helyi szervizmegrendelések is visszaestek. Mindezek tették elkerülhetetlenné a hatékonyabb költségszerkezet kidolgozását, ezért az erőműszerviz-üzletágnál szervezeti átalakítást hajtott végre a vállalat. A fenti átalakításokkal az erőművi szervizelési tevékenység nagyobb hangsúlyt kap Magyarországon − tette hozzá az igazgató, aki szerint a leépítés közvetlen költségeinek jelentős hányadát a munkavállalói végkielégítések mellett egy úgynevezett szociális csomag teszi ki. A leépítéssel érintett munkavállalók létszáma 186 fő, ebből az erőműszervizben 36 fő. A tervezett létszámleépítést fokozatosan, 2011szeptemberéig hajtják végre.