Diószegi József

A Versenyhivatalhoz fordulhatnak a taxisok

Amennyiben nem vezetnek eredményre a tárgyalások a repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt. és a mintegy kétezer taxist tömörítő Országos Taxis Szövetség (OTSZ) között a reptéren kialakult helyzetről, úgy a szövetség a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul és demonstrációkat szervez a fővárosban − mondta lapunknak  Metál Zoltán, az OTSZ elnöke. Az érdekvédelmi szervezet azt kifogásolja, hogy szerdától − a reptér szerződött partnerét, a Főtaxit kivéve − gyakorlatilag kiszorították a taxisokat a reptér közvetlen közeléből, az előrendelt taxik utasai csak a reptér bejáratától távol szállhatnak be a gépkocsikba, ami versenyhátrányba hozza a taxisok nagy részét. Eddig közelebb jöhettek az autók, jóllehet volt szerződött partnere a reptérnek korábban is.

Szokott formáját hozta a Malév

A korábbiakhoz hasonló szinten teljesített tavaly is a Malév Zrt., pontosabban megismételte 2009-es veszteségét. A légitársaság pénteki közgyűlésén elfogadott 2010. évi beszámoló szerint ugyanis a cég bár 275 millió forinttal jobban teljesített, mint 2009-ben, adózás előtti eredménye így is mínusz 24,6 milliárd forint volt. Az elmúlt évben a Malév menetrend szerinti járatait 2,98 millió fő vette igénybe, ami nyolc százalékkal kevesebb, mint az előző évben, miközben a járatok száma 13 százalékkal csökkent. Tehát sem az utasok csábításában, sem pedig a veszteség lefaragásában nem sikerült eredményeket elérnie a cégnek, s megfigyelők szerint ez az elmúlt években tapasztalt tendencia folytatódhat idén is.

Autóipar: befejezik az elődök munkáját

Az utóbbi idők nagy autóipari beruházásaival kapcsolatos bejelentéseknek eddig inkább élvezője volt az Orbán-kormány, hiszen egy-egy ilyen fejlesztés előkészítése évekig is eltart, vagyis jóval azt megelőzően kezdődhettek az előkészületek, hogy a jelenlegi kabinet színre lépett volna. Minden bizonnyal így volt ez az Audi Hungaria Motor Kft. beruházása esetében is, amely 2013 végéig mintegy 900 millió euró (252 milliárd forint) értékű fejlesztést hajt végre Győrben − részben a mostani gyár területén −, 1800 új munkahelyet hozva létre. A jövőben a  vállalat a teljes gyártási folyamatot maga végzi, a  karosszériagyártástól a fényezésen át az összeszerelésig. A beruházás befejezése után évente 125 ezer autó  gördül majd le a győri gyártósorról.

Olcsóbb az uniós átlagnál a magyarországi szélessávú internet

A magyarországi szélessávúinternet-árak jelentősen alacsonyabbak az uniós átlagnál, a legolcsóbb ajánlatok még vásárlóerő-paritáson számolva is a legalacsonyabbak az uniós országok közül − ismertette tegnapi tájékoztatóján az Informatikai, Távközlési és Elektronikus Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) megbízásából a Corvinus Egyetemen készített tanulmányt Kövesi Gabriella, az IVSZ távközlési tagozatának vezetője. A vezetékes telefon lakossági árai valamivel, az üzleti árak pedig jelentősen alacsonyabbak az uniós átlagnál, a mobiltelefonálásért fizetendő díjak pedig az európai átlag körüliek. Kövesi szerint a fogyasztók 2010-ben a nyolc évvel ezelőtti árnál (reálértéken) közel 40 százalékkal olcsóbban jutnak távközlési szolgáltatásokhoz. A KSH által nyilvántartott szolgáltatáscsoportok között nincs olyan, amelynek az ára megközelítőleg hasonló csökkenést mutatna.

Átláthatóbb beszerzéseket ígér a MÁV

Átláthatóbb, rugalmasabb és gyorsabb beszerzésekre törekszik a MÁV Zrt., emellett a célok között szerepel a kis- és középvállalkozások minél nagyobb arányú bevonása − mondta Szarka László, a MÁV kommunikációs igazgatója a társaság beszállítói konferenciáján. A vállalatcsoport évente 120 milliárd forint értékű beszerzést hajt végre. Werle Zoltán, a MÁV társasági szolgáltatás igazgatója kiemelte, az 50 millió forint alatti pályázatok 43 százalékában verseny van a szereplők között, az 50 millió forint feletti beszerzéseknél pedig ennél is kedvezőbb a helyzet. A költséghatékonyság jegyében a MÁV  a konszolidált mérlegben szereplő társaságok beszerzéseit központilag irányítja − fogalmazott az igazgató. A vasúttársaság tovább kívánja elektronizálni a beszerzési eljárást, ennek érdekében vezették be az elektronikus árlejtés gyakorlatát, ami a folyamat gyorsítása mellett a MÁV szerint a költséghatékonyságot is javítja. Ezt az elmúlt évben 565 esetben, az eljárások 55 százalékánál alkalmazták.

A cégek kitartanak a sport mellett

Az új támogatási rendszer alapján racionális vállalatvezetői döntés, hogy a korábban a sportra szánt összegek felett további, az adóból leírható sporttámogatást adjanak a vállalatok, hiszen míg a korábbi formában változatlan támogatás nyújtható az élsportnak, az új összegeket a tömegsportra lehet fordítani − vélekedett Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, az MLSZ elnöke.

Végelszámolással szűnik meg az FH

Működésének pénzügyi fenntarthatatlansága, a független hírszolgáltatás iránti valós megrendelői érdeklődés hiányában a Független Hírügynökség (FH) működtetői a társaság megszüntetését kezdeményezik − jelentette be a cég szerdán. Információink szerint a tulajdonosok az elmúlt negyedévben havonta több mint 12,5 millió forint veszteséget finanszíroztak, ez is hozzájárult a végelszámolás elindításához. A Független Hírügynökség napi 150-200 hírt, valamint rádiók számára készített hangos hírt adott ki, a médiumoktól származó hírárbevétele azonban nem érte el a hírszolgáltatás költségeinek 15 százalékát. Úgy tudjuk, a hírügynökségnek − a rádiókat is beleszámítva − több mint húsz megrendelője volt, ám kis összegű szerződésekkel. A társaság 21 főt foglalkoztatott s legalább ugyanennyi külső beszállítója volt. A bejelentés azt is jelenti, hogy az FH által az elmúlt napokban kezdeményezett, a független hírszolgáltatás megőrzését célzó együttműködési folyamat sikertelenül zárult, bár azt több médiavállalat támogatásáról biztosította. A helyzethez minden bizonnyal hozzájárult, hogy időközben ingyenessé vált az MTI. Utóbbi lépés halasztgatása ráadásul bizonytalanná tette a hírszolgáltatási piacot.

Nem hozott lemorzsolódást a Telenor-márkaváltás

Nem tapasztalt lemorzsolódást egy évvel ezelőtti márkaváltása kapcsán a Telenor − mondta Kallós András, a Telenor marketingkommunikációs igazgatója egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. A szakember szerint egy év elteltével ma már többen használják a Telenor nevet, mint a Pannont. A névcserét a norvég tulajdonos globális márkaépítési szándékai indokolták, ennek keretében a helyi piacokon lecserélte a  lokális márkát. A márkaváltás költségeit ugyan nem árulta el az igazgató, szavaiból csak annyi derült ki, hogy a tavaly meghirdetett, mintegy 3 milliárd forintos költségcsökkentés egy részét erre fordította a vállalat. A fontosabb felületek feliratainak, logóinak cseréje mintegy 2-3 hétig tartott, kampányokra azonban nem költött a korábbiaknál többet a Telenor, csupán a hangsúlyok helyeződtek át a cég által évente készített 35-40 kampányban. A magyarországi távközlési piacról Kallós elmondta, az ügyfeleknek nincs indíttatásuk a váltásra, ezért drámai változásokat nem igazán lehet elérni.

A NeoFM a földfelszíni digitális platformon

Az Antenna Hungária Csoport és a NeoFM-et működtető FM1 Zrt. hosszú távú kereskedelmi szerződést kötött a NeoFM országos kereskedelmi rádiócsatorna digitális földfelszíni rádiós (DAB+) platformon történő terjesztésére. Ennek értelmében a NeoFM digitális sztereo minőségű rádióprogramja 2011. június 1-jétől elérhető lesz az "A" jelű multiplexen, 222.064 MHz-en. A digitális rádiós szolgáltatás Budapesten és környékén érhető el, a hálózat több mint 25 százalékos lakossági lefedettséget biztosít.