Bodolóczki Linda

Átalakul az ÁPV Rt.

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága 2005 végéig meghosszabbította Mészáros Tamásnak, az ÁPV Rt. elnökének megbízatását – írta a radio.hu. A tervek szerint a parlament ősszel dönt a szervezet átalakításáról: feladatonként csökkenhet a szervezet létszáma és bővülhet az ÁPV kezelésében lévő állami vállalatok száma. Mészáros reményei szerint a jelenleg nem az ÁPV kezelésében lévő állami cégek – főként minisztériumi vállalatok – egy része átkerül a szervezethez, ugyanis a 2005-re beütemezett privatizációs tranzakciók sikeres teljesítésével is több mint nyolcvan vállalat maradna többségi állami tulajdonban.

Főszerkesztőt vált a HVG

Nem indul posztja megőrzéséért Lipovecz Iván, a HVG főszerkesztője a lap június 15-i főszerkesztő-választásán – írja az fn.hu. A posztra eddig csak Réti Pál, a lap washingtoni tudósítója jelentkezett. A HVG két éve még átlagosan 106 ezer példányt értékesített, most 97 ezret – Lipovecz szerint vezetőváltás nélkül nem oldható meg az olvasók megtartása. A HVG Kiadói Rt. részvényeinek háromnegyedét 2003-ban vásárolta meg a Westdeutsche Allgemeine Zeitung a lap szerkesztőségének tagjaitól. A társaság árbevétele tavaly ötmilliárd forint, adózott nyeresége 1,0–1,5 milliárd forint volt.

Gyógyír lehet a bajra a francia nem?

Baka Zoltán Nem jelent veszélyt az európai gazdaságra, hogy rések keletkeztek a közösségi politika stabilitásán; azok legalább kikényszerítik a gazdasági problémákra adandó válaszok mihamarabbi megszületését – értékelte lapunknak az elmúlt hetek európai uniós ügyeinek várható hatását Barcza György, az ING elemzője, aki túlzónak tartja a félelmeket az eurózóna „bedőlésétől”. Ezzel kapcsolatban tegnap jelentek meg találgatások a nemzetközi sajtóban, de a német jegybank, mint az egyik feltételezett közreműködője az ilyen témájú tárgyalásoknak, cáfolta az értesüléseket. Lányi Bence, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője szerint is elsősorban politikai következményei lesznek az új európai alkotmány bukdácsolásának, bár arra lehet számítani, hogy felerősödnek az euroszkeptikus hangok, ami kihathat a pénzügyi piacokra. A kritikusok érvként hozhatják fel, hogy az eurózóna mint heterogén gazdasági csoport tagjainál nem esik azonos megítélés alá az ECB kamatpolitikája: Németország például már rég megérett a kamatcsökkentésre. Jelzésértékű szerinte, hogy az elmúlt napokban nemcsak az euró (és vele együtt a forint), de az ilyen helyzetekben menekülő valutának számító svájci frank árfolyama is esett. Életszerűtlennek tartja ugyanakkor, hogy a politikai bizonytalanság negatívan hasson a működőtőke-áramlásra, különösképpen a magyarországi befektetésekre. Azok ugyanis jellemzően EU-n belüli országokból származnak. A szakértők azonosan ítélik meg a magyar gazdaság első negyedéves teljesítményét: az nagyjából megfelelt a várakozásoknak, a reálszféra teljesítményét alapvetően az eurózóna gazdaságának lassulása határozta meg, de még így is töretlenül folytatódik a felzárkózás, amit egészséges szerkezetben húz az export és a beruházások. Az infláció valamivel jobban alakul annál, amit vártak. Lányi szerint alulról nagyobb a kockázata az MNB inflációs céljától való eltérésnek. Ez akkor is áll, ha a forint tartósan megmarad a 250–255-ös sávban, sőt, 260 forintig sincs igazán ok aggodalomra, az importoldali inflációs nyomás még ebben az esetben sem lenne meghatározó. Ezek miatt idén még 50 bázispont kamatvágást várnak, 25 bázispont a következő monetáris tanács ülésen olvad el, újabb csökkentésre viszont várni kell a harmadik negyedévig. Ekkorra kiderül egyrészt, hogy tartható-e az inflációs cél, másrészt a korábbi évek tapasztalatai szerint a Pénzügyminisztérium is e tájt kényszerül végső vallomásra a költségvetéssel kapcsolatban. Az MNB már bekalkulálta, hogy ismét nagyobb lesz a PM tervénél a hiány, ezért ez nem lesz akadálya az újabb kamatcsökkentésnek – mondta Lányi. Barcza szerint különösen aggasztó a költségvetés esetében, hogy a 12 havi, görgetett hiány ismét visszatért arra a szintre, ahol tavaly nyáron járt, amire válaszul ősszel a PM végrehajtotta a megszorításokat.

A kormány támogatná a hiányszakmákat

A kormány egyik célja a hiányszakmák kiemelt támogatása, kérdés marad azonban, hogy sikerül-e még az előtt „kitermelni” azokat a szakmunkásokat, akik helyett ma külföldiek dolgoznak, hogy a multinacionális vállalatok áthelyeznék székhelyüket Szlovákiába vagy Romániába. Nincs elég szakképzett munkás ma Magyarországon, a 100 lépés részeként a kormány kiemelten kívánja támogatni a hiányszakmákat, többek között a kiegészítő normatív támogatás nyújtásával és a szakoktatók továbbképzésének támogatásával – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. További feltétel, hogy az oktatási intézmények át tudjanak állni ezek oktatására, ehhez azonban rugalmasabb intézményi struktúra kell – mondta lapunknak Magyar Bálint oktatási miniszter. Az intézményrendszer jelenleg szétaprózódott, jóval több, mint ezer intézményben folyik az oktatás, 50-60 térségi integrált szakképző (TISZ) központ létrehozása lenne ideális. Ebből már az idén 16 létrejön uniós forrásokból (többek között Egerben, Nyíregyházán és Budapesten is), 2006-ban pedig a Munkaerő-piaci Alap támogatásával újabb hat – mondta a miniszter. Az eddig említett három pont – a hiányszakmák támogatása, a gyakorlati képzésre való koncentrálás és a TISZ-ek létrehozása – mellett még 11 pontot hirdetett meg a kormány. Sor kerül a jelenleg több mint 800 szakmát számon tartó Országos Képzési Rendszer átalakítására: 400-ra kellene csökkenteni a szakmák számát 2006-ig az unióval való harmonizáció és az egyszerűsödés érdekében – mondta Magyar Bálint oktatási miniszter. A kormány az iskolák teljesítménymérési rendszerének kialakításával tervezi a továbbiakban a normatív, fejlesztési és kiegészítő támogatásokat nyújtani.

Esik az euró

A francia népszavazási eredmények következtében esik az euró dollárral és jennel szembeni árfolyama is.

Gyurcsány a franciákról

A franciaországi népszavazás eredménye sajnálatos, de nem végzetes Európa jövője szempontjából - nyilatkozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Kínai ruha-huza-vona

Továbbra sem oldódik meg a kínai textil exporttal kapcsolatos vita - a védekezések és a támadások hatása kiegyenlíti egymást: az USA és az EU mennyiségi korlátozást tervez bevezetni, amire 81 ruhanemű exportvámjának eltörlésével válaszolna Kína.

Olasz-német bankházasság készül

Németország második legnagyobb bankja, a HVB Group fúziós tárgyalásokat folytat az olasz UniCreditoval - jelentette be ma a HVB.

Európa egyik része lefelé mozdult

A tőzsdei nyitások után pár perccel a DAX 4,32, a CAC pedig 26,24 ponttal mutatott alacsonyabb értéket. A londoni tőzsde ma zárva van, és az amerikai piacok sem nyitnak ki.