Bodolóczki Linda

Új külpiacok célkeresztben

A kormány tegnap elfogadta a külgazdasági stratégiát, amely főként az áru- és szolgáltatásexport, valamint a befektetések ösztönzésének eszközeire koncentrál – mondta Kóka János gazdasági miniszter. A stratégia a hagyományos európai partnereken kívül Délkelet-Európára, Kelet-Európára, Ázsia egyes államaira (Japán, Kína, India, Dél-Korea) és Észak-Amerikára koncentrál. Az ágazati fókusz pedig a magas hozzáadott értékű exporttermékekre került. A kormány a teendőket 17 pontos cselekvési tervben foglalta össze. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) fejlesztésére 2,5 milliárd forintot szán a kormány. Ezen túl az OMSZ hat állandó és egy ideiglenes légibázis működtetésére, helikopterekre, azok felszerelésére írt ki közbeszerzési pályázatot. Főként ingatlaneladásokból nyílnak meg azok a források, melyekből az összesen 4,5 milliárd forintos fejlesztés megvalósul – mondta Batiz András kormányszóvivő.

A GKM nagytakarításba kezd

A kormány cáfolta a költségvetési fejezetek megvágásáról szóló híreket, egyes tárcák azonban önszántukból középpontba helyezik a takarékoskodást.

Csökkent a bizalom

A lakossági bizalmi index az előző negyedévihez és a 2004. júniusihoz képest is csökkent – jelentette tegnap a GfK Hungária Piackutató Intézet. A 2005. márciusi adatokhoz képest legnagyobb mértékben az ország elkövetkező egy éves gazdasági helyzetének megítélése romlott, de kedvezőtlenebb lett a családok aktuális anyagi helyzetéről és az ország öt év múlva várható gazdasági helyzetéről alkotott kép is. Ugyanígy csökkent a fogyasztói várakozások indexe (FBI) is. A vásárlási hajlandóság indexe (VHI) ezekkel szemben ismét nőtt: 1996 júniusa óta most mutatja a legmagasabb értéket. A GfK kutatói szerint a háztartások előző évihez viszonyított anyagi helyzetének megítélése jelentősen romlott, így az index növekedése a tartós fogyasztási cikkek iránt az egyre kedvezőbb vásárlási feltételek miatt megugró vásárlási hajlandóságnak köszönhető.

Véget ér a PHARE-program

Jövő ősszel zárul le Magyarországon a PHARE program, amely 14 év alatt 370 milliárd forinttal segítette a magyarországi gazdasági, társadalmi és intézményi fejlesztéseket.

Kivel érdemes elkészíttetni a pályázatot?

A pályázatíró cégek 50–200 ezer forint fix, valamint 2–9 százalékos sikerdíjért dolgoznak – a jók nagyot kaszálnak, de biztosan nyerő pályázat nincs.

Hírháló

Tizenötmillió euró intézményfejlesztésre Az Európai Unió PHARE-irányítóbizottsága elfogadta Magyarország 2005-ös intézményfejlesztést célzó programját. A 15 millió összértékű intézményfejlesztést az átmeneti támogatás (a PHARE intézményfejlesztési programjának folytatása) finanszírozza, a magyar költségvetés ehhez 3,909 millió euróval járul hozzá. Az agrárszektor élelmiszer-biztonsági intézményi hátterének fejlesztése 4,318 millió euró támogatásban részesül, bíróképző iskola létesül 1,780 millió euróból, a közigazgatás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének fejlesztésére 2,2 millió eurót különítettek el. A közigazgatási kapacitás azon területeit, amelyek fejlesztésére a strukturális alapokból nem nyújthatók támogatások, az intézményfejlesztési alap 1,5 millió euró átmeneti támogatásban részesíti.

A GVOP támogatja a kkv-k együttműködését

Két GVOP-pályázat is támogatja idén kkv-k együttműködését, összesen csaknem 7 milliárd forinttal, cél a nagyvállalatokhoz viszonyított versenyhátrány mérséklése. A Gazdasági és Versenyképességi Operatív Program (GVOP) irányító hatósága szeptember 30-ig várja a kis- és középvállalkozások (kkv) között lévő együttműködés előmozdítását, fejlesztését célzó projekteket. Mindkét pályázati kiírás célja a kkv-k közötti összefogásban rejlő előnyök kihasználása. A kis- és középvállalkozások közötti együttműködés szervezésének támogatása (GVOP-2005-2.3.1) címet viselő pályázat célja a területileg, ágazatilag vagy szakmailag szerveződött vállalati együttműködések kialakítása, szervezése, valamint az általuk magvalósítandó projektek kidolgozása, nyomon követésére. A programra 900 millió forint áll rendelkezésre. Az együttműködés kialakítására nyújtott támogatás mértéke 3–5 tag esetén 4 millió forint, 5-nél több tag esetén 4 millió forint; projektek kidolgozására, nyomon követésére maximum egymillió forint a támogatás. Az együttműködő vállalkozások közös célú beruházásának, fejlesztésének támogatása (GVOP-2005-2.3.2) című pályázat a létrejött hálózatok fejlesztését segíti elő – a termék-előállítási, -beszerzési, -értékesítési feltételek kedvezőbbé tételével. A pályázat rendelkezésére álló kerete 2005-ben 5,8 milliárd forint, az irányító hatóság 110-120 projektet tervez támogatni. A kiírásra gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók is jelentkezhetnek, a vissza nem térítendő támogatás összege az elszámolható összes költség 50 százalékáig terjedhet: 3–5 hálózati tag esetén maximum 40, 5-nél több tag esetén maximum 60 millió forint.

Kiosztották az artmozis fejlesztési támogatásokat

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) idén 200 millió forintot osztott szét az art mozik között. Pályázni lehetett többek között a mozik műszaki és kényelmi feltételeinek fejlesztésére, számítógépes jegykiadó rendszerének és internetes kapcsolatának kialakítására, belsőépítészeti átalakítására vagy akadálymentesítési munkákra. A budapesti filmszínházak elsősorban a már meglévő szolgáltatások kiegészítésére, a vidékiek inkább alapfokú fejlesztésekre, átépítésekre fordítják az elnyert támogatásokat. Összesen 28 pályázó 468 millió forint támogatást igényelt. Az NKÖM három éve, 1,5 milliárd forintot tervezett az art mozik fejlesztésére, ebből az első esztendőben 500, majd 170, idén pedig 200 millió forint lett. A félmilliárdos támogatás túl sok volt ahhoz, hogy a mozik felelősségteljesen fel tudják használni, többek között azért, mert a fenntartó önkormányzatok számára nehéz a 25 százalékos önrészt előre biztosítani – mondta Zachar Balázs, az NKÖM audiovizuális főosztályvezetője. Szerinte az évi 200 milliós támogatás fenntartható egészen addig, amíg az összérték el nem éri a 1,5 milliárdot.

Veres: Jól teljesít a magyar gazdaság

A magyar gazdaság jól teljesít 2005-ben, a gazdaság szereplőinek eredménye elismerésre méltó – ezt támasztja alá az OECD országjelentése és az Európai Bizottság értékelése is az idei költségvetési folyamatokról – mondta a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Veres János pénzügyminiszter. Véleménye szerint a magyar gazdaság 2005-ben 3,5-4 százalékos növekedési ütemmel, az elmúlt 20 év legalacsonyabb inflációs értékével számolhat és reális esély van arra, hogy az idén teljesül az előre tervezett költségvetési hiány is. Ezek mellett az ipari termelés és az export is bővül, az elmúlt hetekben többször csúcsot döntött a BUX, nőtt a foglalkoztatottak száma és sikerült az előre tervezett jövedelemnövekményt is elérni, mind az államigazgatási, mind a versenyszférában – mondta Veres. Véleménye szerint az első negyedévi tőkebefektetési adatok alapján a múlt évi szintet is túlteljesítheti a gazdaság – ezek jelentős része olyan modern, új technológiákat jelent, amelyekkel magas hozzáadott értékű, versenyképes termelés folyik Magyarországon. A pénzügyminiszter szerint a kormány és a jegybank jelenleg tárgyal a jövő évi inflációs célról; a kormány jövőre a három százalékot – ami a jegybank szerint ideális lenne – lényegesen alulmúló inflációra számít. Veres szerint az áremelkedés alakulása, a megfelelően követett költségvetési politika biztosítja, hogy Magyarországon a továbbiakban alacsonyabb jegybanki kamattal lehessen számolni – a kormány teret teremt a monetáris tanácsnak a kamatcsökkentésre.