Bodolóczki Linda

Az IPOSZ javítana a kisvállalkozások helyzetén

Szeptemberben az IPOSZ több, a kisvállalkozások helyzetét könnyítő, életben maradásukat segítő intézkedés meghozatalát kezdeményezi.

Éveket csúszhat a magyar euró

A Reuters által megkérdezett elemzők harmada szerint Magyarországon csak 2014-ben sikerül bevezetni az eurót.

A piac szerint évekkel tolódhat a magyar euróbevezetés

A Reuters legutóbbi felmérése szerint Szlovákia 2007-re, Csehország 2008-ra, Magyarország pedig csak 2009-re tudja teljesíteni a maastrichti kritériumokat. A 37 megkérdezett szakember egyetértett abban, hogy a jövő évi választások előtt a kormányzat a kiadásokat nem szívesen vágja vissza. A magyar államháztartás helyzete sokkal rosszabb, mint a régió többi országában, ráadásul a kormányzat nem elkötelezett a változtatásra irányába – véli Lars Christensen, a koppenhágai Danske Bank elemzője. A megkérdezettek harmada szerint Magyarország a tervezett 2010 helyett csak 2014-ben tudja majd bevezetni a közös európai valutát. Eközben Litvánia, Észtország és Szlovénia már mindent teljesített ahhoz, hogy 2007-ben be tudják vezetni az eurót – beleértve az inflációs elvárásokat is –, egy évvel később pedig Ciprus, Málta és Lettország csatlakozik az euróövezethez (ez a hat ország már belépett az ERM–2-be). Az elemzők szerint a nagyobb országoknak még több teendőjük van – elsősorban a költségvetési szigor területén. A felmérés konszenzusa szerint Szlovákia már 2006-ban, Lengyelország 2007-ben, Magyarország és Csehország pedig 2008-ban tud belépni az ERM–2-be.

Hárommilliárd euró lehet az idei külkerhiány

Az év első hat hónapjában a magyar kivitel 11, a behozatal 5 százalékkal bővült, a külkereskedelmi mérleg hiánya 293 milliárd forint, 1,18 milliárd euró, ami fele a 2004 első félévében mért adatnak – mondta Kóka János gazdasági miniszter a kormány szerdai ülése után. Véleménye szerint a jelentős exportbővülésnek köszönhetően a külkereskedelmi mérleg hiánya az év végén a hárommilliárd eurót nem haladja majd meg. A közös gazdaságpolitikai nyilatkozat – amelyet a miniszter tegnap juttatott el a négy párt elnökeinek – három ponttal bővült. Ezek értelmében a következő évtizedben a munkahelyteremtést előtérbe kell helyezni (a foglalkoztatási rátát hét százalékponttal emelnék), a k+f-et és az innovációt erőteljesen kell ösztönözni, valamint az EU-ban tudatos, offenzív politikát kell folytatni. (A Fidesz „semmi értelmét nem látja annak, hogy egy olyan semmitmondó gazdaságpolitikai nyilatkozatot írjon alá, amit a kormány nyilvánvalóan kampánycélokra kíván felhasználni” – írta Áder János frakcióvezető nyílt levélben.) A nemzeti parkok szerepe átalakul ettől az évtől – céljuk az értékőrzés és a szolgáltatás lesz, a vidékfejlesztés motorjaivá válnak, javítják a körzetük megtartó erejét és munkakínálatát – mondta Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. Az utóbbi három évben 357 millió forintot fordítottak élőhely-rekonstrukcióra, 3,124 milliárdot turisztikai létesítményekre és 520 milliót székházlétesítésre. A további fejlesztésekre 9,3 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek jelentős része uniós forrás – mondta a miniszter. A földhivatalok június 30-a óta 6400 hektár parlagfűvel szennyezett területet derítettek fel – mondta László Boglár kormányszóvivő. Összesen 399 külterületi és 11 belterületi ingatlanon rendelték el a kényszerkaszálást, s azt 141 esetben hajtották végre. A szolgálatok most kapják a legtöbb adatot a földhivataloktól, a kényszerkaszálások száma a következő hetekben várhatóan ugrásszerűen nőni fog.

Erőre kapott az idegenforgalom

Idén az első félévben a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma jelentősen, a vendégéjszakáké pedig kismértékben emelkedett az előző évhez viszonyítva. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele számottevően nőtt – adta hírül a KSH. A szállodák 43,7 százalékos kihasználtsággal működtek a tavalyi 42,5 százalék után. A szálláshelyekre 1,5 millió külföldi vendég érkezett 2005 első hat hónapjában és 4,4 millió éjszakát töltöttek el; az előbbi 9,5, az utóbbi pedig 4,3 százalékkal több a tavalyinál. A legfontosabb küldő országok közül Nagy-Britannia, Ausztria, Olaszország és az Egyesült Államok esetében nőtt a vendégéjszakák száma, míg a németeké két százalékkal csökkent. A szállodákban 11 százalékkal több külföldi fordult meg, ezen belül a gyógyszállodákban 11,5, a wellness-szállodákban 46,7, az apartmanszállodákban pedig 84,7 százalék a bővülés. A külföldi vendégek számának növekedése a Közép-Magyarország régióra és azon belül Budapestre koncentrálódott, a többi régióban 1–6 százalékos csökkenés volt. A félév során az 1,5 millió belföldi vendég 3,4 millió éjszakát töltött el, ez 4,6, illetve 2,3 százalékos gyarapodás. A magyarok főként a szállodákat választották, a panziókban és a kempingekben csekély volt a forgalombővülés. A kereskedelmi szálláshelyek bevétele január–júniusban 94,2 milliárd forintra rúgott, ez folyó áron 13,5 százalékos növekedés; ezen belül a szállásdíjbevétel 14, a szálláshelyi vendéglátás 1, az egyéb szolgáltatások bevétele 31 százalékkal bővült.

Miért jön ide a japán turista?

A magyar turizmus egyre inkább minőségorientálttá válik – mondta Kolber István regionális fejlesztésekért felelős tárca nélküli miniszter. Véleménye szerint a turisztikai ágazat teljesítménye éves szintes is jónak ígérkezik, 2004-et minden bizonnyal felülteljesíti.

A látogatók egészségére majd négyszázan vigyáznak

Idén a fesztivál történetének eddigi legnagyobb számú egészségügyi személyzete áll készenlétben a Sziget fesztiválon. A 380 fős egészségügyi szolgálat a hat mentőorvos, nővérek, ápolók és betegkísérők mellett 12 motoros és 75 gyalogos járőrből áll. A szolgálatban negyven emberrel több vesz részt, mint a tavalyi évben. A Hajógyári-szigeten egy roham-, két mentő- és két esetkocsi, valamint egy speciális autó végzi feladatát, technikai és orvosi mentési szolgálattal – mondta lapuknak Vető Viktória, a Sziget sajtófőnöke. A tavalyi rendezvényen két és fél ezer ellátást kellett nyújtani a résztvevőknek; az esetek többségét az apróbb sérülések, meghűléses és allergiás betegségek tették ki.

Újra kiírják a kkv-k kedvenc pályázatát

Már augusztus közepén kiírják a kkv-k körében eddig legnépszerűbb uniós pályázatot, a GVOP 2.1.1.-et, ami a kkv-k műszaki-technológiai hátterének fejlesztését szolgálja.

A 460 milliárd forint ára

Az uniós pályázatok tipikus problémái: sokáig nem tudni, hogy mi lett a benyújtott pályázat sorsa; a hiánypótlás során újabb, nem várt költségek merülnek fel; késik a kifizetés, a banki kamat pedig egyre tetemesebb - mégis akadnak olyan cégek, amelyek teljes mértékben elégedettek.