BUX 129728.50 -0,69 %
OTP 39800 -0,25 %
header

Bodolóczki Linda

09.
05.
23:59

Újabb HEFOP-milliárdok

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) irányító hatósága (IH) az alkalmazottak és a vállalkozások versenyképességének, valamint a vállalkozások alkalmazkodóképességének fokozása érdekében másfél év alatt hétmilliárd forinttal támogatja a képzési programok szervezését. A tavalyi év hasonló kiírásaira 140 pályázat érkezett, ezek összesen négyezer ember képzését vállalták. Idén megnőtt az érdeklődés, három hónap alatt több mint 240 pályázat érkezett a hatósághoz. A projektek 80 százaléka általános képzésekre igényelt támogatást, a projektekben leginkább nyelvi, számítógépes, vezetői képzések, csapatépítési programok jelentek meg, de a marketingismeretek és a munkavédelmi képzések iránt is nagy az érdeklődés – mondta lapunknak Kiss Csaba, a HEFOP IH osztályvezetője. A kiírásra azért van szükség, mert a hazai kkv-k nagy többségénél a munkavállalók képzésére nem szentelnek elegendő figyelmet, a képzések csak eseti jellegűek. A pályázatok értékelése augusztusban kezdődött, az első döntésekre szeptember során lehet számítani. A program célja, hogy olyan tudás, képesítés megszerzését támogassa, amely nemcsak az adott cégnél, hanem más vállalatnál vagy munkaterületen is alkalmazható, így lényegesen növeli a munkavállaló foglalkoztathatóságát. Biztosíték lehet erre, ha a képzéseket különböző független vállalkozások együttesen szervezik, vagy ha több vállalkozás munkavállalói is jelentkeznek rá. Egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok és szövetkezetek is jelentkezhetnek a kiírásra, egészen 2006 végéig. A minimális megítélhető támogatás egy-, a maximális ötvenmillió forint. Az általános képzések elszámolható költségeinek legfeljebb 60, a szakosított képzések költségeinek 35 százaléka támogatható. Amennyiben a projektgazda kis- és középvállalkozás, további 20, illetve 10 százalékkal növelhető a támogatási arány, valamint minden egyes hátrányos helyzetű személy képzése esetén további egy százalékkal (de legfeljebb összesen 10 százalékkal).

Szerző(k):
Bodolóczki Linda
08.
25.
23:59

Aggályos a munkaerő kölcsönzése

A Munka törvénykönyve tervezett változtatásairól tárgyalt tegnap az OÉT – majdnem minden téren ellentmondás volt a felek között. A módosítási javaslatok visszakerülnek a munkajogi bizottsághoz. A legélesebb ellentét a munkaerő-kölcsönzés és december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása körül alakult ki. A kölcsönzés esetében a fő problémát az jelenti, hogy a munkáltató felmondhat a dolgozónak, majd kölcsönzött munkavállalóként kezdi ugyanőt foglalkoztatni, persze kevesebb bérért – mondta Borsik János, az OÉT munkavállalói oldalának szóvivője. A Munka törvénykönyve módosítási javaslata szerint a munkavállaló kölcsönzése tilos lenne a felmondás után hat hónapig, a munkavállalók szerint ez azonban nem zárja ki sem a diszkriminációt, sem pedig azt a gyakorlatot, hogy egyes munkáltatók a rendes munkaviszony helyettesítéseként használják a kölcsönzést – vélik a munkavállalók. Szerintük csak határozott idejű szerződéssel kellene munkaerőt kölcsönözni. A munkaadói oldal szerint azonban megfelelő a határozatlan idejű szerződés is, hiszen a piaci felfutás – amíg a cégnek megnő a munkaerőigénye – hónapokig, sőt évekig is eltarthat – mondta Rolek Ferenc szóvivő. Szerinte a probléma úgy oldható meg, ha a tevékenység munkaügyi ellenőrzésére nagyobb figyelmet szentelnek és a kölcsönzés a rendes munkajogi szerződés által szabályozhatóvá válik – a tervezettel ellentétben ez nem a kölcsönbeadó és vevő közös felelőssége, csak a kölcsönzőé. A kormány szerint december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása a jelenlegi gyakorlatot tenné törvényessé, mivel a legtöbben nem dolgoznak ezen a napon (a munkáltatók nem adnak ki szabadságot, hanem előtte vagy utána ledolgoztatják). A munkavállalók támogatják a javaslatot, igaz, véleményük szerint a munkaidővel kapcsolatos szabályozásban elsőbbséget élvezne a 38 órás munkahét és a 20 perces pihenőidő is. A munkaadók – versenyképességi megfontolásokból – az éves munkaidő semmiféle csökkenését nem támogatják.

Szerző(k):
Bodolóczki Linda
08.
17.
23:59

A tanévkezdés támogatásokkal jár

Az idei tanévtől teljessé válik a rászorultsági alapon járó ingyenes tankönyvellátás: a 9–13. évfolyamos diákok is térítésmentesen igényelhetnek tankönyveket, a 700 ezer diákot érintő intézkedést a kormány nyolcmilliárd forinttal támogatja – jelentette be a kormány ülése után Magyar Bálint oktatási miniszter. A juttatás kedvezményezettjei a fogyatékos vagy sajátos nevelési igényű tanulók, a három- vagy több gyermekes családban élők, az egyedülálló szülő által nevelt vagy a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő diákok. A százezer rászoruló óvodás mellett idén az alsó tagozatosok is ingyenes étkeztetésben részesülhetnek önkormányzati döntés alapján, erre a célra 1,5 milliárd forintot biztosít a kormány. Egy százalékkal, hét százalékra emelkedik az iskolák egyéni foglalkozásra fordítható időkerete, az alsó tagozatban pedig három kilogrammban maximalizálták az iskolatáskák tömegét. Idén a helyi önkormányzatok tanulónként 4550 forintot igényelhetnek informatikai fejlesztésekre. Augusztusban dupla összegű családi pótlék jár a tanévkezdés segítésére, a munkáltató által adómentesen nyújtható iskolakezdési támogatás pedig 15-ről 17 ezer forintra nő. A szakiskolák 9–10. évfolyamán csökken a maximális osztálylétszám, 23 szakiskolában indul be a szakképzést előkészítő évfolyam. A tavalyi tanévben kiírt ROP-pályázatok megvalósítása az idén elindul: az iskolák, óvodák felújítása összesen 12 milliárd forint értékben kezdődik meg. A tavaly beindult reformok is folytatódnak: a Nemzeti Alaptanterv, a buktatás tilalma és a szöveges értékelés a második évfolyamosokra is kiterjed.

Szerző(k):
Bodolóczki Linda
08.
17.
05:59

Decembertől gyűjtik a lejárt gyógyszereket

Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint hazánkban évente 2000 tonna hulladék keletkezik a lakosság által fel nem használt, lejárt szavatosságú gyógyszerekből és azok csomagolásából. Ennek egy része a jelenlegi gyakorlat szerint a kommunális hulladékba kerül, s ez veszélyt jelent az emberi egészségre és a környezetre, több halálesetet is okoztak gyerekek és hajléktalanok körében – mondta el lapunknak Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke. Annak ellenére, hogy a patikák többsége most is átveszi a lejárt szavatosságú gyógyszereket, a szervezett gyűjtés és megsemmisítés jelenleg nem biztosított. Egy júniusi miniszteri rendelet értelmében december 1-jétől a patikák, gyógyszergyártók és -nagykereskedők szervezett formában, EU-konform módon kezdik meg az efféle veszélyes hulladék kezelését: minden gyógyszertárba kihelyeznek egy gyűjtődobozt, amelybe elhelyezhetők a lejárt vagy már nem használt gyógyszerek. A megfelelő gyűjtőedények biztosítása, kihelyezése a gyűjtőpontokra, a szállítás megszervezése, a hulladék elégetéssel történő ártalmatlanítása a gyártók, illetve nagykereskedők feladata. Hávelné szerint az első egy-két hónapban nagy mennyiségű gyógyszert adnak majd le az emberek, idővel azonban csökken a lelkesedés – a minisztérium szerint a 2000 tonnából 300-500 tonna gyógyszerhulladékot lehet szelektíven visszagyűjteni a lakosságtól. Az ártalmatlanítás éves becsült költsége 150-200 millió forint, ez a gyártókat és a nagykereskedőket terheli.

Szerző(k):
Bodolóczki Linda