Bodolóczki Linda

Garancia másként

Uniós jogharmonizációs kötelezettségnek tett eleget tegnap a parlament, amikor módosította a bérgarancia-alapról szóló 1994-es törvényt. Egy 1980-as EGK-irányelvnek megfelelően a bérgarancia-alap a továbbiakban felelősséget vállal külföldi székhelyű, de Magyarországon tevékenykedő felszámolás alatt álló cégek dolgozóinak ki nem fizetett béréért is. A bérgarancia-támogatást a fióktelep vagy a Magyarországon bejelentett gazdálkodó szervezet felszámolója a helyileg illetékes munkaügyi központnál kérheti. Az államkincstár szeptember 30-i adatai szerint idén az első kilenc hónapban a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia-alaprésze összesen 3,5 milliárd forintot fizetett ki, a bérgaranciát igénybe vevő cégek törlesztése pedig 415 millió forint volt – tudta meg lapunk Varga Ildikótól, a Munkaerő-piaci Alap alapkezelési főigazgatóságának vezetőjétől. Véleménye szerint nem lehet pontosan előre jelezni, mennyivel nőnek meg a törvénymódosítás hatására az alap kifizetései: a költségvetési tervezet szerint 2004-ben 3,7 milliárd forintra rúgott a kifizetés, a 2005-ös és a 2006-os előirányzat egyaránt 4,2 milliárd forint. A bérgarancia-alapba korántsem folyik vissza annyi pénz, mint amennyit kifizet – mondta Varga. A törvényt a korábbi években többször módosították – ezekkel egyre biztosabbá vált, hogy a bajba került cégeknél dolgozók bérét kifizetik. Jelenleg a felszámoló egy évben többször is igénybe veheti a bérgarancia-eljárást, ha nem tudja kifizetni a dolgozók járandóságát – nem feltétel, hogy először visszafizesse a korábban kért támogatást. A kifizethető összegek is nőttek a korábbi években: a felszámoló a támogatási igény meghatározása során a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének négyszeresét kérheti jogosultanként. A visszafizetés határidejét a törvény nem szabályozza – ha van bevétele a cégnek, akkor a hitelezők kiegyenlítésének sorrendjében történik a támogatások visszafizetése.

Isobar lett a kirowski (Kimaradt)

A digitális marketing, média és e-business szolgáltatások magyarországi piacvezető cége, a Kirowski Rt. csatlakozott a 31 országában működő Isobar-hoz. A cég szerint ez volt az eddigi legnagyobb értékű tranzakció a magyar online tartalomszolgáltató és ügynökségi szegmensben - a felek azonban ennél pontosabb adatokat nem közöltek. A kirowski néhány éven belül a régió vezető digitális kommunikációs és e-business szolgáltató vállalatává kíván válni, ehhez a célhoz az Isobar megfelelő partnert jelent - mondta Kovács Zoltán, a kirowski vezetője. Az Aegis Csoporthoz tartozó Isobar-vállalatokkal való szoros együttműködés tovább növeli a cég versenyképességét, szélesítheti termék- és szolgáltatás-portfolióját: így többek között hamarosan digitális kommunikációs szolgáltatásokat indít hazai és regionális ügyfelei számára. A cég nyilatkozata szerint az ügyfeleivel továbbra is a megszokott módon; a helyi sajátosságok ismeretében, rugalmasan építi majd kapcsolatait.

Adókedvezmény kortárs művészetre

Magyarország bátortalan volt idáig a kultúra támogatásában: igaz ez a zenére, a képző- és iparművészetre, valamint az építészetre is, jövő év elejétől viszont a cégek a vásárolt kortárs műalkotások beszerzési értékének egészét levonhatják az adóalapból – jelentette be tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A szakma nagy lelkesedéssel fogadta az intézkedést, igaz, egyesek szerint már jóval hamarabb is jól jött volna egy efféle közvetett támogatás. Jövő januártól várhatóan a vállalkozások választhatják azt, hogy a megvásárolt műalkotás beszerzési értékét öt év alatt egyenlő részekben vonják le az adóalapból; így gyakorlatilag az eddig érvényes határ a hússzorosára nő. A kabinet becslése szerint az adókiesés évi egymilliárd forintra rúg majd. Csak olyan alkotás után vehető igénybe az adókedvezmény, amelyet a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által működtetett zsűri szakvéleményben „művészeti értékűnek” ismert el. A szakvéleményre azért van szükség, hogy a vállalkozások ne tudjanak visszaélni a lehetőséggel; a zsűri kontrollja minőségi garanciát jelent – mondta lapunknak Prokai Gábor, a lektorátus művészeti osztályának vezetője. A gyakorló művészekből álló zsűri egyrészt minősíti az alkotást, másrészt elméletileg az árba is beleszólhat. Prokai szerint általában elfogadják azt az árat, amelyben a művész és a vevő megegyezik, ezt ugyanis most Magyarországon leginkább a fizetőképes kereslet határozza meg. Prokai szerint könnyen elképzelhető, hogy a rendelkezés hatására a forgalom megugrásával az árak is fölfelé mozdulnak, az EU országaihoz képest alacsony a magyar árszint.

Átcsoportosítják a GVOP-pénzeket

A GVOP monitoring bizottságának tegnapi ülésén átcsoportosították a felhasználható forrásokat a népszerű és a kevésbé népszerű pályázati ablakok között – mondta Egyed Géza, a GKM EU fejlesztési alapokért felelős helyettes államtitkára. Ennek köszönhetően egy ablakot, „a vállalati innováció támogatása” elnevezésűt újra meg tudnak nyitni, többet pedig a tervezettnél később tudnak bezárni. A módosításokra azért van folyamatosan szükség, mert a program struktúrájának 2004-es kialakításakor nem lehetett pontosan előre látni, hogy az egyes kiírásra mennyi pályázat érkezik majd – véli Egyed. A kkv-k körében nagy népszerűségnek örvendő, szeptember 15-én zárult 2.1.1.-es pályázati kiírás (a kkv-k műszaki-technológiai hátterének fejlesztése) korábban meghirdetett 6,8 milliárd forintos kerete a pénzek újraallokálásával rendelkezésre áll. A közös célú beruházások és fejlesztések támogatása elnevezésű ablaktól vontak el legnagyobb mértékben forrásokat: összesen 3,5 milliárd forintot. A szektor fejlődését figyelembe kell venni a programok megalkotásakor, a jövőben minden bizonnyal az cégek eszközeinek fejlesztéséről áthelyeződik a hangsúly a vállalati kultúra fejlesztésére – mondta a NAPI Gazdaságnak Egyed. Az év végéig 22 milliárd forintos kifizetésre lehet számítani, az összes forrást pedig érdemes minél hamarabb, még 2006 vége előtt lekötni. A 2007-ben induló második Nemzeti Fejlesztési Terv terhére már 2006-ban ki lehet írni a pályázatokat, igaz, a kifizetésekre csak 2007-től kerülhet sor. A projektek megvalósításának ellenőrzése nem csökken az által, hogy bizonyos intézkedések egyszerűsítik a rendszert (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 23., 1–2. oldal).

Átcsoportosították a GVOP pénzeket

A mai monitoring bizottsági ülésen átcsoportosították a GVOP egyes ablakaira felhasználható pénzeket. A legfontosabb előrelépés az, hogy a kkv-k körében nagy népszerűségnek örvendő szeptember 15-én lezárult 2.1.1.-es pályázati kiírás (a kkv-k műszaki-technológiai hátterének fejlesztése) korábban meghirdetett 6,8 milliárd forintos kerete így valóban rendelkezésre áll - mondta Egyed Géza, a GKM EU fejlesztési alapokért felelős helyettes államtitkára.

Támogatja a kormány a képzőművészetet

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön galériatulajdonosok és képzőművészek előtt jelentette be, hogy január elsejével változik a képzőművészeti alkotásokra vonatkozó adózási szabály. A cégek jövő évtől a vásárolt alkotás beszerzési értékének 20 százalékát vonhatják le évente az adóalapból.

Felszámolás indult Kunos Péter egyik cége ellen

Felszámolási eljárás indult a veszprémi székhelyű Bántai Kavicsbányák Kft. ellen. Az egyik tulajdonos, a volt Agrobank-vezér Kunos Péter rossz üzletként jellemezte a befektetést.

Nő a munkanélküliek közteherjegye – indul a Start-kártya

A kormányzat január elsejétől összevonja az alkalmi munkavállalás közteherjegyeire jelenleg érvényben lévő két táblát. Augusztus elseje után – a korábbi napi 500 forintos minimális közteherjegy helyett – az alkalmilag foglalkoztatottak után legalább 400, munkanélküliek után pedig 200 forintot kell fizetni. A jövő év elejétől azonban a munkanélküliekre is a másik (a magasabb összegekkel számoló) tábla az érvényes – mondta lapunknak Tóth László, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. A közteherjegy 75 százaléka a továbbiakban is leírható majd a személyi jövedelemadóból. A pályakezdők elhelyezkedését segítő, október elsején induló Start-kártyát (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 28., 2. oldal) az APEH állítja ki, az adóigazolványt kiegészítő igazolványának minősül – hangzott el az adóhatóság tegnapi sajtótájékoztatóján. A kártyát a 0534/START jelű adatlap kitöltésével lehet igényelni; az állandó, ennek hiányában az ideiglenes lakóhely szerint illetékes hivatal a benyújtás után 15 napon belül kiállítja a kártyát, és postai úton juttatja el a jogosult részére. Ha az igénylő külföldi állampolgár és nem rendelkezik állandó vagy ideiglenes lakóhellyel Magyarországon, az APEH Észak-budapesti Igazgatósága az illetékes. Az új rendszerben a havi, negyedéves vagy éves adóbevallásban is el lehet számolni a kedvezményeket, az év elejétől érvényben lévő – az ötven év felettiek, a kismamák és a pályakezdők után 9 hónapig járó, 50 százalékos járulékkedvezmény – rendszerben csak utólag, kilenc hónap után számolható el a tétel.

Az iparűzési adó megy, az egyenlőtlenség marad?

Az iparűzési adó és a helyben maradó személyi jövedelemadó egyenlőtlen eloszlása Tatabánya nagyságú települések esetében akár 1,2 milliárd forintos éves bevételkülönbséget is okozhat országos szinten – jelentette ki Csabai Lászlóné szocialista képviselő a 2004-es zárszámadás parlamenti vitájában. A gyér képviselői érdeklődés mellett és jórészt az ÁSZ-elnök és az érintett szakminiszterek távollétében lefolytatott vitában Csabainé a kiegyenlítés hatékonyabb megvalósításához az ellenzék segítségét is kérte. Az MDF-es Sisák Imre a zárszámadásról szóló számvevőszéki jelentést idézve arról szólt, hogy folytatódott az önkormányzatok vagyonfelélése, amely 2004-ben többek között a helyhatósági tulajdonban lévő lakások értékesítésében is megnyilvánult. Csabainé ezzel kapcsolatban olyan hivatalos adatokat idézett, melyek szerint az önkormányzatok vagyoni bevételei tavaly 3,3 százalékkal emelkedtek. Kovács Zoltán fideszes képviselő szerint ugyanakkor ez csak a forgalomképtelen vagyon növekedését jelentette. Vita alakult ki a decentralizált kormányzati szintek eladósodásával kapcsolatban is: míg a szocialista képviselők azt hangsúlyozták, hogy a hitelállomány éves növekedése a korábbi éveknek megfelelő vagy attól elmaradó volt, az ellenzék a közszféra kormány által nem fedezett béremeléseire és az energiaköltségek növekedésére hívta fel a figyelmet.