Bodolóczki Linda

Ne csak elérhető legyen, használják is a netet

Napjainkban háromszor annyian interneteznek, fele akkora költséggel mint 2001-ben – mondta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. Az eMagyarország program jövőre induló második fázisának célja, hogy a magyar lakosság használni is tudja az információs technológiákat. A program éves költségvetése egymilliárd forint. A program eDemokrácia részének keretein belül 2300 ingyenes vagy maximált áras internetező pont jött létre országszerte, a civil közösségekre építve. E pontok fele akadálymentesített, 30 százalékukat pedig a látássérültek is tudják használni – mondta Kovács. A továbbiakban még 450 pont létesül Magyarországon és a határon túl.

e-Magyarország: hozzáférés után hozzáértés

Az e-Magyarország program első fázisa (2002-2005) a hozzáférésre, míg a 2006-al induló második fázis a hozzáértésre koncentrál - mondta Kovács Kálmán informatikai miniszter a mai kormányszóvivői tájékoztatón.

Uniós pénzből épül Budapest közlekedése

A második NFT keretein belül újra nagy közlekedési és környezetvédelmi projektek indulnak el Budapesten, igaz, a jelenleg futók között többel kapcsolatban is nagyobb probléma merült fel.

Több magántőke kell innovációra és kutatás-fejlesztésre

A nemzeti akcióprogramok koordinációjával könnyebben elérhetők a lisszaboni célok; a magyar dokumentum is az erőteljesebb, tartós növekedésre, a több és jobb munkahely biztosítására koncentrál.

Évi kétmillióba kerülhet egy női vezető megfelelő ruhatára

A ruha is teszi az embert: egy felső vezető nőnek évi másfél-kétmillió forintot kellene a ruhatárára költenie.

Az EU 350 millió euróval támogatja a nemek közötti egyenlőség kialakítását Magyarországon.

Az Európa Tanács nemek közötti egyenlőségről szóló ötéves akcióprogramjának keretén belül kiírt pályázaton az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) 350 millió euró uniós forrást nyert el. A 2006. november végéig futó program fő célja többek között a társadalmi nemek esélyegyenlőségének megteremtése és figyelemmel követése, a gender mainstreaming gyakorlati megvalósítása, valamint a társadalmi nem szemléletű szakértelem, kompetencia kialakítása a vezetők körében. A projekt célcsoportja a teljes magyar társadalom. Kiemelt figyelmet kap azonban a munkaerőpiac: a döntéshozatalban részt vevők, a csúcs- és középvezetők, a vezető állásban levő férfiak támogatást kapnak a meglévő társadalmiszerep-sztereotípiák átalakításához. A média bevonásának célja, hogy a közvélemény megismerje és jobban értse a társadalmi nemek egyenlőségének problémáit és megoldásuk lehetőségeit is. Az ICSSZEM két ilyen jellegű pályázata nemrég zárult le – az egyik a gyermeknevelés közös felelősségére, a másik a munkahelyi szexuális zaklatásra hívja fel a figyelmet. A Nők és az egészség – felelős szexuális magatartás, családtervezés című pályázaton a Magyarországi Női Alapítvány, a Rádió C Kisebbségi Műsorszolgáltató Kht., a Videograf Stúdió – Pont Televízió, a Fényközpont Alapítvány, az MTM-SBS Televízió Rt – TV2 és a Népszabadság Kiadó és Nyomdaipari Rt. nyert. A Nők elleni erőszak – munkahelyi szexuális zaklatás – problématudatosítás című pályázati kiírás nyertesei a Civil Rádiózásért Alapítvány, a LAPCOM Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., a Kölcsey Televízió Műsorszolgáltató Kht., az Editorial Vagyonkezelő és Tanácsadó Kft., a Nők a Munka Világában Egyesület és az Axel Springer – Magyarország Kft. voltak.

Miért nem érvényesülnek eléggé a nők a munkahelyen?

Tudományos tény, hogy a nők agya tíz százalékkal kisebb, mint a férfiaké, de az is, hogy az agysejtjeink 90 százalékát nem használjuk, így be kell látnunk: nem szignifikáns a különbség – viccelődött Gyökér Irén, a BME docense a Vezető nők című konferencián. Sok kutatás bizonyítja, hogy a női vezetői készségek felveszik a versenyt a férfiakéival, ennek ellenére a cégvezetők között jóval kisebb a nők száma, mint a férfiaké. Férficentrikus a világ? Gyökér szerint nem reális elvárás, hogy egy férfi ugyanannyira támogassa a feleségét, mint a feleség a férjét, mivel a nők természetüknél fogva jobban képesek erre. A kutató szerint egy munkahelyen a férfinak általában nagyobb presztízse, hitelessége van – már csak a társadalmi tradíciók miatt is –, a nőt ugyanis a teljesítménye, a férfit a benne rejlő lehetőségek alapján értékelik. Igazolta ezeket a konferencia egyik férfi előadója is, aki a mondatát még úgy kezdte, hogy tudatában volt annak, milyen konferencián is van: „a nők a férfiakhoz képest előnyösebb természettel rendelkeznek: sokkal érzékenyebbek”. A mondat folytatásakor azonban nem volt ennyire átgondolt, beleesett a megbélyegzés és szexizmus csapdájába: „gondoljunk csak arra, hogy azonnal észreveszik, ha egy másik nő harisnyája felszaladt vagy hogy férjükön más nőnek az illata érződik”. Bár Magyarországon a vezetésben alulreprezentáltak a nők, nemzetközi összehasonlításban nem ennyire rossz a helyzet. Kelet-Európában nagyobb a nők száma a vezetői posztokon, mint Nyugaton – főként történelmi sajátságok miatt. Nyugat-Európában mindig is magasabbak voltak a fizetések, egy férfi el tudta tartani a családot, így itt több száz éves hagyománya van annak, hogy csak a férj dolgozik munkahelyen. A szocializmusban viszont a kétkeresős családmodell dominált. A másik aspektus a fizetés. Szegregálódnak a szakmák A nők horizontálisan és vertikálisan is szegregálódnak a munkahelyen: a „nőies” szakmák a HR, a gazdasági foglalkozások, mint a könyvelés és a számvitel, a marketing és a kommunikáció. A munkahelyi előrejutást pedig általában egy „üvegplafon” korlátozza: annak ellenére, hogy elérhetőnek tűnik a ranglétra magasabb foka, ez mégsem teljesül – általában van egy határ, amelyet a nők nem léphetnek át. Nem véletlen, hogy a világon a felső vezetői pozíciók csak két százalékát töltik be nők. Összességében sem a társadalom, sem a munkahely nem ösztönzi eléggé a nőket, ezen azonban lehet változtatni. A magyarországi Legjobb munkahely felmérés 2004-es tapasztalatai szerint a vizsgálatban részt vevő száz magyar cég 48 százalékánál volt olyan program, amely a nők előrejutását támogatta. A gyermekvállalás mellett lehet otthonról, távmunkában dolgozni, arra is van sok példa, hogy két nő tölt be egy pozíciót, míg kicsi a gyerekük. A T-Mobile-nál minden nőnek jár a mentőszolgálat, az ingyenes nőgyógyászati szűrés, a gyermek melletti részmunkaidő, a vezetőknek pedig az otthoni munkavégzés, a rendszeres orvosi szűrés, a gyes alatti kiterjesztett juttatások – mondta Bohács Bernadett, a cég HR-vezetője. A GE Women Networkje kilenc év alatt elérte, hogy a vállalat európai érdekeltségeinél nyolcról húsz százalékra nőjön a nők aránya a vezetésben. Szabó Eszter, a szervezet társelnöke szerint a legfontosabb feladatok ezen a téren a mentorálás, kapcsolatépítés és a példakép biztosítása. Komoly probatételt jelent a felvételi interjú Nagy dilemma, hogy mit mondjon a nő a felvételi interjún a gyermekvállalási szándékairól. A kérdés rendszerint előjön, annak ellenére, hogy diszkriminációnak számít a családtervezés alapján szelektálni a jelöltek között. Arra is volt példa, hogy a nőtől azt kérdezték meg az interjún, hogy rendesen szed-e fogamzásgátlót – mondta lapunknak korábban Juhos Andrea, a DBM Hungary ügyvezetője. Tanácsadók és felső vezetők véleménye szerint a családi állapotot, a gyermekek számát, korát bele kell írni az önéletrajzba, ha azonban a kérdés felvetődik az interjún, egy egyszerű mondattal el lehet intézni: „ennek a kérdésnek nincs köze ahhoz, hogy megfelelek-e a munkakör követelményeinek”.

A minimálbéren (is) huzakodnak a szociális partnerek

Nem jutott megegyezésre pénteken az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) a bérekkel kapcsolatban. A munkaadói és munkavállalói oldal az ülésen tudta meg, hogy már az Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, mely szerint a létminimum szintje alatt nem lehet meghatározni a minimálbért. A szakszervezetek egy része egyetért a javaslattal, mások nem. Annak ellenére, hogy ez az intézkedés most mindenki számára kedvezőnek tűnik, pár év múlva már korlátozhatja a bértárgyalásokat – mondta lapunknak Szabó Enikő, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének szóvivője. A munkaadói oldal azért nem értett egyet a javaslattal, mert szerintük ez túl nagy terheket ró a vállalkozásokra – főképp a kisebbekre. Ezeken túl sem a minimálbér értékének megállapításában, sem a reálbér jövő évi növekedésében nem volt egyetértés. A munkavállalói oldal a 63 helyett 65 ezer forintban állapítaná meg a minimálbért, és a GDP-növekedéssel megegyező – négyszázalékos – reálbér-növekedést szeretne a kormányzat által javasolt 3-3,5 százalék helyett. A pénteki ülésen így újra napirendre kerülnek a bérek. A munkavállalói és a munkáltatói oldal is nemtetszését fejezte ki az adó- és járulékváltozások több elemével kapcsolatban. A munkavállalói oldal az szja-táblát igazságosabbá tenné – az MSZOSZ által kidolgozott négykulcsos adótáblát támogatja. Veres János pénzügyminiszter szerint a kormány célja, hogy adott reálbér-növekedést a bruttó bérek legkisebb változásával érje el, így hajlandó tárgyalni a kérdésről – amennyiben a szakszervezetek terveivel is eléri céljait. Mind a két oldal nehezményezte az adómentesen nyújtható természetbeni juttatások korlátozását. A kormány mindenképpen szeretné kiküszöbölni a visszaéléseket, és bár a fő számokon nem tervez változtatni, ezen a téren is tárgyalást javasolt. A munkaadóknak nem tetszik, hogy 2006 elejétől semmiféle kedvezményeket nem kapnak a vállalkozások, az egészségügyi hozzájárulás megszüntetésére is csak jövő év novemberében kerül sor – adminisztrációs és élőmunka-terheik azonban nőnek. Véleményük szerint a 2008 elejével megszűnő iparűzési adó utódjának nincs létjogosultsága, amennyiben nem kerül sor önkormányzati reformra.

Kész a magyar lisszaboni akcióprogram

Elkészült Magyarország lisszaboni akcióprogramja, a dokumentum négy fő területre koncentrál: makrogazdasági egyensúly, üzleti környezet javítása, foglalkoztatás bővítése és a k+f, innováció – mondta pénteken egy konferencián Baráth Etele miniszter. Az állam és az újraelosztás méretét, illetve mértékét kell csökkenteni Magyarországon annak érdekében, hogy több forrás maradjon a gazdasági szereplőknél – véli Veres János pénzügyminiszter. Ebbe ugyanúgy beletartozik az adócsökkentés, az állam működési kiadásainak csökkentése, mint a deficit mérséklése. A pénzügyminiszter szerint ugyan 2002 óta nem sikerül elérni a kitűzött hiánycélt, az államháztartás hiánya évről évre csökken, és így lesz ez 2006-ban is. Veres szerint van esély arra, hogy 2010-ben már az eurózóna tagja legyen Magyarország. Az Eurostattal való konzultáció során az derült ki, hogy a nagy infrastrukturális (autópálya) elszámolásokra később lehet más – a költségvetést nem terhelő – konstrukciót kitalálni, igaz, ehhez is szükséges az államháztartás átalakítására. A foglalkoztatáspolitika terén az gazdaságilag aktívak számának növelését kell a középpontba állítani, még akkor is, ha ez átmenetileg a munkanélküliségi ráta növekedésével jár – mondta Csizmár Gábor, a szaktárca vezetője. Már most is több program fut ennek érdekében, a kormány a jövőben még több ösztönöző program indítását tervezi. A miniszter szerint a GDP négyszázalékos növekedése mellett évente átlagosan 0,7 százalékkal növelhető a foglalkoztatás. A nemzeti össztermék növekedése most elsősorban a nagy termelékenységi tartalék, és nem a foglalkoztatás bővülése miatt nő.