Bodolóczki Linda

NFT 2: decentralizálás, 400 új munkahely

A második Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-től 2013-ig terjedő időszakának összes forrásainak 25 százalékát decentralizálják a régiókhoz - jelentette ki Baráth Etele. Az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter hozzátette: e lépéshez meg kell erősíteni regionális fejlesztési ügynökségeket, ahová egy kétmilliárd forintos program keretén belül 400 új munkatársat vesznek fel.

Eltérő prognózisok

A munkaügyi tárca által készített munkaerő-piaci prognózis szerint 2005-ben 38 ezer fővel emelkedhet a foglalkoztatottak létszáma a gazdálkodó szervezeteknél. A tavalyi felmérésben a megkérdezett cégek közel fele létszámfelvételt tervezett, 7 százalékuk elbocsátást, 34 százalékuk pedig elbocsátáson kívül létszámfogyásra számított – az összes jelzett létszámnövekedés 71 ezer fő, a csökkenés 33 ezer fő volt. Ez körülbelül egyszázalékos bővülést jelentene, úgy, hogy a megkérdezett vállalatok még nem tudtak azokról a járulékkedvezményekről, amelyeket a minisztérium 2005. év elején vezetett be, majd októberben megemelt a foglalkoztatás ösztönzése érdekében (január 1-jétől 50 százalékos járulékkedvezmény jár a pályakezdők, a gyesről visszatérők és az 50 év fölöttiek után, október 1-jétől pedig a Start program keretében a pályakezdőket alkalmazóknak a körülbelül 34 százalékos járulékteher helyett az első évben csak 15 százalékot, a másodikban pedig 25-öt kell fizetniük).

Kevesebb vér – több látogató?

Több éven keresztül folyt a vér, mostanra már – hál’ istennek – kivérzett a World Press Photo kiállítás.

Magyar találmánnyal zenél a Moby is

Két nemzetközi innovációs díjat is nyert egy magyar zenei találmány, a Digitális Improvizáció, vagy rövidebb nevén Digimpro – írta az mti.hu. A klasszikus gitárművészként megismert Mester Sándor nevéhez fűződik a „zenei Rubik-kocka” megalkotása, amely dalok és dalrészletek végtelen számú variációját képes tárolni. A zenészek zeneszerzésre és remixek készítésére tudják használni, a hallgatóknak pedig korlátlan zenei élményt nyújt, hiszen minden egyes lejátszásnál újabb változatát lehet hallani a dalnak. A találmányt Ákos, a Korai Öröm, a Ladánybene27 és az Emil.Rulez! mellett már olyan külföldi sztárok is használják, mint Moby, az Erasure és a Roots Manuva. A Digimpro Mobyval közös munkájáért nemzetközi Sputnik-díjat nyert, nemrég a Popkomm berlini szakmai fórumon az Innovation in Music and Entertainment Awards (IMEA) döntőseként végzett, a napokban pedig innovációs díjat nyert Kölnben.

Veszélyben vannak a kohéziós források?

Csak a következő költségvetés forrásait érintheti, ha az Európai Bizottság magas költségvetési deficit miatti eljárása az ország számára kedvezőtlen következményekkel zárulna, a jelenlegi projektek forrása nincs közvetlen veszélyben – tudtuk meg Kullmann Ádámtól, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal főosztályvezetőjétől. Az ország egyébként 2007-től a jelenleginél lényegesen magasabb (egymilliárd eurós) összegekre lesz jogosult. Kullmann más szankciót is elképzelhetőnek tart: a magas költségvetési deficit miatt az EU változtathat a jelenlegi jóindulatú, számunkra kedvező értelmezésén, csakúgy, mint Görögország esetében tette. A Kohéziós Alapból a 2004–2006-os időszakban 1,1 milliárd eurónyi támogatásban részesül Magyarország. Az erre az időszakra szóló projektek közül már csak kettőt (összesen 32 millió euró értékben) nem hagyott jóvá az Európai Bizottság, de ez az év végéig minden bizonnyal megtörténik. Az EU éves részletekben adja az összeget, a 2006. évi részletek összege 430 millió euró, ezek rendelkezésre bocsátása egy év múlva esedékes. Az unió a magas költségvetési deficit mellett más indokkal is megvonhatja a források egy részét – így például a projektek megvalósításának csúszása miatt –, vagyis ha nem kellő mértékű a megvalósítás előrehaladása, nem adja át a 2006-os éves részletet.

Pécs kerül Európa térképére

A kormány a döntést előkészítő zsűri állásfoglalása értelmében Pécset terjeszti a brüsszeli bizottság elé a 2010-es európai kulturális főváros címre – jelentett be Bozóki András kultuszminiszter a kormány ülését követően. A tizennégy tagú nemzetközi zsűri Pécs pályázatát találta a legszínvonalasabbnak, mert az tükrözte leginkább a kulturális alapú városfejlesztés elgondolását, és kiemelt szerepet juttatott a regionalizmusnak: támogatja a leszakadó Dél-Magyarország és a Nyugat-Balkán kultúrájának közvetítését is. Pécs már 2002 óta tudatosan készül a kulturális fővárosi címre. A város a növekedés kulcspontjának a kulturális ipart tekinti, a 35 milliárd forintos összköltségvetésű pályázathoz kapcsolódó beruházásokat az eredménytől függetlenül megvalósították volna. A pályázatban foglalt fejlesztések célja, hogy a város rendelkezzen megfelelő számú, nagyságú és európai színvonalú kulturális és művészeti térrel a kulturális főváros év megrendezéséhez. A fejlesztések többsége nem a centrumra, inkább a külső területekre koncentrál: a Zsolnay-gyár épületegyüttesében 11 milliárd forintból kulturális negyedet alakítanak ki, a közeli Balokány-ligetben pedig egy ezerfős zenei és konferenciaközpont épül 8 milliárdért. A városfejlesztési és kulturális programban szereplő beruházásokat magántőkéből, a második nemzeti fejlesztési terven keresztül elérhető uniós forrásokból, valamint állami támogatásból valósítják meg. A pályázat értékelése szerint az állami hozzájárulás tervezett mértéke túl magas, de saját, illetve az ingatlanhasznosításból származó bevételekből részben ki lehet majd váltani. A támogatás összegéről várhatóan még az idén, legkésőbb jövő tavasszal dönt a kormány. Az egy éve meghirdetett versengésre tizenegy város nyújtott be pályázatot, a második körbe heten kerültek. A zsűri a második helyen Miskolcot, a harmadik helyen Debrecent javasolta. A kormány tervei szerint a pályázó városok kiemelt projektjeinek egy része is megvalósulhat a 2007-től lehívható uniós forrásokból.

Sport és szórakozás a gyógyír a menedzserbajra

A nagyobb vállalatok többségénél évente egyszer a vállalat által fizetett orvosi szűrésen vesznek részt a menedzserek, az, hogy ezenfelül mennyi figyelem jut az egészségmegőrzésre, már az egyéntől függ – mondta lapunknak Dobák András, a Tesco-Global Áruházak Rt. személyzeti igazgatója. A legelterjedtebb menedzserbetegség a munkahelyi terhelés következtében fellépő stressz, bár ennek kezelésében is segítséget nyújthat a vállalat különböző tréningek szervezésével, de fontos, hogy a vezető a munkája után sporttal, kirándulással, relaxálással, szórakozással is próbálja oldani a stresszt. A stressz fejfájást, alvászavart, szédülést, szorongást okozhat, tartós fennállása következtében azonban komolyabb betegségek is kialakulhatnak: vérnyomászavar, trombózis, embólia, cukorbetegség, gyomorfekély, depresszió, pánikzavar. Nagyon fontos ezért, hogy a vezetők ne csak fizikai, hanem lelki egészségükre is figyeljenek. Nem jellemző, hogy pszichológushoz járnának, még mindig él az a téves felfogás ugyanis, hogy „csak a bolondok, betegek fordulnak szakemberhez”. A férfiak egyébként is nehezebben határozzák el magukat erre a lépésre. Folytatás a III. oldalon ä A vállalatoknak is érdekük, hogy a vezető egyensúlyt tartson fenn a munka és a magánélet között – állítja Rolek Ferenc, a Budapest Bank személyzeti vezetője. Ennek egyik eszköze lehet, ha kötelezik a vezetőt, hogy kivegye az összes szabadnapot, ami megilleti. A bankban arra is volt már példa, hogy két vezető töltött be egy munkakört, négyórás munkaidőben. A pszichoszomatikus megbetegedések fokozottan jelentkeznek, ha a vezető elveszíti a munkáját. A munka keresése egyébként is hosszú ideig tart ma Magyarországon, a felsővezetőknek még korlátozottabbak a lehetőségeik, egyszerűen azért, mert kevés az ilyen pozíció. A hónapok során pedig a vezetők magukba zárkóznak, nem veszik fel a kapcsolatot a korábbi munkatársaikkal, barátaikkal, mert kudarcként élik meg, hogy nincsen munkájuk. Ennek a folyamatnak sokszor depresszió a vége. A vezetőnek ilyenkor kell, hogy legyen valamiféle sikerélmény, amit megszerezhet sporttal vagy tanulás útján – mondta lapunknak Juhos Andrea, a DBM Hungary ügyvezetője.

HR-tippek: hogyan segíthetünk egy új vezetőnek?

Több pozitív és negatív hozadéka is van annak, ha új vezető érkezik egy vállalathoz - úgy tűnik, ma Magyarországon egyformán dominál a két oldal: általában az új vezetőknek csak a fele válik be.

Hogyan segíthetünk egy új vezetőnek?

Szinte minden vállalatnál létezik valamiféle mechanizmus arra, hogy az újonnan belépő vezetőket segítsék, csak idő és elkötelezettség kérdése, hogy ez valóban hatékony-e, és mennyit profitál belőle a szervezet.