Bodolóczki Linda

Nőtt az RWE üzemi eredménye

Az RWE kilenc hónapos üzemi eredménye négy százalékkal emelkedett, többek között a magas energia- és olajáraknak köszönhetően.

Pert vesztett az egyik leggazdagabb magyar cége

Elvesztette a MÁV Ferdinánd híd szomszédságában fekvő telkéért folyó pert Demján Sándor érdekeltsége, a Pólus Holding - írja a Népszabadság.

Kevesebb autó fogyott októberben

Többek között Nagy-Britannia, Franciaország és Spanyolország gyenge eladásainak következtében októberben 2,6 százalékkal esett vissza az autóeladás Európában - jelentette az európai autógyártók szövetsége, az ACEA.

A Zalakerámia megvált az Inkertől

A Zalakerámia étékesítette a horvát Inker d.d.-ben meglévő 68,95 százalékos részesedését - olvasható a Magyar Tőkepiacban.

Még mindig csökken az olaj ára

Az amerikai nyersolajkészletek növekedtek, az időjárás kedvezőbben alakult vártnál, így tegnap is csökkent az olaj ára.

A törvények nem erősítik jövőre az adófegyelmet

A vállalkozások adminisztratív terhei nem nőnek jelentősen, így ez egyelőre nem befolyásolja érdemben az adómorált, legfeljebb a havi munkáltatói adatszolgáltatás beindulása hozhatna ilyen eredményt, ám azt a cégek nagy részére vonatkozóan 2007 elejére halasztották – véli Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke. A járulékfizetési hajlandóságot viszont valószínűleg negatívan befolyásolja majd a 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék kiterjesztése az osztalék jellegű jövedelmekre, amelyeket Zara szerint sok esetben inkább eltitkolnak majd. Szintén a járulékfizetés ügyét érinti a minimálbér egyelőre bizonytalan mértéke. A szakértő úgy véli, hogy nagyon kevesen használják majd ki a társaságiadó-módosítás adta lehetőséget a 10 százalékos, kedvezményes adókulcsra (5 millió forintos nyereségig), aminek feltételeként szabta egyebek közt a kabinet, hogy átlagosan a minimálbér másfélszeresének megfelelő összegen foglalkoztasson az adózó. A személyi jövedelemadózásban viszont vélhetőleg csak kevesek érdeklődését kelti fel az idén kipróbált adam, vagyis az adóhatósági adómegállapítás, a szakértő szerint ezt 2006-ban is kevesen választják majd. Tavaly közel 290 ezer ellenőrzést végzett az adóhatóság, amelynek során 100 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg, ebből még 2004-ben több mint 75 milliárd forint emelkedett jogerőre – derül ki az APEH évkönyvéből. A részben preventív célú operatív ellenőrzések tapasztalata szerint csaknem minden negyedik adózó sértett jogszabályt, ami többek között a számlaírás elmulasztását, ismeretlen eredetű áru kínálását jelentette. Az egy éven belül visszatérő vizsgálatok azt mutatták, hogy leginkább a boltbezárásnak, illetve a tevékenység felfüggesztésének van pozitív hozadéka.

Színlelt szerződések: még két hét

December 1-jén hozza nyilvánosságra a kormány a színlelt szerződések kritériumrendszerét, melyet korábban november közepére ígértek – értesült a NAPI Gazdaság.

Valamit faragtak a tartozáson a kórházak

Az első negyedévhez képest a félév végére csökkent a kórházak eladósodottsága, nőtt a gyógyszer- és pénzkészletük is: a Magyar Kórházszövetség által október elején az egészségügyi miniszterhez eljuttatott értékelő levél szerint az összes (154) fekvőbeteg-intézmény eladósodottsága 21,5 milliárd forint volt, míg az előző negyedévben még 24,7 milliárdot mutattak ki. Július 1-jei állapot szerint 64 intézmény volt eladósodott, 23 nullszaldós, 27 pedig tartalékkal működött. Kritikus helyzetben van viszont az a 33 intézmény, amelynek kéthavi dologi kiadásainál nagyobb mértékű, határidőn belüli kötelezettségállománya van – ez a szám a kórházszövetség szerint még mindig nagyon magas, igaz, az előző félévben még magasabb, 41 volt. A felmérés szerint, az adatot szolgáltató 114 intézmény együttes átlagos gyógyszerkészletszintje 2,8 heti gyógyszerkiadásnak felelt meg, ez kismértékű növekedés az április 1-jei állapothoz képest. Az első negyedévhez képest 4,8 milliárd forinttal nőtt az intézmények pénzkészlete, ebből 2,6 milliárd az újonnan adatot szolgáltató 8 intézményhez tartozik.

Decemberben jön a kritériumrendszer

Információink szerint december 1-jén hozza nyilvánosságra a kormány a színlelt szerződések kritériumrendszerét, bár ezt korábban november közepére ígérték. Az érintett tárcák és szakmai szervezetek még egyeztetnek az APEH és az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) számára készülő irányelvről, amely alapján egyértelműen eldönthető a foglalkoztatás jogi státusa. Horváth István, a foglalkoztatási tárca jogi főosztályának vezetője szerint a szabályozás még ebben a hónapban elkészül. Az OMMF-nél azt tudtuk meg, hogy az irányelv 99 százalékban a mostani gyakorlatot tartalmazza majd. A munkaügyi felügyelők jelenleg nem a szerződést vizsgálják, hanem a jogviszony tényleges tartalmát: a vállalati dokumentumokat (jelenléti ív, kifizetési könyvek), a foglalkoztatás körülményeit, valamint elbeszélgetnek a munkáltatóval és a munkavállalóval is – mondta lapunknak Vass László, az OMMF felügyeleti főosztályának munkatársa. Az adóhatóságnál ellenben nem létezik egyelőre a vállalkozói jogviszony, illetve a munkaviszony tárgyában ellenőrzési útmutató. A munkaügyi felügyelőség jelenlegi gyakorlata szerint a felügyelő átminősíti a megbízási szerződést, ha helyszíni tapasztalatai munkajogviszonyra utalnak. A megyei főfelügyelő pedig bírságot szabhat ki, amely 50 ezer és 6 millió forint közötti összeg lehet, az érintett munkavállalók számától, a jogsértés időtartamától és az okozott kártól függően. Az APEH kezét egyelőre köti a színlelt szerződések átminősítésére vonatkozó, 2006. július 31-éig tartó moratórium, beleértve a nem az ekho hatálya alá tartozó adózókat is. Szakmai információk szerint azonban az APEH most is kiemelten vizsgálja a színlelt munkaszerződés kérdésében érintett szakmákat. Az ily módon tett megállapítások – és az ezekben foglalt szankció –, pedig felfüggesztve pihen a moratórium lejártáig, majd azt követően rövid időn belül végrehajthatóvá válik, ha az illető adózó nem rendezi a jogszabályoknak megfelelően a munkaügyeit – állítja Horváthné Szabó Bea. A PricewaterhouseCoopers szakértője szerint a cégek egyelőre az átminősítési kritériumokra várnak. Szerinte az ekho számos szakma, illetve társaság problémáját nem oldja meg, számukra csak a munkaviszony kialakítása marad. A készülő kritériumrendszer mindazonáltal nem ad majd egyértelmű iránytűt az adózók kezébe, mivel számos esetben mérlegelés kérdése, hogy mely jogviszony vélelmezhető. A hatósági eljárások nagy része egyébként is a bíróságon végződik, ahol a bírói gyakorlat a mérvadó, erre pedig nem vonatkozik majd az – APEH-irányelvekkel azonos erejű – iránymutatás.