Bodolóczki Linda

Elfogadhatatlan az agrártámogatások csökkentése

Kaptunk is garanciát, meg nem is a kétoldalú tárgyalások során – még mindig maradtak tisztázatlan kérdések az uniós büdzsé terén.

Hétmilliárd forintos közmunka-program indul januártól

Az elmúlt 15 év legjelentősebb, hétmilliárd forintos közmunka-programja indul januártól - jelenttet be Gyurcsány Ferenc.

Teljes járulékmentesség jár a kkv-knak

Már a parlament előtt van a kormány foglalkoztatásbővítést célzó legújabb törvényjavaslata. Munkanélküliek foglalkoztatása esetén a kkv-k január elsejétől mentesülnek a járulékfizetés alól.

Mégsem lesznek kiemelt ágazatok az NFT2-ben

Annak ellenére, hogy tavaly év végén a miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarország versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen, hogy csak pár ágazatot támogassanak kiemelten, a második Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT2) nem lesznek külön prioritást élvező ágazatok – tudtuk meg a Nemzeti Fejlesztési Hivataltól. Korábban még arról volt szó, hogy például az információs-kommunikációs technológiák, a biotechnológia kaphatja majd a legtöbb figyelmet és forrást. Az NFT2-ben azonban csak egy olyan terület lesz, amely mindegyik operatív programban hangsúlyosan jelenik meg: ez a kutatás-fejlesztés és innováció. Az Országos Fejlesztési Koncepció (OFK) – melynek elfogadásáról hamarosan dönt a Parlament – 2020-ig határozza meg a fejlesztési irányokat. A dokumentum szerint a fejlesztéspolitika célja egyebek mellett a gazdaság versenyképességének tartós növekedése, a foglalkoztatás bővülése, a versenyképes tudás és a műveltség növekedése. A k+f mellett minden bizonnyal komolyabb forrásokkal számolhat majd az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúra fejlesztése. A tervek szerint az operatív programok jövő tavaszra elkészülnek; miután az Európai Bizottság befogadja, már ki is lehet írni a pályázatokat a NFT2 terhére. A nemzeti fejlesztési terv struktúrája még nem készült el, négyféle operatív program azonban biztos lesz: „befektetés az emberbe, a gazdaságba és a környezetbe”, valamint a regionális programok.

Lenullázzák a képzési szorzókat?

Nem született megegyezés a minimálbérről az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói és munkavállalói oldala között a tanács pénteki plenáris ülése előtt, kapkodásra persze semmi ok. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter vállalta: ha megállapodnak az OÉT-ben a minimálbérről, akkor visszavonja a parlament előtt lévő törvénymódosítási javaslat erre vonatkozó részét, így a megegyezés végső határideje e hét pénteke. A munkaadói és -vállalói oldal egy hónapos zárt tanácskozása után pénteken ismertté váltak a kívánt számok: a munkaadók 62 ezer forintot adnának, míg a munkavállalók a korábbi 65 ezres követelésüket 63-ra csökkentették (a kormányzati ajánlás pedig 61 700 forint). A hároméves béralku vonatkozásában a munkaadók felvetették, hogy 2007-től a minimálbért egy képlet segítségével, 50-50 százalékban határozza meg a létminimum és a GDP-növekedés mértéke. A képzettség szerinti szorzószámok közül a felsőfokúakat illető, 1,2-es szorzótól akár el is lehet tekinteni mindhárom fél szerint, hiszen az ezáltal garantált szintet most is elérik a diplomás fizetések. Nagyobb vita alakult ki azonban a szakmunkások, illetve középfokú végzettségűek számára járó, 1,1-es szorzószámról. A munkáltatók szerint túl nagy terhet jelentene, bevezetését legfeljebb ajánlásként tartják elképzelhetőnek első körben. Míg a kormányzati oldal egyetért ezzel, a munkavállalók szerint az ajánlás nem megfelelő biztosíték arra, hogy a cégek megadják a magasabb bért, de a szorzó mértékéről sincs egyetértés. A munkaadók lépcsőzetesen emelkedő szorzót szeretnének: 2006-tól 2008-ig 1,05-ről évente 0,05-tel emelkedne a szorzó a három évnél rövidebb, és 1,1-ről indulna a szorzó növekedése a három évnél hosszabb szakmai tapasztalattal rendelkezőknél. A munkavállalók a 1,25-öt mindenképp szeretnék elérni 2008-ra – mondta Wittich Tamás, a munkavállalói oldal szóvivője.

Bérvita: ismét pénteket mondtak!

Mint ahogy azt a NAPI Gazdaság mai számában prognosztizálta, eredménytelenül zárult az Országos Érdekegyeztető Tanácsban zajló bérvita, igaz, történt előrelépés.

Patthelyzetben az OÉT

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói és munkaadói oldala egész héten eredménytelenül tárgyalt. A két oldal egyetért abban, hogy a munkaügyi miniszter által az Országgyűlés elé terjesztett javaslat nagyon beszűkítette a két oldal lehetőségeit. A 61 700 forintos garantált bér több mint nyolcszázalékos növekedést jelent, ez a munkaadók terheit jelentősen megemelné, ráadásul ott van még a szakmunkások 1,1-es szorzója is. Így előfordulhat, hogy egyes munkahelyeken összetorlódnak a bérsávok, vagyis azok, akik többet keresnek, mint a minimálbér, nem számolhatnak majd jelentős bérnövekedéssel jövőre – ez pedig sem a munkaadóknak, sem a munkavállalóknak nem jó. Így a mai ülésre elég nehéz helyzetben kerül sor: a három oldal szorult helyzetben van. A NAPI Gazdaság értesülései szerint könnyen előfordulhat, hogy a társadalmi partnerek már csak „arcuk” mentése miatt sem forszírozzák ma a megegyezést. Könnyebb lesz ugyanis azt mondani, hogy a kormányzat akarata diadalmaskodott. Csakhogy ennek egyik várható következménye az is, hogy a 2006-os bérajánlást sem erőltetik – a minimálbér feletti sávban erősödő bérnyomás miatt.

Álmodjunk elektronikus bárányokkal!

„Használhatjuk akkor, ha ki akarunk szakadni életünk megszokott monotonitásából, tudatmódosító szerek alternatívája is lehet – a használati utasítást azonban mindenképp olvassuk végig figyelmesen!” (Ubik)

Javaslat

(munkavállalóknak) Összes Jogsértéssel érintett (maximum, %) 0–33 1 34–333 3 334 felett 10 Forrás: MKOGY