Keresés

Közös termékekkel erősít a CIB és a Generali

Bank- vagy biztosítóalapítás helyett az együttműködésre szavazott a CIB Bank és a Generali Providencia Biztosító. Mint azt Török László, a bank vezérigazgatója és Pálvölgyi Mátyás, a biztosító elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, a stratégiai együttműködés alapja a közös tulajdonosi struktúrában (is) kereshető: a trieszti székhelyű Generali Biztosító mind a magyar biztosítótársaság tulajdonosának, a bécsi Generali Holding Viennának, mind a CIB anyabankjának, a Banca Intesának meghatározó részvényese. A bank és a biztosító leánycégei már hasonló együttműködési megállapodással rendelkeznek Szlovákiában. Ami a magyarországi premiert illeti: az induláskor a bank és biztosító négy közös termékkel indul. Ezek közül kiemelkedik a Generali 3500 fős hálózatában mostantól elérhető CIB Nyitólépés lakáshitel. A kockázati életbiztosítással kombinált kölcsön az első törlesztési években akár 30 százalékkal alacsonyabb törlesztőrészletet biztosít a friss tulajdonosoknak azért, hogy megkönnyítsék az építkezés befejezését vagy akár a lakás berendezését. A bank hálózatában április 1-jétől nyílik lehetőség lakásbiztosítás kötésére, az ügyfelek háromféle biztosítási csomag közül választhatnak. A korábban csak a bevásárló- és hitelkártyákhoz köthető hitelfedezeti biztosítást májustól már a jelzálogtermékekhez is lehet igényelni. A konstrukció előnye, hogy tartós munkanélküliség, illetve táppénz esetén maximum 6 hónapnyi törlesztőrészletet a biztosító fizet az ügyfél helyett. A két társaság együttműködésének következő pontja a Generali–CIB co-branded hitelkártya lesz, amelyet nyáron bocsátanak ki. A kártyához a hitelfedezeti biztosítás mellett az Európai Utazási Biztosító által „menedzselt” emelt szolgáltatást nyújtó utasbiztosítás is jár majd.

Áprilistól együtt menetel a CIB és a Generali

Stratégiai együttműködésre lépett a CIB Bank Rt. és a Generali Biztosító Rt. Mint azt Török László a bank, és Pálvölgyi Mátyás a biztosító első embere hangsúlyozta, a szerződést az együttműködésről már tavaly évvégén aláírták, ám a konkrét termékekkel csak a napokban léptek a piacra.

Pénzmorzsák

Újabb HVB-fiók Újabb budapesti bankfiókot nyitott a HVB Bank a múlt hét közepén a Sugár üzletközpontban, az Örs vezér téren. Ezzel folytatódott a pénzintézet 2006-os expanziós programja, amelynek keretében az idén 30 új kirendeltséget adnak át szerte az országban. A már megszokott nyitási kedvezményként (ezt szinte minden bank alkalmazza új fiók nyitásakor) a magánszemélyek részére kínált HVB Nonstop bankszámla vezetéséért az első három hónapban nem kell fizetni. A hitelintézet emellett számos standard akcióval (például a kamatvirágzás elnevezésű megtakarítási program, vagy az első évben díjtalan hitelkártya) „kecsegteti” régi és új ügyfeleit.

Megnyirbálta az árverseny a Samsung nyereségét

Dél-Korea legnagyobb vállalata, a Samsung Electronics Co. Ltd. üzemi eredménye a mobiltelefonok, a memóriachipek és az lcd-panelek piacán erősödő árverseny miatt az egy évvel korábbi háromnegyedére, 1610 milliárd vonra (1,681 milliárd dollár) csökkent az idei első negyedévben. A nettó nyereség pontosan ilyen mértékben emelkedett ugyan, de ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy egy évvel korábban a hitelkártya-üzletág egyszeri 700 milliárd vonnal kurtította meg a profitot. A Samsung részvényeinek árfolyama, amely a negyedév folyamán több mint 4 százalékkal gyengült, a bejelentés után több mint 3 százalékkal erősödött, mivel a cég közölte: a következő hónapokban közel 2000 milliárd vonos részvény-visszavásárlást tervez. A világ első számú memóriachip-gyártójaként is számon tartott Samsung a processzorok eladásából az egy évvel korábbinál közel 20 százalékkal kisebb nyereséget produkált, miután – elsősorban a NAND-chipek árának 50 százalékos csökkenése miatt – a félvezetőgyártó üzletág profitrátája 5 százalékponttal, 26 százalékra csökkent. Hasonlóképpen zárta a negyedévet a világpiaci részesedés tekintetében harmadik helyen álló mobilgyártó üzletág is, amelynek nyeresége éves összevetésben 45 százalékkal csökkent, profitrátája 17 százalékról 7 százalékra esett. Ugyancsak az árverseny nyirbálta meg az lcd-paneleket gyártó részleg nyereségét; ezen a piacon 2006-ra a Samsung immár a korábban prognosztizált 10-15 százalékot jóval meghaladó árcsökkenésre számít.

A hatjegyű PIN-kód csapdája

A Portugáliába érkező turistának néhány perc alatt feltűnik, hogy az ország bizonyosan nem szenved bankfiókhiányban. Ez a nagyvárosokban sétálva az unió többi országában sem számít nagy meglepetésnek, Európa délnyugati csücskében ugyanakkor nyugodtan el lehet indulni bárhova vidékre is egy szál bankkártyával a zsebben – egy 200-300-as lélekszámú település közepén is láttunk új, modern bankfiókot. Az viszont már egyáltalán nem mindegy, hogy készpénzhez akarunk jutni a kártyánkkal, vagy fizetni akarunk vele. Míg ugyanis a bankjegykiadó automaták többsége a külföldi kártyákkal is használható, a POS-terminálokkal akadtak kellemetlen tapasztalataink is. Az országban egyébként a bankoknak keményen meg kell küzdeniük az ügyfelekért. És nem csak egymással. Portugáliában a hagyományos postai pénzküldözgetés is népszerű, emellett a postahivatalokban elérhetőek az alapvető banki szolgáltatások, a számlavezetés és az átutalás is. Nem meglepő, hogy a fiókokban még rövid sorállással sem nagyon találkoztunk. Az itteni ügyfelek könnyen kényelmesedhettek el, a portugál bankrendszer fejlődése rendkívül dinamikus volt a kilencvenes években, az online és a mobilbankolás gyorsan terjedt. A jelentős fiókhálózathoz közös, bankok felett álló ATM- és POS-rendszer tartozik, a Multibanco feliratban a külföldiek is megbízhatnak: ha ezt látják, a nagy kártyatársaságok logóival díszített plasztikok szinte biztosan működnek. Aki azonban nem készül fel a portugál ATM-ekből, kellemetlen meglepetéssel szembesülhet. Nem a gépek nyelvtudásával van probléma, hanem azzal, hogy hatjegyű PIN-kódot kérnek. Ha valaki nem kellően higgadt és összevissza pötyög a gépbe, könnyen az ATM martalékává válhat kártyája. Elvileg a négy számjegyű PIN után két nullát gépelve működniük kell a automatáknak, de találkoztunk olyan masinával, amelynek nem tetszett ez a megoldás, így két el nem fogadott próbálkozás után a plasztik megmentése mellett döntöttünk. A négy számjegy utáni okézással is értünk el sikert egy ATM-nél. A gépek amúgy rendkívül szofisztikáltak. A Magyarországon is ismert szolgáltatások mellett az ATM-ekről (és nem külön terminálról) lehet közüzemi számlát kiegyenlíteni vagy lakáshitelt törleszteni. Minden portugálra másfél bankkártya, fél hitelkártya és két anonim bankszámla jut, az ATM-eket pedig 56 százalékban készpénzfelvételre, 34 százalékban egyenleglekérésre használják, a fennmaradó tízben pedig egyéb szolgáltatásokat (számlafizetés, átutalás, egyenlegfeltöltés) vesznek igénybe. A 15 ezer ATM és a 110 ezer kereskedőnél elhelyezett 130 ezer POS-terminál nagy része tehát a Multibanco rendszerbe tartozik, arra azonban személyes tapasztalatok alapján nem sikerült rájönnünk, hogy például a kiskereskedelmi láncok minek alapján döntenek az egyes kártyák elfogadásáról. Ugyanazon nagy német harddiszkont-lánc egyik egységében működtek a magyar Visa-kártyák, a másikban nem, egy helyi lánc esetében pedig hiába voltak kinn a nagy kártyatársaságok logói, még dombornyomott kártyával sem volt sikerünk, ellentétben a helyi vásárlókkal, akik portugál kiadású kártyával próbálkoztak.

Brüsszel nagyobb versenyt akar a hitelkártyapiacon

A verseny hiánya aránytalanul drágítja az EU hitelkártyapiacán a kis- és nagyfogyasztóknak nyújtott szolgáltatást – közölte tegnap nyilvánosságra hozott jelentésében az Európai Bizottság (EB). Ha a hitelkártya-kibocsátók nem hoznak önként intézkedéseket, az EB saját hatáskörében fogja kényszeríteni a nagyobb piaci nyitást. A bizottság által végzett felmérés szerint feltűnően nagy a szolgáltatásért felszámított díjak szórása, ami azt bizonyítja, hogy a kibocsátók erőteljesen túlszámláznak. A MasterCard vagy a Visa akár 100 százalékos árkülönbséget is alkalmaz. Ugyanezek a cégek a vállalatoknak öt-hatszoros áron is nyújtanak szolgáltatást, és tág tér nyílna a díjak mérséklésére, ráadásul ez az ágazat hosszú évek óta kiegyensúlyozottan nyereséges. A kereskedőknek felszámított átlagos 2,5 százalék használati díj ráadásul inflációs hatású. Az árak semmiképpen sincsenek arányban a pénzátutalások költségével. A szolgáltatók mindent bevetnek, hogy korlátozhassák a nemzeti piacok szereplőinek számát, ráadásul – miután érdekükben áll – mesterségesen gátolják a nemzetközi versenyt – hangsúlyozza a jelentés. Ezt részben technikai, részben anyagi akadályokkal érik el, az új szereplőnek komoly összegbe kerül a „belépés”, amit a közvetítő bankok, pénzintézetek követelnek. A 25 tagállamban évente mintegy 23 milliárd fizetést eszközölnek hitelkártyával, a vásárlások teljes összege meghaladja az 1350 milliárd eurót. Ha nagyobb teret engednének a nemzetközi versenynek és integrált piac váltaná fel a szinte 25 felé felszabdalt nemzeti piacokat, akkor a fogyasztói megtakarítások összege meghaladná az 50 milliárd eurót, de még ennek a duplája sem elképzelhetetlen. Az EB versenyhatósága rövid időn belül a mobiltelefon után immár a második fogyasztói szektort célozza meg és várja el az önmegtartóztatást, ellenkező esetben az uniós jog alkalmazásával fenyeget annak érdekében, hogy kikényszerítse a piacnyitást és az árak letörését.

Hitelkártyára alapozott bővülés

Újra rohan a hazai bankkártyapiac. A 2004-es szerény 4,8 százalékhoz képest tavaly 12,65 százalékkal nőtt a forgalomban lévő plasztikok száma: összesen 7,382 millió hazai kibocsátású bankkártya lapult a pénztárcákban. Az a tény viszont, hogy a tavaly piacra került 829 ezer bankkártya 62,8 százaléka, 521 ezer plasztik hitelkártya volt, jól mutatja, hogy a kártyaüzletág új lendületét mi okozza. Ma már a kisebb bankok is saját hitelkártyaprogramokat indítanak, a Magyar Nemzet Bank kimutatásai szerint az elmúlt év végén már 14 bank volt érdekelt a hitelkártya-üzletágban. A növekedés még szembetűnőbb, ha a forgalomban lévő hitelkártyák darabszámáról ejtünk szót: az elmúlt év végére ezeknek a plasztikoknak a száma meghaladta az egymilliót, a kibocsátott hitelkártyák száma egy év alatt több mint duplájára emelkedett. Százból ma már közel 14 bankkártya hitelkártya, míg 2004 végén még kevesebb mint 8 hitelkártyát találtunk volna, ha összegyűjtöttünk volna a felhasználóktól száz bankkártyát. A kártyatípusok változása jótékonyan hatott fizetési szokásainkra is: a magyarországi kártyahasználati statisztikák (az elfogadói hálózat adatai) alapján arról lehet beszámolni, hogy lényegesen megnőtt a kártyás vásárlások részaránya: az elmúlt évben bankkártyával megforgatott 5249 milliárd forintnak immár több mint 15 százalékát teszi ki a bankkártyás fizetés által generált forgalom, ami jó kétszázalékos bővülést jelent 2004-hez képest. A tendencia a hitelkártyák prognosztizált előretörésével folytatódni fog, hiszen a plasztikok speciális konstrukciójának köszönhetően a készpénzfelvételkor minden esetben elindul a felhasznált összeg kamatozása, így az ilyen tranzakciókra nem érvényes az átlagosan 45 napos maximális kamatmentes kártyahasználati lehetőség. A kártyás vásárlás volumenének 31,56 százalékos növekedése ellenére sem szabad ugyanakkor arról sem elfelejtkeznünk, hogy a kibocsátott bankkártyák 12,65 százalékos növekedésével csaknem párhuzamos mértékben, 11,68 százalékkal nőtt az elmúlt évben a bankjegykiadó automaták forgalma is, vagyis azért még van mit tanulnunk a készpénzkímélő fizetési módokról. Bár évek óta hangoztatják a kártyatársaságok, egyelőre nem sok elmozdulás látszik a bankkártya-elfogadói hálózat bővülésében. A 2004-es több mint 16 százalékos megugrás már a múlté, az elfogadói hálózat az elmúlt évben mindössze 1037 új POS-készülékkel bővült. A továbbra is 30 ezer alatti bankkártya-elfogadó automatának „köszönhetően” az egymillió lakosra jutó kereskedői POS-készülékek számában ma már valamennyi, az EU-hoz velünk csatlakozó ország előttünk jár, lemaradásunk a szomszédos Ausztriához képest pedig immár háromszoros. (Az elrontott koncepciót jelzi, hogy az ATM-ellátottság terén több országot megelőzünk, s a nyugati példaként szereplő Ausztriában is csak kétszer annyi készpénzkiadó automata jut egymillió lakosra, mint hazánkban.) A helyzeten sokak reménye szerint változtathat, hogy egyre több bank kezdi el saját elfogadói hálózatának kiépítését.

Hitelkártya a Tescótól

A Tesco Pénzügyi Partner dombornyomott hitelkártyával bővíti pénzügyi szolgáltatásainak körét. Az április 1-jétől bevezetendő MasterCard alapú hitelkártyához nem kell bankszámlát nyitni, így az ügyfél nem a saját, hanem a bank pénzét költi. A kártyával történő vásárlás díjmentes, és készpénzfelvételre is használható. Az egyedi elbírálástól függően a hitelkeret nagysága 100 és 750 ezer forint között lehet.

Már csak hat év az uniós jogosítványig

Az EU közlekedési miniszterei által tegnap véglegesen jóváhagyott megállapodás nyomán elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy bevezessék az egységes uniós jogosítványt. A tagállamok már korábban megegyeztek, hogy a 25 ország 110-fajta vezetői engedélyét egyetlen dokumentummal, egy hitelkártya méretű műanyag lapocskával váltják fel, a vita a mai és a majdani jogosítványok érvényességéről folyt (NAPI Gazdaság, 2006. március 20., 6. oldal). A megállapodás értelmében 2012-ben kezdik el kibocsátani az új vezetői engedélyt, az új jogosítványok legalább 10, legfeljebb 15 évig lesznek érvényesek, ennek eldöntése nemzeti hatáskörben marad. A régi dokumentumok véglegesen 26 év múlva tűnnek el Európából.