Keresés

Hálapénzes számháború

A Patika Egészségpénztár felmérése szerint a magyar betegek tavaly összesen 73,4 milliárd forintnyi hálapénzt adtak (Napi, 2009. augusztus 19.). A Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó Kft. saját kutatása alapján úgy véli, ez az összeg jóval kevesebb lehet. A piackutatónál azt gondolják, az eltérés oka esetleg a magán- és az állami ellátás keveredése. A Szinapszisnak ugyanis Magyarországon 2008-ban a lakosság 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy magánorvosi rendelésre is költ, ez az arány pedig 5 százalékkal magasabb volt a 2007-ben mért eredményhez képest. (A nőgyógyászati magánrendeléseknél ennél magasabb az arány.) A múlt évben magánorvosi rendelésre fordított átlagos összeg havonta egy háztartásra vetítve 4,7 ezer forint volt. A Szinapszis tavaly novemberben végzett felméréséből az derül ki, hogy a felnőtt lakosság 23 százaléka szokott kisebb-nagyobb összegű hálapénzt adni, átlagosan 4,3 ezer forint értékben. Területi megoszlásban ez az arány a fővárosban a legmagasabb (27 százalék), míg a legalacsonyabb Nyugat-Magyarországon, illetve a megyeszékhelyeken (19 százalék). Életkort tekintve az idősebb, 65 év feletti korosztály fizet leggyakrabban (26 százalék). Mint megállapítják, 2007 és 2008 között a paraszolvenciára költők aránya gyakorlatilag nem változott. A piackutatók szerint a lakosság havonta átlagosan 3,8 milliárd forintot fordít hálapénzre, ami egy évre 45 milliárd forint kiadást jelent. A Patika prezentációjában szerepelt több hálapénzzel kapcsolatos kutatás is. Mint kiderült, ezeknél az összegek meglehetősen széles sávban, 13-115 milliárd forint között szóródtak. A Szinapszis a megjelent kutatási adatok hitelességét ugyan nem vonta kétségbe, de közleményében számos kérdést vetett fel. Elgondolkodtató azonban, hogy ezek többségére a Patika tanulmányában (amelyet az érdeklődők külön kérésre teljes egészében megismerhettek) eleve megtalálhatóak a válaszok.

Tízmilliárdok az orvosoknak adott borítékokban

A páciensek több mint hetvenmilliárd forintot költöttek tavaly hálapénzre. Ez azt jelenti, hogy saját zsebből bő fél százalékkal toldották meg az egészségbiztosítási ellátásokra fordított összeget.

Hihetetlen mennyiségű hálapénzt fizettünk

Tavaly, 2008-ban összesen 73,4 milliárd forint összegben adtak hálapénzt az egészségügyi ellátásban - mondta Lukács Marianna, a Patika Egészségpénztár igazgatója a hálapénz-kutatásuk eredményeit ismertetve.

Megszűnő egészségpénztárak

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) végelszámolás miatt visszavonta a 2003-ban alapított és mindössze négy évig működő Natura Egészségpénztár engedélyét.

Megszűnő egészségpénztárak

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) végelszámolás miatt visszavonta a 2003-ban alapított és mindössze négy évig működő Natura Egészségpénztár engedélyét. Ugyanerre a sorsra jutott a Naturával azonos évben indult, de még tavaly is tevékenykedő Extra-Fit Egészségpénztár is. Mindkét szereplő igen kicsi volt. Az Extra-Fit, amely 2005-ben mindössze 25 fő tagságot tudott felmutatni, 2007-re 438 fősre "nőtt", a kassza vagyona pedig összesen nem egészen 18 millió forint volt. A Natura az utolsó szolgáltatott adatok szerint két évvel az indulása után még mindig csak 87 magánszemélyt tudhatott soraiban, vagyona pedig 2,1 millió forintra rúgott. A PSZÁF legfrissebb adatai szerint az egészségpénztáraknak összesen már 880 ezer feletti a taglétszámuk, a pénztári alapokban pedig 47,6 milliárd forint fekszik (persze ebben csak a magukról adatot szolgáltatók szerepelnek).

Rengeteg cégnél megszűnhet a pénztári befizetés

A cafeteriarendszerrel kapcsolatos adóváltozások biztosan megmozgatják a piacot. Azt azonban egyelőre még senki sem képes megbecsülni, mi lesz a változások eredője.

Elkezdődött az alkalmazkodás

A cafeteriarendszerrel kapcsolatos adóváltozások biztosan megmozgatják a piacot. Azt azonban egyelőre még senki sem képes megbecsülni, mi lesz a változások eredője. A leginkább érintett vállalkozások (például az utalványok forgalmazói, az önkéntes pénztárak) üzleti lehetőségei, esetenként akár gazdálkodásuk biztonsága is függhet attól, miként reagálnak a módosításra a cégek. Ezzel együtt a Napi információja szerint eddig kizárólag a Patika Egészségpénztár próbált felmérést készíteni az ügyben. Az egyik legnagyobb munkáltatói partneri körrel rendelkező kassza vizsgálódását július elsején indította el, így eredményről még nem igazán lehet beszámolni. A jelenlegi helyzetben azonban érdemes az eddigi válaszok alapján is áttekinteni a kirajzolódó képet. A kassza arról érdeklődik tagjai körében, hogy a 25 százalékos extra adó hogyan érintheti munkáltatójuk egészségpénztári befizetéseit. Az eddig beérkezett - még többnyire hiányos - válaszok szerint az előrejelzésekkel ellentétben "csupán" a cégek alig több mint harmada függeszti fel teljesen a megszorítások idejére a befizetéseket. (Korábbi hírek szerint a Pénzügyminisztérium 50 százalékos leállásra számított.) A cégek mintegy fele (45 százalék) változatlanul fenntartja a juttatást, de dolgozóinak 25 százalékkal csökkentett összeget utal. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy pontosan egyforma azok aránya (9 százalék), ahol a cég részben átvállalja az adóterhet, illetve a hidegutalvány "kiesése" miatt az egészségpénztári juttatás nem csökken, esetleg még nőhet is.

Variációk kedvezményekre

Ma derülhet ki, hogy a cafeteria adóterhelésére végül milyen javaslatot nyújt be a parlamentnek a kormány. A jelenleg ismert elképzelések szerint a kedvezményes kulcs a korábbi tervekben szereplő 32 százalékról 25-re csökkenne, és ebbe a körbe kerülnének az önkéntes pénztári befizetések is. A legmagasabb, a természetbeni juttatásokra érvényes elvonás így a nagyobb tételek közül csak a hidegutalványokra vonatkozna. A munkavállalók továbbra is mindössze tízszázalékos adókulcsot tartanának elfogadhatónak. Korábbi javaslatuk alapján az önkéntes kasszák legnagyobb szövetsége, a Stabilitás elégedett lehet a jelenlegi fejleményekkel. Ők ugyanis elsőként azt javasolták, hogy minimális önkéntes pénztári munkáltatói támogatásig - például havi 5 ezer forintig - maradjon meg az adómentesség, efelett a mai adómentes határig a "kedvezményes" 32 százalékos kulcs legyen érvényes, efelett pedig ne lehessen munkáltatói támogatást adni (Napi, május 22.). Később (Napi, május 28.) már csak a 32 százalékos kulcs alkalmazását szerették volna elérni. Az egészségpénztárakat tömörítő másik három szövetség viszont végig a mostani rendszer fenntartása mellett kardoskodott. Az új rendszerben lennének különböző (összegre, illetve jövedelemre vonatkozó) korlátok, de a cafeteria-rendszerre összességében vonatkozó 400 ezer forintos keretet az adminisztratív terhek miatt nem hoznák vissza. A nyugdíjpénztári befizetések kedvezőbb kezelésére gyorsabban hajlottak a kabinetben, a szintén az öngondoskodási körbe tartozó egészségpénztáraknál azonban több oldalról is elhangzottak olyan érvek: a befizetések nagyarányú megadóztatása mellett szól, hogy ez a hozzájárulás valamiféle adóoptimalizáló eszköz, ezért azt az offshore-jövedelmekhez hasonlóan nem kívánja támogatni a kormány. Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség egészségpénztári tagozatának elnöke szerint azonban alapvető tévedés ezeket a kasszákat valamiféle adóoptimalizáló eszköznek tartani. Úgy véli, az egészségpénztári szolgáltatások kifizetése a cafeteriában adható természetbeni juttatások közül a legalaposabban szabályozott, legszigorúbb és ilyen módon a leghatékonyabb is. Például az egészségpénztár csak akkor fizetheti ki a szolgáltatás ellenértékét, ha a vásárlást igazoló eredeti számla az egészségpénztárba beérkezett, miközben az üdülési csekk vagy az étkezési utalványok csupán fizetési eszközként szolgálnak és a szolgáltató felelőssége, hogy az utalvány ellenében milyen terméket vagy szolgáltatást nyújt. Egy átlagos pénztártag évente hat alkalommal használja egészségpénztári számláját. Annak érdekében, hogy a pénztártagok ne legyenek kénytelenek a szolgáltatások ellenértékét megelőlegezni, majd az egészségpénztári számlájukról visszaigényelni, a pénztárak fizető kártyarendszereket vezettek be; az elfogadóhelyek száma országos szinten 7-8 ezerre tehető. A kártyarendszerek a biztonságot tovább fokozzák, hiszen minden vásárlás (tranzakció) a bankkártyákhoz hasonlóan központi authorizációs rendszereken fut keresztül, így bármikor visszakereshető, azonosítható. Tovább növeli az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget, hogy a gyógyszertári vásárlások esetében már a szektor felét képviselő egészségpénztárak - több mint 400 ezer pénztártagot képviselnek - ez év elejétől újdonságként elektronikus számlázást és központi cikktörzset alkalmaznak. Azaz jelenleg 900 szerződött gyógyszertárban az ott vásárló pénztártagok csak olyan terméket vásárolhatnak egészségpénztári kártyájukkal, melyet az egészségpénztárak közös álláspont szerint finanszírozhatónak ítéltek meg.

Cafeteria: újabb szövetségi javaslatok

Az idei első negyedévben a Stabilitás Pénztárszövetség tagjaihoz (ami az egész piac mintegy 85 százalékát jelenti) 19 milliárd forintnyi munkáltatói támogatás folyt be. Az egyéni befizetések aránya az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 33 százalék, az egészségpénztáraknál pedig mindössze 11,5 százalék volt - ismertette a legfrissebb adatokat Juhász Istvánné, a szövetség főtitkára. Ezekkel a számokkal is igyekezett nyomatékosítani, hogy az eddig bizonyos korlátok között adó- és járulékmentesen teljesített önkéntes pénztári hozzájárulás kormány által tervezett 95,6 százalékos terhének hatására összeomolhat a kasszák hazai rendszere. A tájékoztatón Csehák Judit volt egészségügyi miniszter hangsúlyozta: ennek az intézkedésnek nem csak pénzpiaci, egészségpolitikai jelentősége is van. A csekély összegű, átlagosan havonta fejenként ötezer forintos munkáltatói befizetés ellehetetlenítése rendkívül nagy károkat okoz. Szalay-Berzeviczy Attila volt tőzsdeelnök (aki lapunk hasábjain már részletesen kifejtette érveit - Napi, 2009. június 3.) szerint érthetetlen, hogy miközben az ország finanszírozási helyzete miatt létérdek a hosszú távú megtakarítások ösztönzése, éppen a stabil forrásokat számolná fel a kormány. Mint a számokból kiderült: a Stabilitás kasszáinál gyűjtött vagyonból közel 417 milliárd forint az állampapírok állománya. Ez a mennyiség pedig jól jelzi, hogy a piaci szereplők helyzetének megingása az ország finanszírozási helyzetét is alaposan megnehezítheti. Csehák Judit és az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet főigazgatója, Kincses Gyula meglehetősen meghökkentő módon amellett érvelt, hogy a különböző támogatásokat integrálni kellene. Csehák ezen az ápolási biztosítás és az önkéntes kasszák (nyugdíj és egészség) közötti átjárhatóságot értette. Kincses továbbment, ő úgy véli, hogy mintegy egyéni cafeteriát kellene létrehozni. A munkavállalók ennek keretében meghatározott, a jelenlegi gazdasági helyzetben még vállalható adókedvezményben részesülnének, annak felhasználásáról pedig maguk dönthetnének. Utóbbinál elméletileg sokkal megalapozottabbnak tűnik a másik három pénztári szövetség közös javaslata, amely szerint a hosszú távú megtakarításon alapuló önkéntes pénztárakat ki kellene venni a kényelmi juttatásokat tartalmazó cafeteria elemei közül. A kasszáknál gyűjtött pénz ugyanis a tagok számára azt a tartalékot biztosítja, amihez akár az elégtelen egészségügyi ellátás, akár a nyugdíj kiegészítése esetén biztonsággal lehet nyúlni. A Stabilitás által korábban megfogalmazott "önkorlátozó" javaslatokkal (Napi, 2009. május 22. és május 28.) szemben a többi szövetség azt kéri, hogy a jogalkotók az önkéntes pénztárakra vonatkozó szabályokat a mai formában - nyugdíjpénztár esetében dolgozónként havi mintegy 30 ezer forint, egészségpénztár esetében pedig 20 ezer forint - tartsák fenn.