Keresés

Más lesz ez az adóhajrá

Az év vége felé a magánszemélyek általában igyekeztek kihasználni az adókedvezményeket. A sorozatos szigorítások miatt ez a roham évről évre csökkent, az idei év pedig talán minden eddigitől különbözhet majd.

Nem mindenütt számítanak az év végi adóhajrára

Az év vége felé a magánszemélyek általában igyekeztek kihasználni az adókedvezményeket. A sorozatos szigorítások miatt ez a roham évről évre csökkent, az idei év pedig talán minden eddigitől különbözhet majd. A legnagyobb változást az életbiztosítások utáni kedvezmények jövő évi megszüntetése hozhatja. Ennek idei hatását azonban a biztosítók igen eltérő módon látják. A Generali várakozásai szerint a meglévő és a potenciális ügyfelek jelentős része kihasználja az év végéig kínálkozó lehetőséget. Mint elmondták: azoknak, aki még nem rendelkeznek Generali-életbiztosítással, egyszeri díjas életbiztosításaikat ajánlják. Azok, akik már rendelkeznek ilyen életbiztosítással, és a 2009-ben befizetett biztosítási díjaik nem érik el a maximális adókedvezményhez szükséges összeget (mintegy 350 ezer forintot), klasszikus életbiztosítási szerződésükre rendkívüli befizetéssel, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében pedig esetidíj-befizetéssel növelhetik az igénybe vehető adókedvezmény összegét. (Ez az eljárás persze a többi biztosítónál is gond nélkül követhető.) Több társaságnál viszont attól tartanak, hogy a szigorítás visszaveti az idei megtakarítási kedvet is. Akadnak azonban biztosítók, ahol most készülnek olyan konstrukció piacra dobásával, ami felkeltheti az érintettek figyelmét. Az adókedvezményekre hagyományosan számító pénztáraknál is hasonló zűrzavart érzékeltünk. Ludvai Judit, az Aegon Magyarország Pénztárszolgáltató Zrt. vezérigazgatója arra számít, hogy a lakosság általános nehéz gazdasági helyzete miatt az idén kevesebben fogják a maximális adókedvezményre jogosító összeget befizetni a pénztárba, mint a korábbi években. Mint hozzátette: ezt sajnos az a tény is igazolja, hogy az elmúlt évben sokkal többen nyúltak hozzá a megtakarításukhoz, még annak ellenére is, hogy ezzel veszteséget realizáltak. Sokan éltek a tízéves várakozási idő után megnyíló lehetőséggel is. Hasonlót érzékeltek az Erste önkéntes nyugdíjkasszájánál is. Sajnos - fejtették ki - egyre gyakoribb, hogy a felvett tőkét terhelő adó ellenére a megtakarítás nem nyugdíjcélú felhasználását választják a pénztártagok. Az előző évekhez hasonló év végi többletbefizetésekre azonban itt határozottan számítanak. Lehoczky László, az MKB-kasszák vezetője nem túl optimista. Mint kifejtette: május óta az adótörvények lebegtetése, a drasztikus hírek, majd a tényleges adóváltozások elbizonytalanították a cégeket. Visszaesett a szerződést kötők száma, a tagi belépések jelentősen csökkentek. Év vége közeledtével azonban - tette hozzá - már valamivel színesebbé vált a kép. Sokan előremenekültek, növelték a munkáltatói befizetéseket, és szokás szerint ugrásszerűen nőnek az egyéni befizetések. Mint megtudtuk, az éves befizetések a hétmilliárd forintot elérve meghaladják a tervezettet az MKB Egészségpénztárban. Az igazi csökkenés Lehoczky szerint tehát nem idén, hanem jövőre következik be. Az MKB Nyugdíjpénztár önkéntes ágában ez már az idén is érzékelhető, a bevételek várhatóan csak megközelítik a 7,5 milliárd forintot. Igazán elégedettnek csupán Lukács Marianna, a Patika-csoport vezetője tűnik. Tájékoztatása szerint az egészségpénztár első tízhavi bevétele a 2008. évi azonos adathoz viszonyítva 13 százalékkal nőtt, így a kassza piaci részesedése két százalékponttal emelkedett. A kasszánál most futó akció (Lukács hangsúlyozta: 10 ezer forint befizetés felett a nonprofit működés jegyében nem vonnak novemberben működési költséget) már az előző hét közepéig 480 millió forint bevételt hozott, amiből 90 millió forintot tett ki az egyéni befizetés. Egy átlagos hónapban a Patikhoz 414 millió forint folyik be, amiből 22 millió az egyéni (tehát az adókedvezmény szempontjából szóba jöhető) befizetés. A teljes bevételnél tehát időarányosan 174 százalékos a növekedés. Lukács a Patika szempontjából a következő év kilátásait sem látja annyira borúsnak.

Befektetési alapot mellékelnek a Patikához

Generáció Patikapénztár Befektetési Alap néven új alapot indít a Concorde Alapkezelő és a Patika Egészségpénztár, amelynek célja, hogy átláthatóvá tegye az átláthatatlant. Az egészségpénztárak ugyanis a jelenlegi jogszabályok szerint ha szeretnék, sem tehetik közzé hozamaikat, a befektetési alap viszont minimális eltéréssel mutatni fogja a pénztár hozamát. Ezt egyszerűen úgy érik el, hogy az alap és a pénztár befektetési politikája megegyezik majd, ami a gyakorlatban magas biztonsági szintű állampapírokat, más jó minősítésű kötvénybefektetéseket jelent. Az alap kezdőtőkéjét a pénztár befizeti, de más befektetőket is várnak. Az egészségpénztári befizetésekre 30 százalékos adó-visszatérítés jár, ezenkívül ha a tőkét a tag két évre leköti, további 10 százalék, így összesen 40 lehetséges. Ennek ellenére rendkívül kevesen élnek a lekötés lehetőségével, ami azért is lehet, mert az emberek nem gondolnak jó hozamú befektetésként az egészségpénztárakra - mondja a pénztár igazgatója, Lukács Marianna, aki évek óta harcol a hozamok nyilvánosságáért. A számítások szerint egy kétéves befektetés jelenleg - a kezdeti költség levonása után és évi hatszázalékos technikai kamatláb feltételezésével, majd a 30+10 százalékos adó-visszatérítéssel - mintegy 49 százalékos hozamot eredményez. Ez éves szinten mintegy 22 százalék. Az egészségpénztári adókedvezmény (adó-visszatérítés) egyébként azon túl, hogy eléggé bőkezű, olyan szempontból is előnyös, hogy rendkívül hamar hozzá lehet jutni, az eredetileg befizetett összeget szintén nagyon gyorsan el lehet költeni. Ha kétéves lekötés helyett fél év alatt felhasználjuk a 30 százalékos adó-visszatérítést és a tőkét, elvileg már évi 60 százalékos hozamnál tartunk.

Befektetési alapot mellékelnek a Patikához

Generáció Patikapénztár Befektetési Alap néven új nyílt végű alapot indít a Concorde Alapkezelő és a Patika Egészségpénztár, amelynek célja, hogy átláthatóvá tegye az átláthatatlant.

Egyre nagyobb szerephez juthatnak a kasszák

A béren kívüli juttatásokra a következő évtől kivetett adóteher alaposan átrendezheti a cafeteriaelemek arányát. Az egészségpénztárak (ahol a munkáltatói juttatásoknál kedvezményes, 25 százalékos lesz az adó) akár kedvezően is kikerülhetnek ebből a versenyből. (Különösen azért, mert a korábban legnépszerűbbnek számító hideg étkezési utalvány juttatása már biztosan nem éri meg.) Az OTP Egészségpénztár - mint egy háttérbeszélgetésen elhangzott - arra törekszik, hogy a kassza valódi szerepet játsszon tagjai egészségi állapotának megőrzésében. Éppen ezért már megkezdték a munkáltatókhoz "kitelepített" szűréseket, ennek keretében például 10 ezer nő csontsűrűségének vizsgálatát végeztek el. A kassza vezetője, Studniczky Ferenc lapunk érdeklődésére elmondta: a munkáltatói juttatások esetében bevezetett szigorítás ezen a téren is nehézséget jelent, sokkal könnyebb ugyanis az ilyen szolgáltatásokkal a cégeket elérniük. Az egyéni tagok nemcsak nehezebben "cserkészhetők" be, többe is kerül például egy szűrési programba történő bekapcsolásuk. Studniczky szerint viszont az egészségpénztárak biztosan egyre jelentősebb szerephez jutnak majd. Már most is látszik ugyanis, hogy az állam fokozatosan kivonul az egészségügyből és próbál minél többet az egyénre terhelni (például a hat dioptria alatti gyerekszemüvegekre megszűnt a támogatás, de a gyógyászati segédeszközök esetében általában is több korlátozást vezettek be). Lukács Marianna, a Patikapénztár vezetője lapunknak elmondta: harcot indítanak azért, hogy a WHO ajánlásában szereplő szolgáltatások kivétel nélkül bekerülhessenek az egészségpénztári számláról finanszírozható körbe. A jogalkotóknak figyelembe kellene venniük az ágazat új eredményeit. Megemlítette, hogy Németországban az akupunktúra a közellátás része. Az államot sújtó gondok közepette legalább azoknak a helyzetét nem kellene nehezíteni - tette hozzá -, akik egészségtudatosak.

Felmondják a cafeteriát az állami cégek

Az OTP Egészségpénztár (Ep.) felmérést végzett munkáltatói partnerei körében arról, hogy miként reagálnak majd a következő évben a 25 százalékos adóteher bevezetésére. (A béren kívüli juttatásokat is érintő jogszabály alapján a számítógép-, illetve az internethasználat támogatása kivételével minden cafeteriaelemet legalább ekkora vagy ezt meghaladó adó terhel 2010-ben az eddigi adómentességgel szemben.) Mint Studniczky Ferenc ügyvezető igazgató a társaság által összehívott háttérbeszélgetésen elmondta: a cégek pont ugyanolyan (egyharmad-egyharmad) arányban vállalják át az adóterhet, illetve csökkentik azzal a kifizetéseket vagy szüneteltetik az egész juttatást. Lapunk kérdésére elmondták: utóbbi körbe szinte kizárólag az állami cégek tartoznak, míg az adót átvállaló cégek összetétele vegyes (a multik azonban általában ezt az eljárást követik). A kasszánál úgy számolnak, hogy a szigorítás hatására 2010-ben a bevétel 20 százalékkal eshet vissza, a tagságukat szüneteltetők aránya pedig 30 százalék is lehet. Mindez pedig a működési alapnál okozhat gondot, különösen azért, mert a tagokat terhelő elvonások a pénztárak közötti verseny miatt már nagyon alacsonyak. Mint azonban kiderült, az OTP Ep. a vagyon tekintetében már így is elvesztette piacvezető helyét (azt az MKB kasszájának sikerült megszereznie). Az utóbbi hónapokban ugyanis tagjai a korábbinál intenzívebben költöttek egyéni számlájukról. A kiadások mintegy 80 százaléka viszont így is gyógyszerre ment el. Az OTP Ep. több módszerrel is igyekszik csökkenti a szabályozás miatt kedvezőtlen hatásokat. November 5-étől például nagy munkáltatói partnereivel ismerteti az egészségpénztári tagság előnyeit.

Akciózó egészségpénztár

A Patika Egészségpénztár (ep.) korábban ugyan azt jelezte, hogy a válság miatt visszafogottabb lesz a korábbinál (Napi Egészségügy, 2009. június 22.), most mégis akciót hirdet. Mint a kassza hírleveléből kiderül: a novemberi befizetés első 10 ezer forintjából a megszokott 10 százalékot vonják, ezenfelül azonban egyáltalán nincs levonás. Az első tízezer forintba ráadásul a munkáltatói befizetés is beletartozik (az egyéni feltöltés így teljesen díjmentes, miközben adókedvezményben is részesülhet). Akik munkáltatói befizetésüket másik egészségpénztárba kapják, de az egyéni befizetésre - élve a kettős tagság törvényi lehetőségével és az akcióval - a Patikapénztárat választják, ajándékba kapják a patikakártyát. A piacon lapunk a néhány nyugdíjpénztári (OTP, MKB) akció mellett a Patikáén kívül egyetlen egészségpénztárit sem talált. Tény persze, hogy a korábbi években a Patika is hosszabb időre (nem egyetlen hónapra) hirdetett különleges feltételeket.

Fejlesztő egészségkasszák

Nyártól csökkentette a működési költséget a Dimenzió Egészségpénztár (Ep.), így a korábbi 11 százalék helyett 8 százalékos az elvonás. Évi 360 ezer forintos befizetés felett nincs semmilyen levonás. A kassza ezután megújította online egyenleglekérdező rendszerét is. Ez azóta kibővített funkciókkal és a korábbinál részletesebb tartalommal áll az ügyfelek rendelkezésére. A személyes adatok biztonsága érdekében azonban a belépéskor három azonosítót szükséges megadni. A Vasutas Ep. együttműködési szerződést kötött a Paticard Kft.-vel, ezáltal tagjaik térítésmentesen jutnak hozzá a Gyöngy patikák által biztosított kedvezményekre jogosító törzsvásárlói kártyához. A Gyöngy hálózatában vásárlók jutalompontjai beválthatók a patikák katalógusában található - az egészségmegőrzéshez szükséges - termékekre.

A lengyelek fizetnek az egészségükért

Lengyelországban már meghatározó szerepe van az egészségügyben a magánintézményeknek, de a kormány az ezekbe áramló pénzeknek legalább egy részét szeretné átirányítani az állami betegbiztosításba. Ewa Kopacz egészségügyi miniszter a napokban sajtóértekezleten jelentette be, hogy elkészült az alapellátás tervezetének első változata, vagyis azoknak az egészségügyi szolgáltatásoknak a listája, amelyeket térítésmentesen vehetnek igénybe az állampolgárok - a többiért fizetni kell majd, illetve fizeti a biztosító, ha az illető köt kiegészítő betegbiztosítást, amit adókedvezményekkel is támogatnának. A fizetős szolgáltatás nem fogja meglepni a lengyeleket, hiszen tavaly minden lengyel átlag 737 zlotyt tett az állami pénz mellé a kórházakban, rendelőintézetekben. Az egészségügyi szolgáltatások piacának tavalyi értékét a Deloitte tanácsadó cég 76 milliárd zlotyra tette, ebből 28 milliárdot a lengyelek a magánkórházakban és -rendelőkben, illetve nem támogatott gyógyszerekre adtak ki. Az országos egészségpénztár (NFZ) tavaly 48 milliárd zlotyt fizetett ki a betegellátásra. Az NFZ 2008-ban a kórházi tartózkodásra költött 21 milliárd zloty 98 százalékát fizette, miközben a járóbeteg-ellátás 17 milliárd zlotyjának már csak 53 százalékát finanszírozta. Emellett vannak szakterületek, ahol a magánszféra dominál. A fogászoknál hagyott 6 milliárd zlotynak csak harmadát fizették ki közpénzből. Nem sok támogatás jutott a gyógyszereknek sem - az ezekre kiadott 22 milliárdnak csupán 32 százalékát fizette a biztosító, a többit a betegek a saját zsebükből fedezték. Az egészségügyi reform keretében a kórházak számára a kiutat - kimondva-kimondatlanul - a privatizációban látják. Ha az önkormányzat társasággá alakítja a hozzá tartozó kórházat, a kormány kifizeti annak minden tartozását - így nulláról indulhat az új, immár gazdasági vállalkozás. A reformot annak ellenére keresztülviszik, hogy az erről rendelkező törvényt a kormánnyal ellenzékben levő államfő, Lech Kaczynski megvétózta.