A nyár folyamán rengeteg nyugat-európai, nyugdíjas turista érkezik Magyarországra lakóbusszal, egy európai körtúra állomásaként. Valahogy mi is így képzeljük el a gondtalan nyugdíjas éveket. Végre lesz időnk utazni, megvenni a régóta áhított autót, és támogatni tudjuk az unokáinkat.
A valóság viszont sajnos az, hogy az állami nyugdíjból jószerével semmire sem futja majd. A prognózisok szerint ugyanis a jelenlegi fizetésünk 30-45 százalékára számíthatunk majd idős korunkra – és sajnos minél fiatalabb valaki, ez az arány annál inkább romlik.
Tipp: nézze meg egy kalkulátorral, mennyi állami nyugdíjat kap majd!
Szerencsére már az állam is jól látja, hogy ez a jövőben egy igencsak nagy probléma lesz (sőt, már most is az), így az egyetlen kiút az öngondoskodás. Épp ezért adójóváírás formájában segíti azokat, akik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítást indítanak.
De milyen államilag támogatott nyugdíj megtakarítások közül választhatunk? Mi jelentheti számunkra a legjobb megoldást? Ezeket mutatjuk most be, részletesen körbejárva az előnyöket, illetve hátrányokat.
A nyugdíj előtakarékosságok előnyeiről és hátrányairól általánosságban
Talán az egyik legfontosabb pozitívum, hogy a 20 százalékos állami adójóváírás is jelentősen megnöveli a megtakarításunk mértékét. Hiszen a kamatos kamat elve alapján nem csak kvázi az "ingyenpénzt" kapjuk meg, hanem ezt visszaforgatják, és jelentős mértékben hozamokat is termel – főleg hosszú távon.
Ez számos esetben akár plusz 2-3 millió forintot is jelenthet, attól függően, hogy havonta mennyi pénzt tudunk nyugdíj megtakarításra fordítani, illetve mennyi időnk van még hátra a nyugdíjba vonulásig.
A másik fontos előnye ezeknek a konstrukcióknak, hogy kamatadómentesek, így nem terheli adó, ha nyugdíjba vonulás után felvesszük a megtakarításunkat.
Hátrány azonban az, hogy ha idő előtt szeretnénk hozzájutni a félretett pénzünkhöz, azt bizony csak jelentős többletköltséggel (például a már említett kamatadóval terhelve) tehetjük csak meg.
Éppen ezért érdemes alaposan is megfontolni, hogy mekkora összeget tudunk rászánni havonta. Amennyiben bizonytalanok vagyunk, inkább kezdjük egy kisebb, minimum összeggel, és ha úgy látjuk, képesek vagyunk többet is kigazdálkodni, utólag is emelhetjük a befizetésünk mértékét.
Fontos tudnunk, hogy három államilag támogatott nyugdíj előtakarékossági konstrukció közül választhatunk:
- Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)
- Nyugdíjbiztosítás
- Nyugdíj előtakarékossági-számla (NYESZ)
Alapvetően mindegyik megoldásnak megvannak a maga előnyei, illetve hátrányai, így nem mindegy, végül melyik mellett tesszük le a voksunkat.
Melyik számomra a legjobb nyugdíj megtakarítás?
Ahhoz, hogy erre az egyszerűnek tűnő, de valójában nagyon is nehéz kérdésre választ tudjunk adni, több szempontot is figyelembe kell vennünk. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket.
1. Hány évünk van hátra a nyugdíjig?
Az életkor nagyon is fontos tényező a számunkra leginkább megfelelő nyugdíjcélú megtakarítás kiválasztása során. Hiszen minél több időnk van hátra nyugdíjig, annál magasabb kockázati rizikóval rendelkező befektetéseket választhatunk.
Ha a nyugdíj még csak távlati cél
Amennyiben legalább 10-15 évünk van hátra a nyugdíjig, érdemesebb olyan konstrukciót választani, amely magasabb kockázattal, így magasabb hozammal bír.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében például magyarországi kötvényekbe (akár állampapírba), és részvényekbe fektetik a megtakarításunkat. Így nagyon fontos tényező a későbbi vagyonunkra nézve, hogyan teljesít a magyar gazdaság.
Mivel ezek biztonságos, ám kisebb hozammal kecsegtető befektetések, az ÖNYP leginkább azoknak ajánlott, akiknek legalább 10-12 éve van hátra nyugdíjig.
Viszont jelentős hátránya az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, hogy 10 éven belül egyáltalán nem hozzáférhető.
A nyugdíjbiztosítás összegét a szakértők, szemben az ÖNYP-vel, külföldi részvényekbe, papírokba fektetik, attól függően, hogy mekkora a kockázatvállalási hajlandóságunk. Természetesen minél magasabb ez a faktor, annál nagyobb hozamra (vagyis annál több vagyonra) lehet számítani.
Viszont léteznek kifejezetten kockázatos befektetések is, ezért is érdemes hosszú távon tervezni. Hiszen két-három rosszabb, akár negatív hozamot jelentő évet könnyedén korrigálhat 10-15 év pozitív, magasabb hozam.
Épp ezért a nyugdíjbiztosítás azoknak ajánlott, akiknek több mint 15 éve van hátra nyugdíjig.
Ha már közel a nyugdíj
Amennyiben kevesebb, mint 10 évünk van a nyugdíjkorhatár eléréséig, akkor is találunk olyan nyugdíj megtakarítási konstrukciókat, amelyek megfelelhetnek számunkra.
Ez esetben egy összegben nem, csak járadék formájában kaphatjuk meg a megtakarított pénzünket, legalábbis addig, amíg a 10 éves időtartam le nem telik.
Ez azt jelenti, hogy ha 7 évünk van hátra nyugdíjig és felvesszük a vagyonunkat, akkor 3 évig csak járadék formájában kaphatjuk a megtakarításunkat.
A nyugdíj előtakarékossági számla hasonló a tartós befektetési számlához: nekünk kell kezelni a befektetéseinket. Viszont ennél a konstrukciónál is csak 10 év után juthatunk hozzá adómentesen a befektetésünkhöz.
Ha kevesebb, mint 10 év évünk van hátra, akkor a hozamok után kell személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást fizetni. Három évnél korábban pedig semmilyen esetben sem juthatunk hozzá a pénzünkhöz.
2. Mekkora havi összeget tudunk erre a célra szánni?
Fontos, hogy ne vállaljuk túl magunkat, csak és kizárólag annyi pénzt fordítsunk a megtakarításra, amelynek hiánya nem tűnik fel a családi kasszában.
A kamatos kamat elve itt is érvényes, vagyis minél több pénzt takarítunk meg havonta, annál nagyobb a kapott hozam, az adóvisszatérítés, és annak hozama is.
Az önkéntes nyugdíjpénztár viszonylag kis költséggel indítható: léteznek olyan konstrukciók, amelyek havi szinten 4-5000 forintos ráfordítást igényelnek.
Amennyiben örököltünk, vagy más módon jutnánk nagyobb összeghez, úgy azt is lehetőségünk van egyszerre befizetni.
Ha nem várt nehézségek adódnának, és mégsem tudnánk fizetni a tagdíjat, lehetőségünk van szüneteltetni is - azonban a költségeket ebben az esetben is levonják.
Nyugdíjbiztosítás esetén már relatíve magasabb havi díjjal kell számolni, ezek a konstrukciók átlagosan 10.000 forinttól indíthatóak.
Az első 3 évben nem lehet szüneteltetni a tagdíj fizetését, így érdemes kalkulálni, mekkora az a havi költség, amit biztosan ki tudunk fizetni. A 3 év letelte után viszont lehetőségünk van szüneteltetésre, akárcsak az ÖNYP esetében.
A nyugdíj előtakarékossági számla egyszeri, 5000 forintos díjjal indítható. Rendkívül rugalmas konstrukció, hiszen mi határozzuk meg, hogy mekkora összeget fizetünk be, és mikor. Viszont a hátránya, hogy nem ösztökél minket rendszeres megtakarításra, így könnyen lehet, hogy egész egyszerűen elfelejtünk befizetni.
3. Alkalmazottként vagy vállalkozóként dolgozunk?
A megfelelő nyugdíjcélú megtakarítás kiválasztása során lényeges szempont az is, hogy alkalmazottként vagy vállalkozóként dolgozunk-e.
A 20 százalékos adójóváírást ugyanis a személyi jövedelemadónkból vonják le. A KATÁ-s vállalkozók pedig nem fizetnek személyi jövedelemadót, így - elviekben - nem lennének jogosultak a támogatásra.
A nyugdíjbiztosítás azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a szerződő és a kedvezményezett személye eltérő legyen. Így a házastárs, barát, vagy épp rokon is lehet a szerződő, a KATÁ-s vállalkozó pedig a kedvezményezett, ezzel pedig már jogosult az állami támogatásra.
Alkalmazottként nem befolyásoló tényező, hogy ÖNYP-t, NYESZ-t vagy nyugdíjbiztosítást választunk; mindhárom opció esetén lehetőségünk van igénybe venni az adójóváírást, hiszen fizetünk SZJA-t.
4. Mekkora a költség és a várható hozam?
Nem mindegy, hogy egy terméknek mekkora a költsége, és emellett mekkora a várható hozama, hiszen a kettő differenciája adja meg a reál- (vagyis tényleges) hozamunkat.
Lássunk egy példát: Ön melyiket választaná?
Egy olyan nyugdíjbiztosítást, aminek
- a költsége évi 3 százalék, 8 százalékos hozam mellett,
- a költsége évi 5 százalék, 9 százalékos hozam mellett?
Hiába tűnik magasabbnak a 9 százalékos hozam, a reálhozamunk az első esetben 5 százalék, a második esetben pedig 4 százalék. Így az első opció a jó választás.
Önkéntes nyugdíjpénztár esetében a várható hozam nagyban függ attól, hogy milyen hazai papírokba fektettük be a pénzünket, és mennyire diverzifikált (változatos) a portfóliónk. Azonban 2019 óta bevezetésre került a TKM (Teljes Költség Mutató), ami segít a megtakarítások összehasonlításában.
Átlagosan 5-7 százalékos hozammal számolhatunk, 2-4 százalékos költség mellett, de mint említettük, ez nagyon termékfüggő.
A nyugdíjbiztosítások tekintetében még szélesebb a paletta, hiszen több mint 70-féle különböző termék közül választhatunk. Ezek között található kifejezetten kedvező, ugyanakkor nagyon költséges konstrukció is.
Az összehasonlításban segítségünkre lehet a fent már említett TKM, ami egy nagyon jó arányszámot, mankót ad arra, hogy a, b, vagy c konstrukció az olcsóbb.
A TKM egyébként nagy intervallumon, 1,5-6 százalék között mozog. A kérdés persze ennél árnyaltabb, a mutatóról részletesen ezen a linken tudunk tájékozódni.
Ennél a konstrukciónál a várható hozam 7-9 százalék körüli, azonban nem ritka a 10 százalék feletti hozam sem.
A nyugdíj előtakarékossági számla esetén a költség attól függ, mennyi tranzakció történik a számlánkon. Ennek tekintetében a költség lehet akár csak 1-2, de 3-5 százalék is.
A várható hozam attól függ, milyen papírokba, instrumentumokba fektettük a pénzünket, így 4-10 százalék között reális, de lehet ennél magasabb vagy alacsonyabb is.
5. Mikor szeretnénk nyugdíjba vonulni?
Erre az egyszerű válasz az lenne, hogy minél előbb, annál jobb. Ha Ön is így gondolja, akkor a nyugdíjbiztosítás tűnik a legkézenfekvőbb választásnak.
Ugyanis a nyugdíjbiztosítás az egyetlen olyan nyugdíj megtakarítási forma, amelyet nem érint a nyugdíjkorhatár-emelése. Ugyanis a szerződésben rögzített, jelenleg 65 év a mérvadó. Tehát, ha idén kötne nyugdíjbiztosítást, akkor már 65 évesen hozzájutna a megtakarításhoz, függetlenül attól, hogy addigra például 75 év a nyugdíjkorhatár.
Azonban az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a többi nyugdíjmegtakarítás esetében is rögzítik, hogy pontosan mikor is kapjuk meg a pénzünket.
Az önkéntes nyugdíjpénztár és a NYESZ esetében azonban más a helyzet, hiszen ezek a mindenkori nyugdíjkorhatárt veszik figyelembe.
6. Mennyi pénzre lesz szükségünk a felhőtlen nyugdíjas évekhez?
Hogy mennyi pénzre lesz majd szükségünk, függ az egyéni céljainktól, életvitelünktől, preferenciáinktól. Ha nem szeretnénk utazni, csak nyugodtan, biztonságban élni, akkor már egy kisebb havi befizetés is elegendő.
Amennyiben szeretnénk támogatni az unokáinkat, gyermekeinket, úgy érdemes egy relatíve magasabb összeggel kalkulálni.
A vagyonunkat kérhetjük egyébként egy összegben, vagy 15 éves járadék formájában is - ebben az esetben havonta utalják az összeget, 15 éven át. Itt szintén egyénileg kell mérlegelnünk azt, hogy egy nagyobb dolgot - például ingatlant, autót - szeretnénk vásárolni belőle vagy a mindennapi élet könnyebbé tételéhez kell az összeg.
Mindenesetre, mielőtt döntenénk, érdemes bővebben is tájékozódni a nyugdíj előtakarékossági konstrukciókról. Hiszen nagyon sok dezinformáció kering a neten, és laikusként bizony nagyon nehéz eligazodni a lehetőségek útvesztőjében.