Mesélne arról részletesebben, hogy pontosan mivel foglalkozik a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft.?
Szerencsére nehéz összefoglalni, mert elég széles területet ölel fel. A Nemzetgazdasági Minisztérium technológiával foglalkozó háttérintézményeként három fő pillérre épülve tevékenykedünk. Az egyik maga a technológia, a másik az űripar, illetve a védelmi ipar. Utóbbiakban fontos az ökoszisztéma-szervezés, ami a vállalkozások, startupok, nagyvállalatok közös együttműködését is jelenti, ideértve a köréjük szerveződő támogatói környezetet. Segítjük a cégeket a pályázásban, hiszen a magyar gyártócégek gyártási minősége kiemelkedő, ugyanakkor, ha nem vettek részt korábban űr vagy védelmi ipari projektekben, nagyobb kihívást jelent számukra belekezdeni, ebben is igyekszünk segítséget nyújtani, olyan rendezvényeket szervezni, ahol a cégek egymással is találkozhatnak, tapasztalatot cserélhetnek. Rendelkezünk pályázatkezelési, technológiai fejlesztési funkcióval, közvetlen magyar forrásokat is kezelünk, pályázatokat írunk ki, menedzseljük a lebonyolításukat is. Jó példa erre az Irinyi Terv, az Ipar 4.0 program, az Élelmiszeripari Beszállítófejlesztési Program és egyúttal szeretném kiemelni most az egyik legnépszerűbbet, a Demján Sándor Program, Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja pályázatot, ahol több mint 5700 vállalkozást tudunk támogatni a digitális céljaik elérésében.
Emellett fontos a Helyettes Államtitkárságtól (Technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkárság, a szerk.) érkező szakpolitikai feladatszabásunk is, igyekszünk hidat képezni az állami és a piaci szektor között - a Nemzetgazdasági Minisztérium és a vállalkozások között.
Felmérjük és összegyűjtjük a piacon lévő igényeket, amiket szakmai formában benyújtunk a szakpolitika felé, ez alapján készülnek később stratégiák, akciótervek is. Így közvetetten ugyan, de lehetőséget biztosítunk a piacon lévő cégeknek is arra, hogy legyen alkalmuk véleményt formálni a hazai szabályozással kapcsolatban.
Kiemelném, hogy a technológián belül is szerteágazó a tevékenységünk, számos húzóágazattal foglalkozunk.
A tevékenységükhöz kapcsolódik a Neumann Technológiai Platform is?
Igen, a Neumann Technológiai Platform alapítója a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. A Platform támogatja a hazai iparstratégiai fejlesztéseket, biztosítja az egyes kiemelt technológiák ökoszisztémájának fejlesztését szolgáló platformok és a Technológiai Koalíciók -5G/6G, Mesterséges Intelligencia, Blockchain, Drón- működési feltételeinek megteremtését, de tevékenykedünk a félvezető, kibervédelem és a kvantumtechnológia területén is. A Platform célja többek között a technológiai korszakváltás elősegítése és az iparvállalati együttműködések támogatása.
A Koalíciók célja, hogy kötetlenebb szakmai fórumokat hozzon létre az adott technológia vonatkozásában, összegyűjtve a hozzájuk kapcsolódó ökoszisztémák képviselőit, annak érdekében, hogy olyan közösségek jöjjenek létre, amelyek alkalmasak nem csak arra, hogy magas színvonalú belső szakértői beszélgetéseknek adjanak teret, hanem arra is, hogy az ilyen megbeszélések eredményeképpen kialakuló iparági véleményeket és igényeket rövidebb úton és egységesen képviselhessék a kormányzat felé
Bárki beléphet valamelyik Koalícióba?
A magyarországi Technológiai Koalíciók tagja lehet bármilyen magyarországi bejegyzésű szervezet, legyen az civil szervezet, kormányzati szerv, de leginkább KKV, illetve nagyobb cég. Természetes személyek, adószámmal rendelkező személyek, egyéni vállalkozók nem lehetnek tagok, ugyanis a Koalíciók célja, hogy az adott technológia szempontjából az egyes ökoszisztémákat – mint fejlesztés, oktatás, alkalmazás, gyártás - összegyűjtse és becsatornázza, és sajnos ezeknek a technológiáknak a realitása, hogy erősen befektetésigényesek. Jelenleg az MI Koalíció rendelkezik a legtöbb, 558 tag-szervezettel.
Hogyan támogatja az MI Koalíció Magyarország digitalizációs törekvéseit?
Van olyan programunk, ami a mesterséges intelligencia elterjedéséhez, használatához közvetlenül kapcsolódik, ebben az esetben olyan magánszemélyeknek nyújtottunk oktatást, ahol széleskörűen megismerhették az MI használatával kapcsolatos jelenlegi környezetet, etikai szabályokat, veszélyeket, nehézségeket és lehetőségeket. Erre olyan magánszemélyek pályázhattak, akik KKV-knál dolgoznak.
Számtalan egyéb workshopot, oktatást szoktunk szervezni, ebben is közreműködnek a Koalíciók.
Az MI Koalíciónak önmagában is van népszerűsítő szerepe, jelenleg rengeteg olyan rendezvényt szervezünk, amin részt vesz a Mesterséges Intelligencia Koalíció vagy közreműködik a Neumann Technológiai Platform; de természetesen kiállítóként is megjelenünk konferenciákon, eseményeken. Minden esetben bemutatjuk azokat a technológiákat, amikkel jelenleg is foglalkozunk. Fő célunk, hogy ezeket megfelelően tudjuk becsatornázni a vállalkozásokba, hiszen fontos tudniuk, hogy az aktuális munkamenetükbe hova beilleszthető olyan MI-rendszer, ami a munkavégzésüket egyszerűsíti, gyorsítja.
Hasonló programunk volt a Data-EDIH projekt (European Digital Innovation Hub, a szerk.). Itt a vállalkozások digitális érettségét mértük fel és a digitális érettségükhöz mérten adtunk számukra tanácsadást és fejlesztési lehetőséget, például egyedi fejlesztési terv készítésével, oktatási, képzési tervekkel, beruházást megelőző teszteléssel vagy akár befektetési tanácsadással.
Ez olyan jól sikerült, hogy a Data-EDIH 2.0 esetében dicséretet kaptunk, magas színvonalú projektjavaslatként került elismerésre, és hozzájárul a Stratégiai Technológiák Európáért Platform (STEP) célkitűzéseihez. A felhívásra benyújtott projektjavaslatok közül Magyarországon a legmagasabb pontszámot kapta a projekt.
Kiemelte a Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja programot. Hogyan segíti a pályázat a vállalkozások működését? Ön szerint, hol tartanak most a KKV-k a digitális fejlődésben?
A KSH 2024-es adatai szerint már a kisvállalkozások 63,5%-a rendelkezik saját weboldallal. Ebben mutatkozik érdemi változás a korábbi évekhez képest, inkább az alkalmazkodás sebessége az, ami fejlesztendő, hogy az újonnan megjelenő technológiákat gyorsabban tudjuk átültetni hazai környezetbe, ebben is szüksége van a vállalkozásoknak segítségre.
A Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja pályázat sikerének egyik fontos eleme az, hogy hozzáférhető volt az egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások számára, könnyen és gyorsan tudtak jelentkezni a regisztrációs felületen keresztül.
Első körben 2025 februárja és júliusa között lehetett pályázni a 9 milliárd forintos keretösszegből megvalósuló, 100%-os vissza nem térítendő állami támogatásra. A program pályázónként bruttó 400 ezer és 1,5 millió forint közötti összegben támogatja a KKV-szektor weboldal fejlesztéseit, megerősítve ezáltal online jelenlétüket és e-kereskedelmi tevékenységüket.
A kérdésre mélyebben válaszolva, azért is tartom nagy segítségnek ezt a lehetőséget, mert nehézséget okozhat a mikro- és kisvállalkozásoknak, hogy egyszerre kell pénzügyileg megfelelniük, megfelelő marketinget vinni, hirdetni és a saját a tevékenységüket is menedzselni. Éppen ezért próbáltuk meg egyrészt a financiális, másrészt az energiabefektetés terhét levenni a vállukról a pályázat segítségével. Közben pedig el tudjuk érni azokat a szakpolitikai célokat, amik indokoltak, hiszen a vállalkozások digitális érettségét tudjuk fejleszteni és ez kulcskérdés.
Egy átlagos vállalkozó, például: fodrász, fotós vagy akár hentes érzi ezt a fajta digitalizáció iránti igényt a vásárlói részéről? Hogyan tud fejlődni a program segítségével a piacon?
Azt tapasztaljuk, hogy abszolút érzi, többek között ez volt a kiváltó oka annak, hogy nemcsak weblapfejlesztést-létrehozást biztosítunk, hanem közösségi média fejlesztésre is lehetett pályázni. Jó példa erre egy olyan fodrász, aki leginkább Instagramon vagy Facebook-on hirdeti a tevékenységét. A honlap esetében szintén fontos egy hentesnél a webshop, ahonnan termékeket rendelhetnek a vevők vagy más esetben akár olyan ügyfélkezelő, időpontfoglaló rendszer, ahol nem kell állandóan telefonon egyeztetni.
Ezáltal olyan eszközt is kaphatnak a vállalkozók, ami a digitalizáció mellett egyszerűsíti a mindennapi munkavégzésüket, több időre és ügyfélre tehetnek szert, ezáltal nőhet a bevételük is.
Ebben segítség volt, hogy ehhez különböző digitalizációs csomagot tudtak igényelni a vállalkozások?
Több csomagot állítottunk össze -kombinációs lehetőséggel- a különböző igényekre, hogy mindenki megtalálja azt, amire szüksége lehet. Az első kör lezárultával folyamatosan monitoroztuk a piacot, kikértük szakmai szervezetek véleményét is az ügyfeleké mellett. Ez alapján is látszott, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztését támogató területtel lenne érdemes kiegészíteni a pályázatot, ami nem okozott meglepetést, hiszen most van felfutóban és egyre nagyobb szerepet tölt be a digitális termékek iránt érdeklődők körében.
Éppen ezért, a nagy érdeklődésre való tekintettel, második pályázati kör került meghirdetésre, ez 2026 február elején indult - 1299 pályázat érkezett és ebben az esetben is akkora volt az érdeklődés, hogy 4 nap alatt le kellett zárnunk. Ez azt jelenti, hogy a 2. ütemben körülbelül 700-900 vállalkozás részesülhet támogatásban. Ebben a körben már lehetővé vált a mesterséges intelligencia alapú online szolgáltatások igénybevétele is, az első nyertesek kihirdetése pedig hamarosan várható.
Ez azt mutatja, hogy ennyivel többen érdeklődnek már most a mesterséges intelligencia iránt?
Természetesen ez is igaz, viszont úgy gondolom, hogy az első ütem sikere és a pályázat elterjedtsége inkább a jó gyakorlatok miatt valósult meg, hiszen akik sikeresen pályáztak, elmondták az ismerőseiknek, szakmai partnereiknek, ez alapján lett népszerű az újraindult projekt is.
Fontos, hogy nemcsak MI-csomagot választottak az érdeklődők, ugyanakkor látszik az is, hogy sokkal nagyobb az igény annál, mint amekkora pénzügyi kapacitással rendelkezünk.
Ön mit gondol, mi lesz a jövőben az MI szerepe?
Kissé félelmetes lehet az MI-ben az, hogy nehezen tudjuk megfogalmazni, milyen határtalan lehetőségeket rejt. Egy email megírása helyettünk könnyű feladatnak tűnik, de ma már programozni nem tudó emberek egyszerű promptok írásával is programokat hozhatnak létre. Automatizálható rengeteg olyan tevékenység, amire eddig az emberi erőforrást használtuk. Viszonylag kevés olyan dolog van, amiben nem tudja az embert helyettesíteni.
Feltörekvőben van a humanoid robotok fejlesztése is és a vezérlésükben számtalan MI modul megjelenik majd, amik kifejezetten fontos kérdéseket vetnek fel a jövő MI szabályozására nézve. Hogy ez pontosan mikorra tehető, azt nehéz megjósolni, ebbe nem is bocsátkoznék bele, de hosszú távon az irány mindenképpen ez.
Úgy gondolom, hogy akár az MI, akár a humanoid robotok tekintetében jelenleg ezek az ember kiegészítésére alkalmasak igazán, jelentős hatásfokemelkedést lehet velük elérni, sok pozitív hozadékkal rendelkeznek és ha ez mindig így marad, az a jó irány, de teljes mértékig soha nem lehet cél az ember kiváltása.
Ha már a humanoid robotoknál tartunk, milyen ügyvezetőként technológiai céget vezetni, mint mérnök?
Nem a technológiai cég az, ami eredetileg távol állt az eddigi tevékenységeimtől, hanem inkább a közigazgatáshoz kapcsolódó része, mert korábban a piacon dolgoztam. Végzettségemet tekintve gépészmérnök vagyok, azon belül folyamattechnikai mérnök. Sokféle területen tevékenykedtem, szimulációs eljárásokat tanultam meg, például CFD-t (Computational Fluid Dynamics, a szerk.), ez az áramlástechnikai, véges elemes szimulációkat jelenti. Érthetőbben: bármilyen fizikai folyamat vagy mozgás vizsgálata során, egy adott térrészt picike darabokra bontunk fel és minden számítást azon keresztül számol a rendszer. Vegyünk egy tábortüzet: a levegőt osztja részekre és kiszámolja, hogy 1mp alatt a következő levegőrész, mennyire hevül fel x fokról x fokra. De terveztem belső égésű motort, a diplomamunkám is ez volt, egy 1999-es motor turbósítása, 115 lóerőről, 310 lóerőre emeltem a teljesítményt.
Ezek szerint szabadidejében is ezzel foglalkozik?
Alapvetően is ez a hobbim, az autók és a motorok, nagyon szeretem a motorsportot is.
Ha időm engedi -sajnos abból nagyon kevés van- űzöm is, amennyire lehetséges. Persze az érdeklődési területem kiterjed a 3D nyomtatáson keresztül, a mechanikán át a motorokig mindenre, a saját fejlesztéseket is szeretem tesztelni, így a technológia a mindennapjaim szerves része és egyben a szenvedélyem is.