Nagy Fal, az ország szimbóluma A világ hetedik csodájaként nyilvántartott Nagy Fal a világ legrégebbi és legnagyobb katonai védelmi építménye, több mint 7 ezer kilométer hosszan húzódik Észak-Kínában. A falak története az időszámítás előtti VII. századba nyúlik vissza, amikor is hatalmas őrtornyokat, bástyákat, illetve erődítményeket építettek az északon élő népek támadásai ellen. Az építményeket később falakkal kötötték össze, és az eltelt közel másfél ezer év során a különböző kínai dinasztiák mind-mind építettek hozzá valamit. Az összes falszakasz hosszúságát ha összeadnánk, meghaladná az 50 ezer kilométert, azaz hosszabb lenne az Egyenlítőnél. A mai értelemben vett Nagy Fal az 1368 és 1644 között uralkodott Ming-dinasztia idején épült katonai létesítmény. A kilenc tartományon át húzódó 10 méter magas fal mindkét oldalát nagyméretű téglákból és tégla alakú kődarabokból rakták fel, belseje agyag és kőzúzalék, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, a tetejénél pedig 4-5 méter. A Kínai Nagy Falat az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség helyszínei közé. Peking, a császárok fellegvára Peking leghíresebb látnivalói a Tienanmen tér, a Tiltott Város (Téli Palota) és a Nyári Palota. A Tienanmen tér közepén található a Mao-mauzóleum, és a területet a Tiltott Város, a Kínai Történeti Múzeum és a Parlament épületei határolják. A kínai birodalmat két dinasztián keresztül a Ming- és a Csing-császárok irányították a Tiltott Városból, amely nevét onnan kapta, hogy a köznép ide nem tehette be a lábát. A XIX. század elejéig, mintegy ötszáz évig szolgált az uralkodók székhelyéül a 9999 palotából, pavilonból álló épületegyüttes, amelyen százezer mesterember és egymillió munkás dolgozott 14 éven keresztül. A teljes 720 ezer négyzetméteres területből mintegy 150 ezer négyzetmétert építettek be, úgy, hogy minden épület magasabb volt, mint bármelyik pekingi ház. A főpaloták a császári negyed központi tengelyén fekszenek, amit császári útnak is hívnak, mivel több császári épületet építettek rá. A Tajho csarnok a legnagyobb épület a Tiltott Városban a maga több mint 37 méteres magasságával, egy több mint 200 tonna súlyú, sárkányokat és felhőket ábrázoló dombormű pedig a legnagyobb kőfaragványa. A császár városát közel 10 méteres vörös fal vette körül, illetve egy 52 méter széles, 3800 méter hosszú vizesárok. A Tiltott Várost 1987-ben az ENSZ-UNESCO felvette a világörökségi listára. A Nyári Palota Pekingtől alig 15 kilométerre, a Kunming, azaz a Hatalmas fényesség tava partján terül el, ez volt a mandzsu császárok uralkodói központja, egyben Kína legnagyobb palotakert-együttese. A Nyári Palotát a Csing-dinasztia császára, Csien-tung az anyacsászárnő 60. születésnapjára kezdte építeni 1750-ben. A hegyoldalban épült 41 méteres Fo Hsziang Ko torony, melyet a Buddhista Tömjén Tornyának is neveznek, a palota jelképe. A Nyári Palota kertje 1998 óta az UNESCO-világörökség része. Sanghaj, a jade Buddha városa Sanghaj építészettörténeti emlékeit a Sou-hszi városrész őrzi. A város egyik fő nevezetessége a ma is működő Jade Buddha monostor és templom, ahol értékes, csillogó fehér jadéból készült Buddha-szobrokat találunk. Az óváros egyik ékköve az Örömök kertje, a kínai kertépítészet remekeként is ismert mandarinkert. A XVI. század óta két hektáron mintegy 30 különböző dél-kínai kert terül el itt. Sanghaj sok évszázadon át csendes kis halászfalu volt, csak a XIX. században, az ópiumháborúkat követően vált jelentős kikötővé. A város Wall Streetje a Bund, ahol a XX. század elején monumentális épületeket építettek az európai bankok és biztosítók. A Huangpu folyó partján a Bund - neve kiépített partot jelent - másfél kilométer hosszú, s 52 különböző stílusú (gótikus, barokk, román, klasszicista és reneszánsz) épület sorakozik itt egymás mellett. Az 1930-as években Sanghaj arculatának egyik meghatározó építésze a magyar származású Hudec László volt, aki 65 épületet tervezett: kórházat, templomot, színházat, mozit, egyetemet, lakóházakat és Kelet-Ázsia egykori legmagasabb épületét, a 22 emeletes Park Hotelt. Peking, ötkarikás építészeti csodák Az ország tíz új csodája közé sorolják a pekingi ötkarikás játékokra megépített központi stadiont, a Madárfészket valamint az úszócsarnokot, a Vizeskockát. Mindkét létesítmény külső és belső megoldásai alapján is kiemelkedő alkotás. A Madárfészek becenevű központi stadiont például a legendás svájci építészduó, Jacques Herzog és Pierre de Meuron tervezte. A 400 millió dollárba kerülő nemzeti aréna alapterülete 258 ezer négyzetméter, s benne 91 ezer férőhely áll rendelkezésre. Az atlétikai versenyeknek, futballmeccseknek, illetve a nyitó- és záróünnepségnek otthont adó stadionnak teljesen egyedülálló szerkezeti megoldása és szellőzése van. Az Olympic Green negyedben álló hatalmas méretű, ugyanakkor nagyon légies épület egyedi megoldása a madárfészket formázó külső héj, mely biztosítja a levegő folyamatos áramlását és kellő védelmet nyújt a sportolóknak, nézőknek az időjárás viszontagságai ellen. Pekingben unikumnak számít a 120 millió dolláros nemzeti úszócsarnok, a Vizeskocka is. A futurisztikus építménynek nemcsak mérete - 65 ezer négyzetméter alapterületen 17 ezer néző befogadására képes -, hanem formavilága is egyedi. Az uszodakomplexum 110 ezer négyzetméteres felületét összesen 3 ezer dupla falú légpárna, vagyis "buborék" borítja. A gigantikus buborékhalmaz egyedülálló fény- és hőáteresztő képességgel büszkélkedhet, melyet a mágikus ETFE-nek, egy jó korrózió- és hőtűrő, a nukleáris iparban és a repülésben használt speciális műanyagnak köszönhet. A Vízeskocka a legnagyobb és a legkomplexebb ETFE-szerkezetű épület a világon. A napenergia a légpárnákban tárolódik, majd amikor szükséges, a belőlük áradó hővel fűtik a belső teret. Az úszósportok fellegvárának, azaz a Cseng stadionnak az élettartama a tervezők szerint 100 év. A főváros modern épületkomplexumai Pekingben az új Nemzeti Nagyszínház kultúrszentély, melyet a kínaiak csak "Nagy tojás"-ként emlegetnek. A De Gaulle repülőtér tervezője, Paul Andreu egy íves tető alá álmodott meg egy olyan építményt, ahol együtt található meg operaház, koncertterem és színház. A különleges titánium-üveg kupolájú, 21 emelet magas komplexum befogadóképessége 15 ezer fő. A Tienanmen tértől nyugatra felépült Nemzeti Színház az épületet körülvevő sekély medencék vizében tükröződik, ez olyan hatást kelt, mint ha a Nagy tojás egy vízen lebegő hajó lenne. A színház egy hatalmas köldökzsinóron kapcsolódik a városhoz: a látogatónak monumentális lépcsősoron a felszín alá kell leereszkednie ahhoz, hogy a medence alatt áthaladva a kupola üregébe jusson. Formabontó felhőkarcoló a világhírű Rem Koolhaas alkotása, a Kínai Központi Televízió (CCTV) új székháza is a városban. A világ legdrágább magasháza építészeti bravúr, hiszen két óriástömbből áll, melyek derékszögben elforgatva támaszkodnak egymáshoz. A 80 emeletes épületegyüttes egyik szárnya az állami médiumnak, míg a másik egy kulturális központnak ad otthont: színházat, luxusszállodát és kulturális centrumot alakítottak ki benne. Sanghaj, a kínai Manhattan A Huangpu folyó két részre osztja a várost: a Souhszira, a nyugati oldalon lévő régi és a Putungra, a keleti részen épült új területre. Ez utóbbit néhány éve még rizsföldek, zöldségeskertek tarkították, mára viszont itt áll "Kína Manhattanje". Sanghaj Hongkong mellett Kína gazdasági és kereskedelmi központja, itt található az ország legnagyobb kikötője. Egy fejlett, mindig nyüzsgő metropolis, a világ legnagyobb építkezéseként tartották számon, amikor elkezdtek a földből gombamód kinőni a modernebbnél modernebb épületcsodák, és az sem véletlen, hogy a 2010-es világkiállítás színtere lett. Gigantikus építményei közé tartozik a négy év alatt 1,42 milliárd dollárból létrehozott, 35,5 kilométer hosszú, kétszer három sávos Hangcsou híd. A világ leghosszabb tengeri hídja Kína két legforgalmasabb tengeri kikötőjét, Sanghajt és Ningpót köti össze. A világ jelenlegi leghosszabb nem tengeri hídja is itt van, a 32 kilométer hosszú Tunghaj. A Huangpu folyó partján, a város pénzügyi központjában találjuk a világ harmadik legmagasabb tévétornyát, a 468 méteres "Kelet Fénylő Gyöngyszemét". A város szimbólumává vált látványosságot évente közel 3 millió turista keresi fel. A felhőkarcolók közül is kiemelkedik a világ harmadik, egyben Kína legmagasabb épülete, a 420 és fél méter magas, 88 emeletes Csin Mao torony. Az Adrian D. Smith tervezte, 290 ezer négyzetméter összterületű torony a modern építőművészet remekműve, a kínai építészeti stílus és a modern technológia ideális ötvözete.