A csoportok nem pénzt, hanem úgynevezett vásárlói jogot (a csoportszervező cégek megfogalmazása szerint: alternatív finanszírozási lehetőséget) adnak. A hirdetésekben sugalltakkal ellentétben tehát nem szabad felhasználású készpénzhez jut a fogyasztó, hanem a szerződésben szereplő áru vagy szolgáltatás tulajdonjogához. Így ha autóvásárlásra kívánja felhasználni az igényelt összeget, akkor azt csak és kizárólag autóvásárlásra fordíthatja, ha lakásra takarít meg ilyen technikával, akkor lakáshoz juthat.

Ha valaki banktól vesz fel kölcsönt, akkor a szerződés aláírását követően azonnal hozzájut a pénzhez. A fogyasztói csoportok nem nyújthatnak hitelt, csak az együtt takarékoskodókat szervezhetik csoporttá. Így nem tartoznak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) ellenőrzési területe alá. Miután semmiféle speciális szabály nem köti a fogyasztó csoportot szervező céget, így garanciaalap sincs a rendszer mögött.

Megtévesztő reklámszövegek

A leggyakoribb olyan hívószavak, amelyekre gyanúnak kellene ébredni a hirdetéseket olvasókban, a következők: "pénzre van szüksége?", "BAR-listás adósoknak is", "kezes és jövedelemigazolás nélkül". Miután csak ezek a kifejezések szerepelnek a hirdetésekben − egyéb információk nem −, az olvasó könnyen arra a következtetésre juthat, hogy azonnal készpénzt kap. Pedig erről szó sincs.

A GVH honlapján felhívja a figyelmet a fogyasztói csoportokban rejlő veszélyekre: a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások általában nem rendelkeznek a reklámokban feltüntetett összegekkel. Ezek a cégek nem állnak kapcsolatban bankokkal sem, amelyek tőkével rendelkeznek. A csoportszervező vállalkozás nem bank, semmilyen pénzügyi szolgáltatást nem végezhet, hitelt nem nyújthat. Kizárólag a fogyasztói csoportok szervezését és működtetését végzi. A fogyasztói csoportokba befizetett pénzek esetleges eltűnése esetén sem egyetlen hatóság, sem a bíróság nem tudja kártalanítani a tagokat.