A 950 ezer forintról indított az Ipar és Mezőgazdaság allegóriája című olajképért két telefonos vevő, egy amerikai gyűjtemény és egy hawaii magángyűjtő versenyzett. Végül ez utóbbi szerezte meg több mint hétszeres áron, 7 millió forintért. (Viday Brenner jó nevű festő volt a II. világháború előtt is, amikor vallási, mitológiai témákkal foglalkozott, 1945 után vált fő alkotói területévé a bányászat realista ábrázolása, amit magas színvonalon oldott meg. A művész a grafikában, a diafilmkészítésben is maradandót alkotott; munkái szétszóródtak, de gyakran feltűnnek amerikai, angol aukciókon, ahol sokat is adnak értük.)
Az aukció 180 tételének java része külföldre, főleg Amerikába került, egy, a kelet-európai szocreál képzőművészeti és tárgyi emlékeit gyűjtő múzeumba, amely már korábban is sokat vásárolt. Itt látható ezentúl Kisfaludi Strobl Zsigmond bronzszobra, az Ózdi hengerész (500 ezer forint) vagy Gellért Goldreich Géza fára festett Ózdi vasműve (280 ezer forint), valamint Kohán György kapáló asszonyai (240 ezer forint). Amerikába mentek a tematikus szocreálon túllépő alkotások, így több Kádár György-mű, egy automatizált üzemet mutató méretes kép (1,2 millió forint) vagy az 1958-as brüsszeli VIT pannó terve (450 ezer forint). Angyalföldi Szabó Zoltán reliefszerű, hangsúlyos kontúrokkal fogalmazott Győzelem című vásznáért megadták a 720 ezer, Thúry Mária 1954-es életképéért a 700 ezer forintot.
A szocreál relikviák sokasága − zászlók, plakettek, kerámiák, írásos dokumentumok − egytől egyig gazdára talált. Egy párttagkönyv-gyűjteményért 65 ezer forintot fizettek, az 1956-os propaganda iratkollekció ára 28 ezer forintra ment fel, a magyar−szovjet barátságot díjazó plakett 20 ezer forintért kelt el, csakúgy, mint egy munkásokkal díszített Zsolnay váza. A szovjet és magyar filmplakátok, illetve az agitációs falragaszok 10 és 65 ezer forint közti árakon találtak gazdára.