Olyan tervet hozott nyilvánosságra egy dán kutatóintézet, a 21st Century Europe, ami gyökeresen megváltoztathatja Európa vasúti közlekedését. 

A Starline névre keresztelt elképzelés 39 nagyvárost érintene a kontinensen, és öt nagysebességű vasúti folyosón kötné össze azokat.

A koncepció olyan kérdésekre szeretne hatékonyan válaszokat adni, mint az, hogy hogyan képzeljük el Európa jövőbeli közlekedését, valamint, hogy hogyan tehetnénk fenntarthatóbbá az utazást repülés nélkül - írja az Index.

A javaslat öt útvonalat vázol fel, mintegy 22 ezer kilométer hosszan.

A vonalak az alábbiak lennének:

  • A-vonal (Nápoly–Helsinki viszonylat): Róma, Milánó, Zürich, München, Bécs, Prága, Berlin, Varsó, Vilnius, Riga, Tallinn.
  • B-vonal (Lisszabon–Kijev között): Madrid, Bordeaux, Lyon, Milánó, Róma, Zágráb, Szarajevó, Tirana, Athén, Szófia, Bukarest, Kisinyov.
  • C-vonal (Madrid–Isztambul között): Barcelona, Marseille, Lyon, Párizs, Luxemburg, Frankfurt, Bécs, Budapest, Belgrád, Szófia.
  • D-vonal (Dublin–Kijev között): Liverpool, London, Párizs, Brüsszel, Amszterdam, Berlin, Varsó, Lviv.
  • E-vonal (Milánó–Oslo között): Zürich, München, Frankfurt, Berlin, Hamburg, Koppenhága, Stockholm.

Ez a lista még nem teljes, több helyen is megállna a gyorsvasút.

A szerelvények akár 300–400 kilométer/órás sebességet is elérhetnének, miközben a hálózat a nyugat-, közép-, észak- és kelet-európai fővárosokat egyaránt bekapcsolná.

A tervezők úgy nevezik az elképzelést, hogy “európai metró”. Gyakori, szabványosított és határokon átívelő kapcsolatokról beszélnek, amelyek nemcsak kényelmesebbek lennének, hanem hozzájárulnának az EU klímacéljaihoz is. A koncepcióban a vonatok belső kialakítása kiemelt szerepet kap: családi fülkék, munkaállomások, közösségi terek tennék kényelmessé az utazási élményt.

A tervezőknek több kihívással is szembe kell nézniük. Ilyen például az eltérő vasúti szabványok összehangolása, a finanszírozás biztosítása és az uniós közlekedéspolitikával való illeszkedés mind kulcskérdés. Ugyanakkor a projekt támogatói szerint a Starline hosszú távon gazdasági és környezeti előnyöket egyaránt hozhat, miközben versenyképes alternatívát kínálhat a légiközlekedés helyett.

A Starline még csak vízió, azonban már most élénk vitát kezdeményezett arról, hogy hogyan képzeljük el Európa közlekedését a jövőben, hiszen ennek az egyik legfontosabb szempontja lesz a fenntarthatóság kérdése.