Hiába a csúcson lévő aranyárfolyam, a bányavállalatok élete nem fenékig tejfel: a Barrick Mining csütörtökön kénytelen volt végignézni, hogy leszáll náluk az afrikai Mali kormányának helikoptere és egyszerűen kipakol tőlük valamivel több, mint 1 tonna aranyat, majd távozik.

A felmarkolt nemesfém piaci értéke 117 millió dollár, azaz 40 milliárd forint. 

A vállalat azt közölte a Bloomberggel, a helikopterek bejelentés nélkül szálltak le náluk, az ideiglenes kormány képviselői csak annyit mondtak nekik, hogy a lefoglalás célja potenciális értékesítés. A Barricknál hasonló céllal januárban is megfordultak a kormány képviselői, akkor 3 tonna aranyat vittek el.

Vita a részesedésen és az adón

A Barrick Gold Corporation a világ egyik legnagyobb aranybányászati vállalata, központja Kanadában, Torontóban található. Maliban övék a Loulo-Gounkoto bánya koncessziója, igaz a múlt hónap óta a komplexumot ideiglenes igazgatás alá helyezte az afrikai ország kormánya. A kitermelés egyébként már az év elejétől szünetel, mivel a hatóságok azóta akadályozzák az aranyrudak kivitelét az országból, ráadásul a Barrick több vezető alkalmazottját őrizetbe is vették. 

A történet 2023-ra nyúlik vissza, a pénzszűkében lévő ország katonai rezsimje azóta követeli a külföldi befektetőktől, hogy teljesítsék az állítólag elmaradt adótartozásaikat, tartsák be az új bányászati törvényt, amely az államnak magasabb részesedést biztosít a közös vállalatokon keresztül. Más bányacégekkel (Allied Gold, B2Gold) valahogy sikerült megegyezni, a Barrick azonban kitart és nemzetközi választottbíróságra viszi az ügyet Mali ellen. 

Az ügy háttere

2023–ban Mali új bányászati kódexet vezetett be, amely jelentősen megnövelte az állam részesedését (20-ról akár 35 százalékra) a kibányászott aranyból, csökkentette az adómentességeket és visszamenőlegesen alkalmazta a szabályozást a már futó projektekre is. A kanadai cég azonban ebből nem kér, arra hivatkozva, hogy szerződéseit a korábbi kódex alapján kötötte meg.

Mali lényegében azzal vádolja a Barricket, hogy körülbelül 300–500 millió dollár elmaradt adóval és osztalékkal tartozik az államnak. A társaság persze vitatja az összeg jogosságát, részleges befizetéseket teljesített csak, 85 millió dollárt.

A bányatevékenység visszaesése ugyanakkor nem csak a társaságnak káros, hanem az afrikai országnak is: Mali gazdasága nagymértékben függ az aranybányászattól, az arany a legfontosabb exportcikk az országban, a kivitelből származó bevételek több mint 70 százalékát adja. A GDP-hez való közvetlen hozzájárulása is jelentős, 8-10 százalék.