Karib-tenger térségében az elmúlt hetekben egyre több olyan olajszállító hajó tűnt fel, amelynek mozgását lehetetlen követni a nyilvános hajózási rendszerekben.
Ezek a tankerek kikapcsolt transzponderekkel közlekednek, hirtelen irányt váltanak, majd eltűnnek a radarról. A nemzetközi sajtó egy része már „zombihajókként” emlegeti őket:
fizikailag léteznek, de a globális kereskedelmi rendszerben hivatalosan nincsenek jelen.
Amikor az amerikai hatóságok szerdán lefoglaltak egy olajszállító tankert, a hajó épp a The Skipper nevet viselte. Csakhogy ez már csak a legutóbbi álneve volt. Korábban Adisának hívták, még azelőtt Toyonak, és mindannyiszor más zászló alatt közlekedett.
A CBS News szerint az amerikai pénzügyminisztérium már 2022-ben szankciós listára tette a hajót, mert felmerült a gyanú, hogy egy olyan olajcsempész‑hálózat része, amely az iráni Forradalmi Gárdát és a libanoni Hezbollahot finanszírozta.
A tanker egy ideig az orosz olajmágnás, Viktor Artemov érdekeltségébe tartozott – ő szintén amerikai szankciók alatt áll.
De a történet valójában nem itt ér véget, inkább itt kezdődik. A The Skipper ugyanis egy legalább húszéves hajó, ami már önmagában is beszédes. A nagyobb hajózási társaságok jellemzően 15 év körül elkezdik kivonni a tankereiket, és 25 éves korukra szinte biztosan leselejtezik őket.
A szellemflotta viszont értelemszerűen nem selejtez – inkább új identitást ad a hajóknak.
A BBC részletesen bemutatja, hogyan működik ez a gyakorlat. A zombihajók egyik leggyakoribb trükkje, hogy ellopják olyan hajók azonosítóit, amelyeket már régen lebontottak, és hivatalosan nem is léteznek. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) minden hajónak egyedi lajstromszámot ad, amit a szellemflotta egyszerűen „újrahasznosít”.
Ugyanúgy, ahogy a bűnözői körök a halott emberek személyazonosságát használják fel.
Ezeket a hajókat méltán hívják zombihajóknak: fizikailag léteznek, járják a tengereket, rakományt vesznek fel és adnak le, mégis, a hivatalos nyilvántartások szerint azonban nem is kellene létezniük.
Trump inváziót készít elő, ultimátumot küldött az államfőnek: „Mentsd magad és a családod”
Éleződik a konfliktus: az amerikai elnök Venezuelának ultimátumot adott, ám Maduro ezt elutasította, és felszólította az embereket az ellenállásra. >>A jelenség nem új, de Venezuela esetében különösen feltűnő. Tavaly áprilisban például egy Varada nevű tanker tűnt fel malajziai vizeken, miután két hónapon át hajózott Venezuelából. A hajó 32 éves volt, a Comore‑szigetek zászlaja alatt futott – ez egyike azoknak a lobogóknak, amelyeket szívesen használnak azok, akik szeretnék elkerülni a hatóságok figyelmét. Csakhogy a Bloomberg vizsgálata kiderítette: a valódi Varadát már 2017‑ben leselejtezték Bangladesben.
A hírügynökség műholdfelvételeket és archív fotókat vetett össze, és így négy olyan zombitankert azonosított, amelyek venezuelai nyersolajat szállítottak. Ezek a hajók nemcsak nevet és zászlót váltanak, de rendszeresen kikapcsolják az automatikus azonosító rendszerüket is. Ez az AIS nevű rendszer továbbítja a hajó nevét, helyzetét, sebességét és útvonalát – ha ezt lekapcsolják, a tanker gyakorlatilag eltűnik a térképről.
A Vanguard Tech nevű tengeri kockázatelemző cég szerint a The Skipper nemcsak eltűnt egy időre, hanem kifejezetten hamis pozíciókat sugárzott: olyan jeleket küldött, mintha teljesen máshol járna.
Így a hajók el tudják rejteni, honnan jönnek és merre tartanak.
Egy másik bevett trükk a tengeri átrakodás. A zombihajók nemzetközi vizeken átfejtik a nyersolajat olyan, papíron szabályosan működő tankerekbe, amelyek „tiszta” zászló alatt hajóznak. Ezek viszik tovább az olajat a célországba, úgy, mintha az nem egy szankcióval sújtott országból származna. Ez a módszer különösen elterjedt volt a Kínába irányuló venezuelai exportnál Donald Trump első elnöki ciklusa alatt, amikor Washington szigorította a szankciókat.
Most viszont ez az egész szisztéma veszélybe került. Donald Trump december közepén elrendelte, hogy az Egyesült Államok teljes tengeri blokád alá vonja azokat a hajókat, amelyek szankcionált venezuelai olajat szállítanak – ezzel is kutyaszorítóba helyezve a Nicolas Maduro-vezette rezsimet. A döntés értelmében ezek a tankerek nem léphetnek be venezuelai kikötőkbe, és nem is hagyhatják el az országot.
A Truth Social oldalon közzétett bejegyzésben Trump azt írta, hogy „Venezuelát teljesen körülveszi Dél-Amerika történetének legnagyobb Armadája”.
„Vagyonunk ellopása, valamint számos más ok, többek között terrorizmus, kábítószer-csempészet és emberkereskedelem miatt a venezuelai rezsimet külföldi terrorista szervezetnek nyilvánították. Ezért ma elrendelem a Venezuelába belépő és onnan kilépő összes engedélyezett olajszállító tartályhajó teljes és teljes blokádját” – közölte az amerikai elnök.
Hozzátette: „A blokád csak egyre nagyobb lesz, és a sokk olyan lesz számukra, amilyet még soha nem láttak.”
A Washington Post szerint bár ez nem egy klasszikus katonai blokád, a működése minden elemében arra emlékeztet. Amerikai hadihajók járőröznek a térségben, miközben a hírszerzés – köztük a CIA – műholdas megfigyeléssel és adatgyűjtéssel követi a hajómozgásokat.
A Sky News arról is beszámol, hogy az Egyesült Államok nemcsak a tengereket, hanem a légteret is célba vette. Az amerikai szövetségi repülésirányítási hatóság (FAA) olyan figyelmeztetést adott ki, amely szerint a Venezuela körüli légtér nem biztonságos, és a kereskedelmi légitársaságokat felszólították, hogy kerüljék el azt. Több nemzetközi járatot töröltek, a Venezuelába tartó légi forgalom pedig szinte teljesen leállt.
A lépést a venezuelai külügyi hivatal „gyarmati fenyegetésnek” és „illegális, valamint indokolatlan agressziónak” minősítette, azzal vádolva az elnököt, hogy veszélyezteti „a nemzeti légtér szuverenitását... és a venezuelai állam teljes szuverenitását”.
Hogy mi lehet Donald Trump végső célja, az egyelőre talány, ám szakértők szerint az Egyesült Államok Venezuela környékén alkalmazott katonai stratégiájának szintje
„aránytalannak” tűnik a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemhez képest.
Az egyik forgatókönyv az lehet, hogy Trump engedélyez egy sor nagy hatótávolságú, precíziós támadást Venezuela területén, amelyek névleg a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos műveletekhez kapcsolódnak, ám kiprovokálná, hogy Maduro valahogy viszonozza ugyanezt – pont ahogy az Irán elleni légicsapások idején történt. Egy esetleges katonai eszkaláció pedig akár Nicolas Maduro lemondását és menekülését hozhatná magával.
A Brent olaj ára hordónként 60 dollárra emelkedett, míg az amerikai West Texas Intermediate ára hordónként 56 dollárra erősödött közvetlenül a blokádos bejelentés után. Történt mindez azok után, hogy kedden az olajárak négyéves mélypontra estek. A piac azonban láthatólag nem aggódik továbbra sem: az olajfölösleg továbbra is nagy, a venezuelai olaj teljes embargója pedig napi 800 000-900 000 hordó olajat érintene, ami hordónként legfeljebb 2-3 dollárral növelhetné az árakat. Ezen kívül nagyjából mindenki számít rá, hogy az importőrök vonakodnak majd betartani a szankciókat, a venezuelai olaj nagy része pedig továbbra is eljut majd a rendeltetési helyére.