A Kreml által kiadott tájékoztatás szerint a két vezető  aggodalmát fejezte ki a Donyec-medencében kialakult feszültség fokozódása miatt. Hangsúlyt kapott, hogy az ukrán félnek a korábban vállalt kötelezettségeinek megfelelően közvetlen párbeszédet kell kezdenie Donyeckkel és Luhanszkkal, valamint jogi formába kell foglalni a Donyec-medence különleges státusát.

A konfliktusban szembenálló feleket visszafogottságra és az alternatíva nélküli 2015-ös minszki megállapodás végrehajtásáról szóló tárgyalások felélénkítésére szólították fel.

Putyin és Merkel kifejezte készségét Moszkva és Berlin erőfeszítéseinek további szoros koordinációjára a külügyminisztériumok és a vezetők politikai tanácsadói, továbbá a "normandiai négyek" formátum keretei között.  

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében.

A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység.

"Zelenszkij csapata elhatározta, hogy +Katonai fenyegetés+ címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot" - fogalmazott a tisztségviselő.

Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ugyanakkor az ukrán vezetést a gyufával játszó gyerekekhez hasonlította.

Kozak arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a konfliktus méretének függvényében kénytelen lesz állampolgárai védelmére kelni a Donyec-medencében.

"Ma minden attól függ, hogy milyen léptékű lesz a tűzvész. Ha ott, ahogy az elnökünk mondja, Srebrenica lesz, nekünk a jelek szerint a védelmükre kell kelnünk" - hangoztatta.

Kozak azt mondta, a konfliktust egy éven belül rendezni lehetne, ha az összes fél teljesítené vállalt kötelezettségeit. Sürgette a rendezési tárgyalások nyilvánossá tételét. Emlékeztetett rá, hogy korábban már javaslatot tett az eszmecsere online közvetítésére.

Kozak szerint a titkosításhoz az ukrán fél ragaszkodik, mert szerinte ez lehetőséget biztosít számára az ukrán közvélemény dezinformálására.

"Ha nem tesszük nyitottá a tárgyalásokat, sohasem fogunk megegyezni" - nyilatkozott a Kreml apparátusának helyettes vezetője.    

A Donyec-medencében március 26-án éleződött ki ismét a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. A térségben gyakorivá vált a tűzharc, amelyért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében csapaterősítést hajtott végre.

Az orosz déli katonai körzet sajtószolgálata közölte, hogy hadgyakorlat keretében 10 tengerészdeszantos és tüzérségi hajó megkezdte az átkelést a Kaszpi-tengerről a Fekete-tengerre.

A konfliktusról korábban részletes cikket írtunk: szakértők szerint ugyanis Oroszország csak azért vonta össze hadseregét Donbaszban, hogy jobb tárgyalási pozíciója legyen a nyugati országokkal, amikor az Északi Áramlat 2. gázvezetékről tárgyalnak.