A bizottság szóvivői irodája közölte: a visszavonásról szóló döntés július 18-án született meg, és az indokolta, hogy a luxembourgi székhelyű bíróság június 27-én az Európai Bizottság által Franciaországgal szemben indított, hasonló jellegű és jogalapú ügyben nem az uniós testületnek, hanem Párizsnak adott igazat.
A bizottság Magyarországgal szemben 2010-ben indította meg az eljárást az akkor kivetett telekomadót illetően. Az adó megszűnt ugyan azóta, ám a mostanival ellentétes döntés visszamenőlegesen a befizetett összeg sorsát befolyásolta volna, végső soron akár jelentősen meg is dobhatta volna az államháztartási hiányt. Az ügy tavaly ősszel lépett bírósági szakaszba.
A kérdés az volt - ahogyan a többi tagállammal szemben e témában indított ügyekben is -, hogy az adó milyen viszonyban áll az unió úgynevezett engedélyezési irányelvével. A szerint ugyanis a távközlési cégekre kivethető speciális adó, úgynevezett igazgatási díj, ám a bevételt mindenképp a szektorba kell visszaforgatni, egyszerű költségvetési bevétel nem lehet. Vagyis, ha a telekomadó efféle igazgatási díjnak minősül, akkor az állam eljárása szabálytalan volt.
A bíróság június 27-én hozott ítélete szerint a francia állam által kivetett adó nem minősült igazgatási díjnak, mert a két adót nem ugyanazon tevékenység után kell megfizetni. Franciarország mellett Málta is fellélegezhetett, most pedig Magyarország és Spanyolország is megnyugodhat, ha a bizottság valóban eláll a keresettől. Az ügy nem érinti a most is hatályban lévő telefonadót, amellyel a bizottságnak szintén van problémája, hasonló, mint a telekomadót illetően.