Hirtelen megjött a kedve a görög állampapírokkal rendelkező pénzintézeteknek a kötvénycseréhez: a tegnapi 40 százalékról mára 60 százalékra ugrott az akcióba bevinni szándékozott követelések összege - jelentette a Bloomberg. A legnagyobb görög bankok, az ország nyugdíjalapjai és több mint harminc európai nagybank is beadta a derekát, ami azt jelenti, hogy a magánhitelezőknek járó 206 milliárd euró teljes tatozásból 124 milliárdnyit betolnak a kötvénycserébe.
Görögország hat legnagyobb bankjához - amelyek együtt a legnagyobb, 20-30 milliárd eurós állampapírcsomagot birtokolják - csatlakoztak az együtt 17 milliárd euró értékű kötvénnyel rendelkező nyugdíjalapok, amelyek közül néhány tegnap még úgy nyilatkozott, hogy nem óhajt élni a lehetőséggel - jelentette be Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter egy rádióinterjúban.
A külföldi résztvevők többsége tagja az IIF pénzügyi lobbiszervezetnek, amely a magánhitelezők nevében megegyezett az csere feltételeiről az athéni kormánnyal. Ezek a pénzintézetek együtt 84 milliárd euró értékű görög állampapírral rendelkeznek. Rajtuk kívül beszállt két a pénzügyi válságban megdőlt német bank kétes hiteleit kezelő úgynevezett rossz bank, amelyek összesen 9,8 milliárd eurónyi papírt visznek a kötvénycserébe.
Valakik kaszálhatnak
Látva a tömeges jelentkezést valószínűnek tűnik, hogy nem lesz szükség a kimaradó hitelezők belekényszerítésére (CAC) az alkuba - fogalmazott a Bloombergnek Christoph Rieger, a német Commerzbank kötvénypiaci stratégája. A kötvénycsere szabályai szerint az akció sikeréhez a magánhitelezők kezében lévő állampapírok értékének legalább 50 százalékát birtokló befektetőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy részt kívánnak-e venni a cserében, és ha az ezek kezében lévő összeg 66 százalékát birtoklók belemennek az ügyletbe, akkor a kormány aktiválhatja a CAC-ot - mondja Rieger.
Hans Humes, a Greylock Capital Management befektetési cég elnöke 80 százalék feletti részvételre számít. Humes tagja volt annak a bizottságnak, amely a magánhitelezők nevében tárgyalt a feltételekről a görög kormánnyal. Athén 90 százalékos részvételt akar elérni, és akkor nyilvánítaná sikeresnek az akciót, ha - a CAC aktiválásával vagy anélkül - elérnék a 75 százalékot. A CAC egyébként a 206 milliárdos adósság 84 százalékára vonatkozhat, ugyanis ennyi hitelről kötöttek szerződést a befektetők a görög törvények szerint.
Mindez az jelenti, hogy a befektetők egy kisebbsége - vélhetően azok, amelyek nem a görög törvények, hanem a nemzetközi szabályok szerint vásárolták kötvényeiket, így a CAC nem vonatkozik rájuk -, kimaradhat a nettó jelentérének számolva 75 százalékos veszteséggel járó kötvénycseréből, és zsebre teheti - bizonyára fillérekért vásárolt - görög papírjai eredeti értékét.
Lapozzunk!
A kötvénycsere lehetőséget teremt Görögországnak arra, hogy végre lapozzon egyet az adósságválságának történetéről szóló regényben - véli Charles Dallara, az IIF ügyvezető igazgatója. Ezzel levegőhöz juthat az ország, így az akció némi életet lehelhet a gazdadásba. Az EU a magánhitelezőkkel kötött alku sikeréhez kötötte a 130 milliárd eurós második görög segélyprogram megindítását, ennek megfelelően az akció sikere egyben zöld utat nyithat ez előtt is, enyhítve az eurózónára nehezedő nyomást.