Ukrajna arra készül, hogy megvédje magát, ám ha Oroszország kiterjeszti katonai akcióját, akkor más országokhoz fordul majd segítségért - mondta vasárnap a CNN-nek Jurij Szergejev, Ukrajna ENSZ-nagykövete.
Steinmeier: Európa szétszakadása fenyeget
Európa szétszakadásával fenyegető helyzet alakult ki a krími válság miatt a német külügyminiszter szerint. Frank-Walter Steinmeier vasárnapi közleményében kiemelte: Németország "a lehető legnyomatékosabban felszólítja Oroszországot, hogy tartózkodjon Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértésétől". Oroszországnak nincs joga katonákat küldeni ukrán területre a Fekete-tengeri flotta támaszpontjaként használt területre vonatkozó államközi szerződésben rögzített eseteken kívül - tette hozzá a külügyér. A feszültség növekedésének rendkívül veszélyes útjára kerültünk, de még meg lehet fordulni és meg lehet akadályozni Európa szétszakadását. Ehhez az kell, hogy ne tegyen senki provokációként értelmezhető lépéseket - mutatott rá Steinmeier.
Turcsinov: továbbra is feszült a helyzet a Krím félszigeten
Továbbra is rendkívül feszült a helyzet a dél-ukrajnai Krím félszigeten - jelentette ki vasárnapi sajtótájékoztatóján Olkeszandr Turcsinov ideiglenes államfő. Az orosz fegyveres erők, köztük az észak-kaukázusi katonai körzet parancsnoksága ultimátumban követelte, hogy az ukrán katonák tegyék le a fegyvert és hagyják el helyőrségüket - közölte Turcsinov. Megpróbálta, de nem sikerült kapcsolatba lépnie sem Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, sem Dmitrij Medvegyev kormányfővel, egyedül az orosz állami duma házelnökét, Szergej Nariskint érte el.
Kerry elítélte az orosz agressziót
John Kerry amerikai külügyminiszter elítélte vasárnap Oroszország "hihetetlen agresszióját" Ukrajna ellen. Egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a krími orosz katonai fellépésnek "nagyon komoly következményei lesznek" az Egyesült Államok és más országok részéről, beleértve a szankciókat és Oroszország gazdasági elszigetelését. A XXI. században nem lehet XIX. századi módon viselkedni, egy másik országba behatolni teljesen mondvacsinált ürüggyel - mondta a CBS televíziónak Kerry.
Putyint nem érdekli a Nyugat véleménye?
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem foglalkozik a Nyugat véleményével, és határozottan, gyorsan cselekszik a Krím félsziget ügyében, hogy mindenkit kész tények elé állítson - véli a tekintélyes amerikai külpolitikai kutatóintézet, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért moszkvai intézetének igazgatója. Dmitrij Trenyin a Spiegel Online német hírportálnak adott interjúban elmondta, szerinte az orosz elnök arra számít, hogy egy "korlátozott katonai akcióval elkerülheti a vérontást a Krím félszigeten", és "érzi, hogy csak két szövetségese van: a sereg és a flotta". A szakértő szerint az orosz vezetésnek az lenne a legjobb, ha Ukrajna szétszakadna, mert a nyugati régiókat soha nem sikerült igazán beilleszteni az orosz birodalomba, a gazdaságilag erős déli és keleti vidékeken viszont létre lehetne hozni egy oroszbarát államot. Ugyanakkor valószínűbbnek tűnik az egység fennmaradása és a viszonyok átrendezése a föderáció - a többé-kevésbé önálló egységekből álló laza államberendezkedés - elve alapján. Oroszországnak ez is megfelelne, hiszen befolyást gyakorolhatna a déli és a keleti térségre, és a kül- és biztonságpolitikát ugyan továbbra is Kijev irányítaná, de "egy ilyen Ukrajnát vélhetően nem vennének fel a NATO-ba és az EU-ba" - mondta Trenyin.
Bajnai: a kormány álljon ki Ukrajna függetlensége mellett
Az orosz csapatok Ukrajnából való kivonását, az Ukrajnában élő kisebbségek jogainak védelmét, valamint a magyar kormány Ukrajna melletti kiállását is kérte az Oroszország budapesti nagykövetsége előtt tartott vasárnapi flashmobon (villámcsődületen) az Együtt-PM vezetője. Bajnai Gordon szerint Ukrajna nehéz helyzetben van, és ilyenkor elkél a szolidaritás. Az ország az elmúlt hetekben saját demokráciájáért és saját korrupt elitje ellen küzdött, most pedig külső agresszióval néz szembe, mert az ország "területét idegen csapatok tapodják". Kijelentette: Oroszország megsérti egy európai ország területi függetlenségét, miközben szembemegy nemzetközi szervezetekben vállalt kötelezettségeivel.
Az Együtt-PM vezetője az orosz kormánytól azt követelte, hogy csapatait haladéktalanul vonja vissza Ukrajna területéről és Oroszország valós érdekeit a nemzetközi szervezeteken, az ENSZ-en vagy az EBESZ-en keresztül érvényesítse. A volt miniszterelnök az ukrán parlamenttől és kormánytól ugyanakkor azt kérte, hogy fokozottan figyeljenek a kisebbségek jogaira. A magyar kabinethez azzal fordult, hogy kezdjen egyeztetéseket az itthoni ellenzékkel, illetve civil szervezetekkel. Egyúttal arra is felszólította a magyar kormányt, hogy haladéktalanul álljon ki Ukrajna függetlensége, területi egysége és az ott élő magyar kisebbség mellett. Bajnai azt mondta: ebben az ügyben félre kell tenni, hogy Magyarországon választási kampány folyik. Sürgette, hogy az ukrán válság ügyében a kormány "hagyja abba a sunnyogást, a lapítást, az érdekből való hallgatást", és ehelyett álljon ki Magyarország erkölcsi elvei mellett. Követelésként fogalmazta meg, hogy a kabinet mutassa be, milyen az ország biztonsági helyzete, mert "hetek, hónapok óta keringenek hírek arról, hogy a rezsihazugság érdekében kiürítik a gáztározókat", és nem lehet tudni, hány hétre elegendő az azokban felhalmozott tartalék.