Az orosz olajfeldolgozás mindössze 3 százalékkal esett vissza az idén Ukrajna eddigi legnagyobb dróntámadásai ellenére, mivel a finomítóknak sikerült elkerülniük az üzemanyag-termelés meredek csökkenését a szabad kapacitások kihasználásával – közölte a Reuters.

Ukrajna azonban fokozta a dróntámadásokat Oroszország mélyén, azzal a céllal, hogy lerombolja az olajfinomítókat, a raktárakat és a csővezetékeket, és megbénítsa Moszkva legnagyobb finanszírozási forrását az ukrajnai háborúhoz. A támadások többsége 2025 elején történt, majd augusztustól újraindultak. Ukrán drónok 17 nagyobb finomítót támadtak, és ezzel arra kényszerítették Oroszországot, a világ második legnagyobb nyersolaj-exportőrét, hogy korlátozza az üzemanyag-exportot és drónvédelmet rendeljen el.

A Reuters három orosz ipari forrásból származó információkon alapuló számításai szerint

az augusztus és október közötti második támadásihullám csúcspontján az oroszországi finomítók kapacitásának 20 százalékát kellett kivonni az üzemelésből. Ez azonban az orosz finomítói mennyiség mindössze 6 százalékos csökkenését eredményezte.

A három iparági forrás a Reutersnek elmondta, hogy az orosz finomítók a támadások előtt már jóval a teljes kapacitás alatt működtek, és a károkat úgy tudták enyhíteni, hogy újraindították a tartalék egységeket, valamint a javítások után újra üzembe helyezték a megtámadott finomítókat.

Oroszország teljes finomítói kapacitása körülbelül 6,6 millió hordó naponta, de iparági források szerint ezt ritkán használják ki teljesen.

Mindenki mást mond.

  • Kijev azt állítja, hogy a dróntámadás célja az ukrajnai orosz csapatok üzemanyag-ellátásának megzavarása volt és az, hogy megfossza Moszkvát az olajbevételektől,
  • a Nemzetközi Energiaügynökség közölte, hogy az oroszországi nyersolaj- és olajtermék-értékesítésből származó bevétel augusztusban a 2022-es háború kezdete óta látott legalacsonyabb szintre csökkent.
  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt hónapban azt nyilatkozta, hogy a nagy hatótávolságú csapások akár egyötödével is csökkenthették az oroszországi benzinkészleteket.
  • A Kreml ugyanakkor azt állítja, hogy az üzemanyagpiac stabil, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig kijelentette, hogy Moszkva soha nem fog meghajolni a külföldi nyomás előtt.

Bár az orosz finomítók egyelőre megbirkózhatnak a helyzettel, a dróntámadások nem maradtak hatástalanok. Az év első negyedévében Ukrajna hat nagyobb finomítót sújtott, köztük a Rjazanyt, a Volgográdot, a Szaratovot, a Tuapszét, az Ufát és az Asztrahánt.

Augusztus eleje óta legalább 58 támadást indított Ukrajna kulcsfontosságú orosz energiatermelő létesítmények ellen, drónokat küldött akár 2000 km-re mélyen fekvő orosz területre, az Egyesült Királyságban működő nonprofit csoport, az Open Source Centre által összeállított adatok szerint.

A nyugati szankciók eközben megnehezítették Oroszország erőfeszítéseit, hogy alkatrészeket szerezzen be azoktól a nyugati vállalatoktól, amelyek az elmúlt 30 évben a finomítók többségének korszerűsítésében segédkeztek. Orosz cégek azt állítják, hogy találtak módot a berendezések hazai gyártására vagy Kínából történő importjára. A javításoknak köszönhetően a lepárlóüzemek a legtöbb esetben heteken belül újra működőképesek lettek – közölték iparági források.

De ezek költségesek, és néha több időt vesznek igénybe a befejezésük, így nem világos, hogy Oroszország meddig tud támaszkodni a szabad kapacitásokra, ha az ukrán dróntámadások folytatódnak.