Nem csapta agyon az állampapírok piacát, hogy a szakértők a növekvő államadósságokat teszik felelőssé a világgazdaság növekedésének lassulásáért. Először fordul elő 2008 óta, hogy a 26 kötvénypiac, amelyet figyelemmel kísér a Bloomberg és az European Federation of Financial Analysts Societies éves szinten pozitív megtérülést ígér - jelentette a hírügynökség. A legmagasabb egy évre visszatekintő hozamot, 47 százalékot a portugál papírok bátor tulajdonosai tehették zsebre, akik vállalják a hitelek átütemezésének kockázatát. A kétes dicsőséggel járó harmadik helyet Magyarország szerezte meg 18 százalékkal. (Nem is véletlen, hogy a Templeton, mint a hazai állampapírok meghatározó befektetője - amint arról mai cikkünkben beszámoltunk - több mint félmilliárd dollárt kaszált rajtuk csak a harmadik negyedévben.) A sorrend túlsó végén - azaz az olcsón hitelhez jutó országok élén - Japán áll 1,78 százalékos hozammal.

A kötvénybefektetők jól jártak más pénzügyi terméket választó kollégáikkal szemben: a Bank of America Merrill Lynch kötvényindexe szerint az állampapírokon 31 százalékos hozamot érhettek el 2007 közepe - azaz a pénzügyi válság kezdete - óta, míg az MSCI All-Country World Index tőzsdemutató alapján az osztalékok 4,2 százalékkal csökkentek. Hasonló a helyzet az árupiaci befektetésekkel: az S&P GSCI Total Return Indexben átfogott 24 nyersanyag hozama 21 százalékkal hanyatlott.

Kötvényhozam-toplista* (százalék)
A legmagasabbak
Portugália47
Írország28
Magyarország18
A legalacsonyabbak
Egyesült Államok1,92
Svájc1,91
Svédország1,85
Japán1,78
*egy év alatt elérhető megtérülés egy adott ország állampírjain
Forrás: Bloomberg

Hátszelet fújnak a jegybankok

Hiába emelkedett az átlagos tőzsdei befektetések értéke idén 13 százalékkal, a befektetők kitartanak a szerényebb megtérülést ígérő kötvények mellett, mert az infláció is alacsony és a jegybankok mélyen tartják a hitelkamatokat. A Morgan Stanley elemzőinek becslése szerint idén a világon átlagosan 3,4 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak szemben a 2011-es 4,4 százalékkal. A kitartó érdeklődés miatt összességében az átlagos kötvényhozam a világon a tavaly december végi 1,76 százalékról 1,44 százalékra csökkent.

A kötvények népszerűsége váratlanul érte a szakértőket. A Bloomberg korábbi körkérdésére válaszoló elemzők kétharmada azt jósolta, hogy világ legfejlettebb országai (G-7), illetve a legnagyobb feltörekvők, a  BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) tízéves kötvényei magasabb hozammal kelnek el az év végén, mint az év elején. Ez nem jött be, amit Jamie Stuttard, a londoni Fidelity Investments befektetési cég kötvénypiaci divíziójának feje a jegybankok monetáris enyhítéseivel magyaráz.

Beavatkozás nélkül válság lenne

A kötvénypiacok felfutása külső okokra vezethető vissza, elsősorban a jegybankok likviditásnövelő akcióira, illetve Mario Draghi ECB-elnök nyári megelőző verbális beavatkozására. (Dragi jelezte, hogy az európai jegybank nem engedi összeomlani az eurózóna államkötvénypiacát.) Ezek nélkül a harmadik negyedévben válságba került volna a spanyol állampapírpiac - érvel Stuttard.

Steven Miller, a sydneyi BlackRock Inc. befektetési bank szakértője hozzáteszi ehhez, hogy a központi bankok azért tesznek meg mindent a kötvényhozamok megugrásának megelőzésére, mert elkeserítően gyengének látják a GDP-növekedési kilátásokat, amit csak rontana, ha a kormányok minden pénzét elnyelné az adósságtörlesztés, elszívva a maradék keresletet is a gazdaságból. A jegybankok vásárolják az állampapírokat, s amíg ez így marad, addig nem fognak emelkedni a hozamok.

Hosszú huzavona

Márpedig ez hosszadalmas huzavonának ígérkezik. A National Bureau of Economic Research kutatóintézet weboldalán megjelent tanulmány szerint azok a fejlett országok, amelyek magas államadóssággal küszködnek, masszív, egy évtizedre elnyúló növekedési deficitre számíthatnak annak ellenére, hogy alacsonyak a kamatok. A GDP-hez viszonyítva 90 százalékos tartozást maguk előtt görgető országokban több mint 20 évig halvány bővülés várható.

Ennek ellenére a tanulmány szerzői nem ajánlják az adósságok gyors lefaragását, mert az elszívná az erőt még a halvány növekedésből is és tovább növelné az amúgy is magas munkanélküliséget. Nem tudni, hogy e két szempont figyelembevételének egyensúlyát fejezi-e ki, de tény, hogy a kormányok adósságcsökkentő erőfeszítései érezhetőek. A lejáró államadósság értéke idén csak 7,3 százalékkal nő szemben a tavalyi tíz, a 2010-es 18 és a 2009-es 25 százalékkal.