Görögország két évvel meg akarja hosszabbíttatni az EU-IMF segélyprogram végrehajtásának időszakát, hogy javítsa adósságtörlesztési képességét és adjon némi esélyt a gazdaságai növekedés újraindulásának - jelentette a Financial Times (FT) a birtokába került görög dokumentumokra hivatkozva. Antonisz Szamarasz miniszterelnök a hárompárti kormánykoalíció vezetője jövő heti berlini és párizsi látogatásán elő fogja vezetni kérésüket Angela Merkel német kancellárnak, illetve Francois Hollande francia államfőnek.

A koalíciós pártok nem tudnak megegyezni abban, hogyan teremtsék elő annak a 11,5 milliárd eurónak - a GDP öt százalékának megfelelő összegnek - a forrását, amellyel 2013-ban és 2014-ben kellene mérsékelniük az állami kiadásokat. A kormányt támogató két baloldali párt vonakodik belemenni a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek további jelentős csökkentésébe, ám a helyzet jelenleg úgy áll, hogy Athén az újabb pakk elfogadásáig nem kaphatja meg a segélycsomag 31,2 milliárd eurós részletét, amelynek átutalását még a két tavaszi választás idején kialakult politikai patthelyzet miatt függesztette fel az EU-ECB-IMF trojka.

Tékitizi, mányána, szicsasz

A görög kérés szerint a jelenlegi tervekben szereplő évi 2,5 százalék helyett csak 1,5-del mérsékelnék a költségvetés GDP arányos hiányát a következő években, amivel 2014-ről 2016-ra tolnák ki deficit leszorítását három százalék alá. A halasztás 20 milliárd euró többletkiadással járna, mivel kisebb lenne a 2013-2014-es hiánycsökkentés, ám ennek nagyját az görög tervek szerint a meglévő 174 milliárdos támogatási keretből gazdálkodnák ki.

A módszer az lenne, hogy 2016-ről 2020-ra tolnák ki az EU-IMF hitel visszafizetésének kezdési idejét. Emellett rövid futamidejű kincstárjegyek kibocsátásából is forrást szereznének.

Nem fizetnek a görög adósok

Görögországban március végén 18,5 százalék volt a nem teljesítő vállalati és háztartási hitelek aránya, szemben a spanyol bankrendszer május végi kilenc százalékos adatával - írta a Portfolio.hu a Wall Street Journalra hivatkozva. Az embereknek egyszerűen nincs pénzük törleszteni - mondta egy helyi bankár.
A fenti adat nem tartalmazza az állammal szembeni követeléseket. A görög bankszektor 16 milliárd eurónyi kormányzati hitellel és 24 milliárdnyi görög államkötvénnyel rendelkezik. Ha a nemzetközi hitelezők megtagadnák Görögország finanszírozását, ezek a követelések bedőlnek.
Az adatok megkérdőjelezik a bankok 50 milliárd eurós feltőkésítési programjának sikerességét - ezt az összeget az EU-IMF segélycsomagban különítik el. A program végrehajtása a görög bankrendszer de facto államosítását jelentheti.

Az FT kezébe került dokumentum hitelességét alátámaszthatja, hogy Jannisz Murmurasz, a kormányfő főtanácsadója nemrégiben kijelentette: a gazdaság 2012-re várható hétszázalékos zuhanása mellett a következő két évre elvárt költségvetési kiadáscsökkentés túlzott elvárás. A túlhajtott megszorítás pedig céljával ellentétes hatással járna, összerombolná a válságkezelést.

Elbukhatja vagyonát a kisember

A spanyol kormány a "felelőtlen bankok" által korábban megvezetett, és most vagyonuk elvesztésétől tartó kisemberek érdekében lobbizik Brüsszelben. A helyi takarékbankok (caja) a válság előtt számos ügyfelüket vették rá arra, hogy pénzüket a betétnél nagyobb kamatot ígérő, a caják elsőbbségi részvényeinek árfolyam-alakulásához kötött befektetési termékekben fialtassák. A részvények értékcsökkenése miatt azonban most brutális veszteséget szenvednének el.

A Spanyolországnak megítélt maximum 100 milliárd euró összegű uniós bankmentő csomag ugyanis nem tesz különbséget a profi és az amatőr befektetők között. Mindkét csoportra 50-70 százalékos értékcsökkenést vernének rá. Madrid azt javasolja - és hírek szerint van esély arra, hogy Brüsszelben megértő fülekre talál -, hogy a kisbefektetők esetén később, négy-öt év alatt fizessék ki az eredeti megtakarítást viszonylag magas kamattal.

A tét 30 milliárd euró

A caják 30 milliárd euró értékben értékesítettek részvényárfolyamhoz között termékeket magánszemélyeknek - derül ki a Barclays becsléséből. Emellett alárendelt kölcsöntőkéjük 60 százaléka van kisbefektetők kezében. Az elmúlt években számos ügyfél indított pert bankja ellen azzal a váddal, hogy kockázatmentes termékként értékesítette neki a rizikós befektetési pakkot.

A több takarékbank egyesülésével létrejött Bankiánál, a legnagyobb államosított pénzintézetnél hárommilliárd euró értékű elsőbbségi részvényhez között értékpapír van, amellyel 80 ezer ügyfelének tartozik. Ezeket még az egyesülésben részt vevő egyik pénzintézet, a Caja Madrid értékesítette. A Bankia várakozások szerint 19 milliárd eurót kaphat a 100 milliárdos pakk első 30 milliárd eurós részletéből.