Miközben az Egyesült Államokban október első napjai a 700 milliárd dolláros bankmentő csomagról való egyeztetéssel és az elfogadtatási procedúrával teltek el, addig Európa országai igencsak megosztottak voltak a közös fellépés megítélésében. Igaz, Amerikában is heves vitákat váltott ki a csomag, sokan pedig kétségbe vonták szükségességét, ám a szeptember 29-i, Fekete Hétfőként is emlegetett tőzsdei zuhanás drámai változást hozott a mentőcsomag közmegítélésében.
Teljes reform kell
A gyerekcipőben járó európai szabályozási integráció jelen szakaszában úgy tűnik, nincs meg az amerikaihoz hasonló egységes szándék. Pedig sokak szerint Európának éppen történelmi sokszínűsége miatt kell sokkal jobban odafigyelnie a pénzügyi rendszer krízisére, hiszen természetéből fakadóan nehezebb összehangolt módon reagálnia a kihívásokra. A vészjelek Párizsba terelték össze Európa politikai és pénzügyi vezetőit, akik ugyan nem egyeztek meg egységes intézkedési tervben, de együttműködnek a pénzügyi szabályozás szükségesnek látszó módosításaiban. Az európai vezetők globális csúcsot sürgetnek, a nemzetközi financiális szisztéma teljes megváltoztatásáért.
A hétvége további muníciót adott a szkepticizmusnak és bizalmatlanságnak, ugyanis váratlanul újabb sokmilliárd eurós hiányokra bukkantak bizonyos európai bankoknál, ami a krományzati segítség ügyében vallott véleményeket is megváltoztatta.
Német fordulat
Jó példa erre Németország, amely az amerikai erőfeszítések közepette többször hangoztatta az egységes európai föllépést ellenző véleményét, és a közel 600 milliárd eurós ír állami betétgaranciával szembeni ellenérveket. Néhány nappal később, vasárnap azonban már arról beszélt a német kancellár, hogy nem lehet megengedni, hogy egy cég bukása gazdasági válságot okozzon, és azt is mondta, hogy a német polgárok egyetlen eurót sem fognak elveszíteni betéteikből. Az álláspont megváltozását a Hypo Real Estate ingatlanhitelezőnél talált újabb, 15 milliárd eurós tőkehiány okozta, amely eltántorította a pénzintézet 35 milliárd eurós kisegítésére fölkért bankokat a támogatástól - márpedig a Hypo bedőlése beláthatatlan következményekkel, afféle Lehman-hatással járna a német gazdaságra nézve.
Túlórázó politikusok
Ezekben a napokban Európa számos kormánya dolgozik lázasan pénzügyi rendszere, azon keresztül pedig gazdasága stabilizálásán. A Benelux államok a Fortis megmentésén fáradoznak, miután a legnagyobb belga bank első megmentési terve nem járt sikerrel. A BNP Paribas közel 15 milliárd euróért veszi át a Fortis belga és luxemburgi egységeit, cserébe a belga kormány részesedést szerez a bankban; a holland egységet a kormány vette át közel 17 milliárd euróért. A Dexia hitelintézet 6,4 milliárd eurós segítséget kapott belga és francia kormányzati támogatással. Az olasz UniCredit bank szintén vasárnap döntött egy 6,6 milliárd eurós tőkeemelésről, az indoklás szerint a befektetők megnyugtatása érdekében.
A brit kormány, amely a közelmúltban vette át a Bradford & Bingley pénzintézetet, szintén további segítséget ígért a nehézségekkel küzdő bankoknak, akár további tőkeinjekciókkal. A kormány Dániában is teljeskörű garanciát ígért a banki betétekre, 6,4 milliárd dollár értékben; Svédország pedig megduplázza a biztosított betétek felső limitjét. Az olasz és a francia miniszterelnök is a veszteségek megakadályozását ígérte országaikban.
Lefelé indult az európai GDP
Egyre többen vélik úgy, hogy az ECB-nek az inflációról a gazdasági növekedésre kéne áthelyeznie a fókuszt, hiszen az eurózóna gazdasága a harmadik negyedben már 1 százalékkal zsugorodott, miközben az infláció már csökkenő jeleket mutat. A központi bank azonban továbbra is tart az infláció felerősödésétől, és az óriási, bankrendszernek juttatott támogatások is növelik a felfelé ható kockázatokat. A nagyobb európai részvénypiacok hétfőn délelőtt közel 5 százalékos esésben voltak a banki papírok vezetésével, mivel a félelmek szerint a kapkodó és nem összehangolt lépések nem fognak javítani a piac helyzetén.
Teljes reform kell
A gyerekcipőben járó európai szabályozási integráció jelen szakaszában úgy tűnik, nincs meg az amerikaihoz hasonló egységes szándék. Pedig sokak szerint Európának éppen történelmi sokszínűsége miatt kell sokkal jobban odafigyelnie a pénzügyi rendszer krízisére, hiszen természetéből fakadóan nehezebb összehangolt módon reagálnia a kihívásokra. A vészjelek Párizsba terelték össze Európa politikai és pénzügyi vezetőit, akik ugyan nem egyeztek meg egységes intézkedési tervben, de együttműködnek a pénzügyi szabályozás szükségesnek látszó módosításaiban. Az európai vezetők globális csúcsot sürgetnek, a nemzetközi financiális szisztéma teljes megváltoztatásáért.
A hétvége további muníciót adott a szkepticizmusnak és bizalmatlanságnak, ugyanis váratlanul újabb sokmilliárd eurós hiányokra bukkantak bizonyos európai bankoknál, ami a krományzati segítség ügyében vallott véleményeket is megváltoztatta.
Német fordulat
Jó példa erre Németország, amely az amerikai erőfeszítések közepette többször hangoztatta az egységes európai föllépést ellenző véleményét, és a közel 600 milliárd eurós ír állami betétgaranciával szembeni ellenérveket. Néhány nappal később, vasárnap azonban már arról beszélt a német kancellár, hogy nem lehet megengedni, hogy egy cég bukása gazdasági válságot okozzon, és azt is mondta, hogy a német polgárok egyetlen eurót sem fognak elveszíteni betéteikből. Az álláspont megváltozását a Hypo Real Estate ingatlanhitelezőnél talált újabb, 15 milliárd eurós tőkehiány okozta, amely eltántorította a pénzintézet 35 milliárd eurós kisegítésére fölkért bankokat a támogatástól - márpedig a Hypo bedőlése beláthatatlan következményekkel, afféle Lehman-hatással járna a német gazdaságra nézve.
Túlórázó politikusok
Ezekben a napokban Európa számos kormánya dolgozik lázasan pénzügyi rendszere, azon keresztül pedig gazdasága stabilizálásán. A Benelux államok a Fortis megmentésén fáradoznak, miután a legnagyobb belga bank első megmentési terve nem járt sikerrel. A BNP Paribas közel 15 milliárd euróért veszi át a Fortis belga és luxemburgi egységeit, cserébe a belga kormány részesedést szerez a bankban; a holland egységet a kormány vette át közel 17 milliárd euróért. A Dexia hitelintézet 6,4 milliárd eurós segítséget kapott belga és francia kormányzati támogatással. Az olasz UniCredit bank szintén vasárnap döntött egy 6,6 milliárd eurós tőkeemelésről, az indoklás szerint a befektetők megnyugtatása érdekében.
A brit kormány, amely a közelmúltban vette át a Bradford & Bingley pénzintézetet, szintén további segítséget ígért a nehézségekkel küzdő bankoknak, akár további tőkeinjekciókkal. A kormány Dániában is teljeskörű garanciát ígért a banki betétekre, 6,4 milliárd dollár értékben; Svédország pedig megduplázza a biztosított betétek felső limitjét. Az olasz és a francia miniszterelnök is a veszteségek megakadályozását ígérte országaikban.
Lefelé indult az európai GDP
Egyre többen vélik úgy, hogy az ECB-nek az inflációról a gazdasági növekedésre kéne áthelyeznie a fókuszt, hiszen az eurózóna gazdasága a harmadik negyedben már 1 százalékkal zsugorodott, miközben az infláció már csökkenő jeleket mutat. A központi bank azonban továbbra is tart az infláció felerősödésétől, és az óriási, bankrendszernek juttatott támogatások is növelik a felfelé ható kockázatokat. A nagyobb európai részvénypiacok hétfőn délelőtt közel 5 százalékos esésben voltak a banki papírok vezetésével, mivel a félelmek szerint a kapkodó és nem összehangolt lépések nem fognak javítani a piac helyzetén.
További részletek