Minden bizonnyal sokakban vált ki némi ámulatot a romániai Országos Statisztikai Intézet (INS) által időről időre közzétett átlagbér értéke. Ez nem is csoda, elvégre olyan összegekről van szó, melyekről munkavállalók százezrei csak álmodozhatnak - írja Pengő Zoltán, a Maszol publicistája az adatokat elemző cikkében.

Kevéssé köztudott, hogy az átlagkeresetet egy másik intézmény, az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) is kiszámolja, és valószínűleg keveseket lep meg, hogy egészen más eredményeket kap, mint az INS.

A statisztikai intézet szerint idén júniusban 6413 lej volt a bruttó átlagbér, ami a rá következő hónapban 6405 lejre csökkent. Az intézmény szerint az első nyári hónapban a nettó átlagfizetés 3977 (340 ezer forint) lej volt, júliusban pedig 3975 (forint) lej. Normális esetben 6413 lej bruttónak 3752 (321 ezer forint) lej nettó felel meg, 6405 lejnek pedig 3747 lej.

Bekavarnak a kedvezmények

A különbség magyarázata, hogy munkavállalók százezrei vannak mentesítve a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetése alól, ezért nekik azonos bruttó bér esetén több nettó jár, mint egy átlagos dolgozónak, ez pedig felfelé nyomja az átlagot.

Ezzel szemben, az Országos Nyugdíjpénztár számításai szerint júniusban 4977 lej volt a bruttó átlagfizetés, júliusban pedig 4964 lej. Ezek 2911 (250 ezer forint), illetve 2904 lej nettónak felelnek meg, azonban a fentebb említett adómentességi anomália miatt a valós érték ennél valamivel nagyobb, 3085 (264 ezer forint), illetve 3078 lej körül lehet.

A kis cégek is játszanak

A CNPP szerint tehet a hazai átlagkereset hozzávetőleg 900 lejjel alacsonyabb az INS által számolt értéknél. Szinte biztos, hogy az Országos Nyugdíjpénztár jár közelebb a valósághoz, aminek az oka a számítás módja. Az INS egy speciális és komplex módszertan alapján állapítja meg az országos átlagfizetés értékét, amelynek több eleme pozitív irányban torzítja az eredményt, például nem vesz figyelembe rengeteg kis céget, melyeknél a bérek viszonylag alacsonyak.

A CNPP sokkal megbízhatóbb módszert használ: elosztja valamennyi cég béralapjának az összegét a nyugdíjbiztosítást fizető munkavállalók számával. Előbbi adatot az adóhatóságtól (ANAF) kapja meg a nyugdíjpénztár, az ugyanis szerepel a 112-es nyilatkozatban, melyet minden cég köteles leadni.

A valós átlagjövedelem egészen biztosan némileg magasabb a CNPP által kiszámolt értéknél, mivel sok munkavállaló a bérének egy részét feketén kapja, az nem jelenik meg a hivatalos kimutatásokban.