Vlagyimir Putyin a gazdasági növekedés lassulása miatti bevételhiányt az orosz tulajdonban levő offshore-cégek megadóztatásával akarja betömni. Az orosz államfő évértékelő beszédében felpanaszolta, hogy a szakértői becslések szerint tavaly 111 milliárd dollár értékű orosz áru kivitele - az export ötöde - és az ország 50 milliárd dollár értékű külföldi befektetéseinek a fele offshore-cégeken keresztül realizálódott.

Kijelentette, hogy a jövőben a külföldön bejegyezett, de orosz tulajdonban levő vállalatoknak otthon kell adót fizetniük, s a kormány ki fogja alakítani az ehhez szükséges rendszert. Emellett a külföldön bejegyezett vállalatok nem kaphatnak állami támogatást és állami megbízásokat - hívta fel a figyelmet a Russia Beyond the Headlines. Nem kívánják akadályozni offshore cégek létrehozását vagy működését, de elvárják, hogy adójuk hazájuk költségvetési bevételeit gyarapítsa.

Még a Rosznyefty sem jó fiú

Putyin általános meglepetésre negatív példaként emelte ki egyik kedvence, a legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosznyefty egyébként történelmi jelentőségűnek minősített lépését, amelyben 45 milliárd dollárt fizetett egy offshore cégen keresztül a TNK-BP részvényeiért. Igor Szecsin, az olajvállalat vezérigazgatója, Putyin egyik legközelebbi munkatársa ezt azzal magyarázta, hogy bár valóban nem logikus ez az eljárás, az üzletfelek időnként ragaszkodnak hozzá. Az orosz elnök egyébként a tavalyi évértékelő beszédében is állást foglalt a gazdaság "offshore-talanítása" mellett, de mint most beismerte, ennek eredménye nem igazán látható.

Anton Sziluanov pénzügyminiszter szerint az államfő kezdeményezése több tízmilliárd rubel többletbevételt jelenthet a büdzsének, és közölte, hogy minisztériuma már az újév elején beterjeszti erre vonatkozó törvényjavaslatát a parlament elé. Elődje, Alekszej Kudrin azonban arra mutatott rá, hogy ez nem fogja megállítani a tőke már krónikus menekülését Oroszországból. Tavaly 56,8 milliárd dollár hagyta el az országot, és még a hivatalos számítások szerint is ez idén eléri a 60 milliárdot. A moszkvai jegybank adatai azt mutatják, hogy az első háromnegyed évben 48,1 milliárd dollárt vontak ki, emellett csupán november 6. és 20. között a külföldi befektetési alapok 355 millió dollár vittek haza - írta a The Moscow Times.

Muszáj valahonnan pénzt keríteni

Andrej Csernyavszkij közgazdász szerint Putyin javaslata ésszerű annak fényében, hogy az orosz gazdaság a stagnálás periódusába került, és a költségvetésnek minden pénzre szüksége van, ugyanakkor a hazai adókat nem akarják emelni, azonban kérdéses, hogyan lehet végrehajtani a gyakorlatban. Nem kis bonyodalmat fog okozni, hogy egyebek mellett fel kell mondani számos, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi megállapodást.

Az államfő bejelentése nem előzmények nélküli, és kampánya nem szorítkozik az orosz tulajdonú offshore-vállalatokra. A Vedomosztyi szerint már márciusban megindult a hadjárat, amikor a kormány olyan törvénymódosításokról döntött, amelyek kötelezik az Oroszországban stratégiai fontosságú létesítményekkel rendelkező offshore-cégeket tulajdonosaik nevének nyilvánosságra hozására. Ezt a lépést akkor a domogyedovói nemzetközi repülőtér felvásárlása váltotta ki, amit nemzetbiztonsági szempontból kockázatosnak tartottak. Putyin az egyik legnagyobb problémának azt minősítette, hogy az offshore vállalatok olyanok, mint az orosz Matrjoska-babák, több van egymásba rakva - szinte kideríthetetlen, ki a tényleges tulajdonosuk.