A brit Konzervatív Párt rebellis parlamenti képviselői, akik szerint le kellene váltani Boris Johnson miniszterelnököt, mert felélte politikai tőkéjét, azon studíroznak, hogy a kormányfő és tanácsadói milyen trükköt eszelhetnek ki e kellemetlen forgatókönyv megelőzése érdekében – derül ki a Bloomberg cikkéből.

Nem meglepő, hogy a legerősebb pletyka ezzel kapcsolatban az előrehozott választások lehetősége. Az Egyesült Királyság patinás demokráciájában ugyanis a miniszterelnök kezdeményezi a szavazást, így Johnson ezzel a lépéssel mintegy elővágással megelőzhetné a párton belüli bizalmi szavazást.

A rebellisek attól tartanak, hogy mielőtt elérnék a varázsos 54-es számot, azaz mielőtt 54 tory képviselő kezdeményezné a bizalmi szavazást, amikor ki kell azt írni, lép a kormányfő. A határ elérése után a képviselőcsoport többségi szavazással dönt arról, hogy leváltja-e a pártelnöki posztról a párt vezetőjét, ami a szokásjog szerint azzal jár, hogy – miután elvesztette a a kormánypárton belül a többséget - le kell mondania a kormányfői megbízatásról is. Johnsonnak az ad időt a cselekvésre, hogy Graham Bradyn, a párt 1922 Bizottságának vezetőjén kívül, aki gyűjti bizalmi szavazást kérő képviselők leveleit, senki sem tudja hányan kérték a bizalmi szavazás megtartását, azaz hány képviselőre vannak az 54-től.

Ha a miniszterelnök az előrehozott választás mellett döntene, azzal nagy kockázatot vállalna. A Konzervatív Párt támogatottsága ugyanis a közvélemény-kutatások szerint december vége óta elmarad az ellenzéki Munkáspártétól. A választók bizalmát éppen Johnson és környezete játszotta el azzal, hogy a járványkorlátozások alatt, amikor az emberek nem mozdulhattak ki a lakásukból, bulik sorozatát tartották kormányzati ingatlanokban. A kormánypárton belül sokaknak elegük van a kormányfő kaotikus, részletek kidolgozását mellőző kormányzási stílusából.

Van benne ráció

A YouGov közvélemény-kutató cég modelljei szerint ha most lennének a választások, akkor a toryk több tucat képviselői helyet veszítenének (az Egyesült Királyságban csak egyéni képviselői helyek vannak, nincs listás szavazás). Még a kormányfő is elbukhatná saját választókerületét.

Ezzel együtt lenne ráció az előrehozott választások kiírásában (a rendes időpont 2024 vége és 2025 eleje között lenne). A párton belüli bizalmi szavazások története ugyanis azt mutatja, hogy ha a miniszterelnök vissza is veri a lázadást, annyira meggyengül, hogy végül belátható időn belül le kell mondania. Így járt Johnson elődje, Theresa May, aki ellen a brexit tartalmával kapcsolatos viták miatt 2018 decemberében tartottak bizalmi szavazást. Ezt megnyerte ugyan, ám fél év múlva mégis le kellett mondania.

Lekenyerezés

A két időpont között nem tudta elfogadtatni a parlamenttel, hogy az Egyesült Királyság úgy lépjen ki az EU-ból, hogy az uniós vámunióban azért benne marad. Visszatekintve ezt lett volna a legkisebb megrázkódtatással járó megoldás brexitre, mivel így a szigetország elhagyta volna az egységes piacot, ezért nem vonatkozott volna rá a munkaerő szabad áramlásának szabálya, azaz nem kellett volna fogadnia a kelet-európai vendégmunkásokat, ami csípte a brit munkásosztály szemét. Ugyanakkor fel sem merült volna az Észak-Írország és Nagy-Britannia közti de facto belsővámhatár, aminek az az oka, hogy a szigetország önálló vámrezsimbe került. Ez okoz most szinte feloldhatatlan vitát az EU és az Egyesült Királyság között.

Visszatérve a választási hazárdjátékhoz: a toryk Johnson vezetésével olyan nagy többséget szereztek a 2019. végi parlamenti választásokon, hogy 30 mandátum elvesztése esetén is megtartanák többségüket. Ezzel együtt hírek szerint a miniszterelnök egyelőre más módszerrel próbálkozik, nevezetesen igyekszik lekenyerezni potenciális párton belüli ellenfeleit. Erre ad lehetőséget a kormányzati pozíciók osztogatása.

A kormánypárti képviselők hangulatára azonban minden bizonnyal a június 23-án esedékes két időközi képviselő-választás lehet a legnagyobb hatással. Mindkét esetben a megválasztott tory képviselő szexuális vétsége miatt írták ki a szavazást.