A szavazók kétharmada ugyan a függetlenség kivívásával kampányoló politikai erőkre adta le a szavazatát a Katalóniában tartott tartományi választásokon, de a kormányzó jobbközép CiU veszített parlamenti helyeiből, mert a szavazók nem feledték az elmúlt évek megszorításait. Más szóval Spanyolország délkeleti tartományának lakossága támogatja ugyan a kormánypárt javaslatát, nevezetesen hogy a tartomány induljon el a függetlenné válás irányába, de nem feltétlenül a CiU vezetésével képzeli el ezt - idézte a szakértők véleményét a Reuters. A kormánypárt a korábbi 62 hely helyett 50-nel lesz kénytelen beérni a tartományi parlamentben, míg a választás nagy nyertese, a hagyományosan szeparatista baloldali ERC 10-ről 21-re növelte mandátumai számát.

A sorban a két nagy országos párt, a szocialisták és a Néppárt következnek, 20, illetve 19 képviselői hellyel, a maradék 25 széken három kis párt osztozik - közülük kettő szintén a függetlenséget támogatja. Elemzők összességében úgy értékelik az eredményt, hogy éppen az történik, mint bárhol máshol Európában: a válságkezelésben megkopott hagyományos politikai csoportok rovására erősödnek a kisebb, marginális politikai erők.

Velünk nem lehet szívózni!

A katalánokat felbőszítette, hogy a madridi kormány nem volt hajlandó újratárgyalni a tartományból az államkasszába befolyó adók újraelosztását. A függetlenségpárti politikusok azzal érvelnek, hogy kisebb terhek nehezednének az emberekre, ha a pénz helyben maradna, azaz nem kellene osztozni a szegényebb spanyol tartományokkal. A választáson a szavazásra jogosultak 68 százaléka vett részt, ami tíz százalékponttal nagyobb a két évvel ezelőtti előző voksolás részvételi arányánál.

Katalóniában 7,5 millióan élnek, ami több mint például Dánia lakossága. A tartomány gazdasága majdnem akkora, mint a tízmilliós Portugáliáé, a helyi GDP adja a spanyol bruttó hazai termék ötödét. A spanyolországi ingatlanboom évtizede után Katalónia is költségvetési válságba került: nehezen tudja kifizetni a közalkalmazottak bérét, a munkanélküliség megugrott, kórházakat és iskolákat kellett bezárni. A tartomány adóssága elszállt, lejárt hitelei újrafinanszírozásához nem kap kölcsönt a kötvénypiacokon.

Az autonómia kevés

A tartomány becslések szerint évente 16 milliárd euró adót fizet be a központi költségvetése, GDP-jének nagyjából nyolc százalékát nem kapja vissza. Nem csoda, hogy amikor a katalán vezetésnek Madridhoz kellett fordulnia pénzügyi támogatásért, akkor úgy látta: csak a helyben korábban befizetett adókat kéri vissza. Ez indíthatta arra a CiU vezetőségét, hogy a korábban az autonómia mellett síkra szálló pártot a függetlenség barátjává tegye.

Az előrehozott választást kvázi népszavazásnak szánták a függetlenségről, mivel azonban a választók nem adtak egyértelmű felhatalmazást a kormánypártnak az ügy előremozdítására, Artur Mas, a CiU vezetője, katalán elnök csak annyit ígérhetett meg népének, hogy a következő négy évben valamikor konzultál vele a függetlenségről. A gond az, hogy az erről szóló népszavazás a spanyol alkotmányba ütközik, és az országos pártok nem fogják megváltoztatni az alaptörvényt, hogy utat nyissanak a voksolás előtt.

A szavazás nyertese Mariano Rajoy spanyol kormányfő, akinek alkupozícióját gyengítette a függetlenségi törekvések túlzott felerősödésének veszélye. A piacokra is nyugtatóan hathat az alkotmányos válság kockázatának enyhülése, ami erősítheti Rajoy alkupozícióit Brüsszel szemben a Spanyolországnak nyújtandó uniós támogatások mértékéről és formáiról.