A regionális energiajátszma legújabb fejezete lezárult: a Mol január 19-én kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá az oroszokkal a szerb NIS olajcégről. A vételár hivatalosan nem nyilvános, de piaci értesülések szerint 900 millió és 1,4 milliárd euró (akár 500 milliárd forint) között mozoghat. Az igazi költségek azonban csak most jönnek.

Kórházi jelentés: 5,6 milliárdos mínuszban a szerb óriás

A szerb Vreme elemzése arra jutott, hogy a NIS a 2025-ös évet az első komolyabb veszteséggel zárta az orosz privatizáció óta. A vállalat az orosz-ukrán háború és az azt követő szankciós politika közvetlen áldozata lett.

A statisztika lesújtó:

  • 5,6 milliárd dinár, mintegy 18 milliárd forint: ekkora veszteséget halmozott fel a cég 2025 végére.
  • 100 napos kényszerpihenő: tavaly októberben a horvát Janaf lezárta a csapokat, a pancsovai finomító leállt, a cég pedig felélte tartalékait.
  • A finomítási volumen az utolsó negyedévben az egy évvel korábbi szint 39 százalékára esett vissza.

A szerb energetikai szakértők szerint a NIS jelenleg „csak álmodhat a 2022-es rekordévekről”. Az amerikai OFAC (Külföldi Vagyonellenőrző Hivatal) szankciói gyakorlatilag gúzsba kötötték a céget, a tulajdonosváltás tehát nem opció, hanem az egyetlen út volt a túléléshez.

A Mol-recept: Líbiától Rijekáig

A magyar olajmulti nem véletlenül mozdult rá a szerb piacra, a stratégia a források totális diverzifikációja. Ahogy azt az Economx korábban megírta, a Mol stratégiai partnerséget kötött Líbia Nemzeti Olajvállalatával (NOC) is. 

A szerb talpra álláshoz azonban könnyen lehet, hogy Horvátországon át vezet az út. A legújabb  hírek szerint a horvátországi olaj- és gázipari vállalat, az INA megkezdi a rijekai olajfinomító új létesítményének kulcsfontosságú tesztelési szakaszát. A modernizáció  kulcsfontosságú eleme lesz ennek a kelet-európai a puzzle-nek amiből - lévén tulajdonos - a Mol is profitálhat, annál is inkább mert könnyen lehet, hogy egyben a NIS túlélésének záloga is. A Janaf-vezetéken január 13-án indult meg újra a nyersolaj, ami 100 napos válság után rántotta vissza a szakadék széléről a szerb energetikát. A pancsovai finomító január 18-án indult újra, de a teljes üzemi hatékonyság még messze van.

Mindenesetre  cél egyértelmű: a Mol egy olyan integrált finomítói láncot (Százhalombatta, Pozsony, Rijeka, Pancsova) hoz létre, amely az Adriától a Dunáig uralja a régiót. Ha az amerikai jóváhagyások megérkeznek, a NIS 2026 végére válhat a Mol-csoport teljes értékű, profitot termelő tagjává. Hernádiék nagyot kockáztattak az egymilliárd eurós számlával, de ha bejön, a Mol lesz a Balkán megkerülhetetlen energetikai ura.

Mikor lesz ebből üzlet? A kritikus dátumok

A NIS talpra állítása egy kőkemény, háromlépcsős adminisztratív és technológiai folyamat lesz

Március 31: Ez a végső határidő a végleges adásvételi szerződés aláírására.

Február 20: Addig érvényes az OFAC ideiglenes engedélye a működésre. A Mol-nak addigra el kell érnie a végleges szankciós mentességet, hogy a NIS pénzügyileg is kikerüljön a karanténból.

Az ADNOC-faktor: A Mol tárgyal az arab emírségek állami olajcégével (ADNOC), hogy kisebbségi tulajdonosként szálljanak be, friss tőkét és technológiát hozva. A NIS-t ugyanis nem közvetlenül a Mol, hanem egy, a magyar társaság és az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalata, az ADNOC által létrehozott közös vállalat vásárolná meg, amelyben azonban a magyar félnek lenne többségi tulajdonrésze.

Verdikt: 2026 a túlélés, 2027 a profit éve

A NIS fizikai értelemben már újraindult, de a pénzügyi mérleg tisztulása lassú lesz. Bár a Mol-részvények a bejelentés óta közel 30 százalékot emelkedtek, a szerb piacon még rezeg a léc. A finomító technológiai integrációja a százhalombattai és pozsonyi szinthez legalább 12-18 hónapot vesz igénybe.