Görögországnak 74 milliárd euró friss forrásra van szüksége - derült kis az EU, az Európai Központi Bank (ECB) és a Nemzetközi Valutaalap képviselőinek tárgyalásain - jelentette a Wall Street Journal (WSJ) uniós informátorokra hivatkozva. A trojka (vagy ha tetszik, az intézmények) az athéni kormány pénteki reformcsomagjáról tárgyalnak, amelyre óriási többséggel adta áldását a görög parlament. Ebben 53 milliárd euró új hitelt kért a görög fél a következő három évre.
A szakértői csoport szerint a 74 milliárd euróból 16 milliárdot adhatna az IMF, ha részt venne a harmadik görög segélyprogramban. (Ezt a görögök nem igazán akarják, ám a német parlament az első két pakkra csak úgy adta az áldását, hogy azokat részben a Valutaalap nyújtja, amelynek nagy gyakorlata van a hasonló mentőakciók lebonyolításában.) A WSJ egyik forrása szerint az is lehetséges, hogy az új hitel egy részét már a szabad tőkepiacon venné fel a görög kormány.
Kemények lesznek
A német pénzügyminisztérium szóvivője szombat délelőtt azt mondta, hogy az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport délután háromkor kezdődő ülésének kimenetele teljesen nyitott, bármilyen eredmény születhet, azaz javasolhatják is az újabb hitelprogram indítását, meg nem is. A szóvivő nem kommentálta a Bild napilap értesülését, miszerint Wolfgang Schauble pénzügyminiszter szerint az új görög javaslat nem megfelelő, ezért fölösleges tovább tárgyalni, ám Angela Merkel kancellár megegyezést akar. Az eurócsoport ülésének végét szombat éjszakára várják.
Ha létrejön az új megállapodás, az athéni kormány az elődeinél is keményebb bánásmódra számíthat az EU-ECB-IMF trió részéről - véli Ian Traynor, a Guardian európai ügyekkel foglalkozó szakírója. Erre a következtetésre annak a háromoldalas dokumentumnak az ismeretében jutott, amely támogatja ugyan a harmadik görög programot, ám sok HA és DE található benne. Például feltételül szabnák, hogy felülvizsgálhassák a reformtörvényeket, mielőtt azok a görög parlament elé kerülnek.
Bármi lehet
A Reutersnek nyilatkozó elemzők azért tartják bizonytalannak az egyezség megszületését, mert az eurótagállamoknak túl hirtelen, túl nagy összegű újabb forrást kellene betolniuk Görögországba. Komoly bizalomhiánnyal is számolni kell - írja BBC brüsszeli tudósítója, Chris Morris. Sok ország kormánya kételkedik abban, hogy a görögök végrehajtanák azokat a reformokat, amelyeket most ígérnek. A Reuters egyik forrása 60-40 százalékra tette a megállapodás létrejöttének esélyét, ám a BBC-nek nyilatkozó vezető beosztású uniós tisztviselő csupán 50-50 százalékos esélyt lát a sikerre.