A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
A görög állampapírokra kötött cds-ek, azaz egyfajta hitelbiztosítások keretében fizetendő összeget ma határozzák meg bonyolult eljárásban. Az aktiválására azért nyílik lehetőség, mert a cds-ek forgalmazásáért felelős szervezet, az International Swaps and Derivatives Association (ISDA) "hiteleseménynek" (részleges fizetésképtelenségnek) minősítette a görög kötvénycsere kötelezővé tételét. Az összetett procedúrára azért van szükség, mert mostanra az athéni kormány és a magánhitelezők jelentős többsége már végrehajtja a régi görög állampapírok cseréjét a jóval kevesebbet érő újakra, ezért nem egyértelmű, hogy ezek közül melyek vehetők figyelembe a cds-ek kifizetésekor.
A kötvény értékének behajthatatlan része alapján fizetnek
A folyamat első lépéseként az ISDA meghatározta azoknak a kötvényeknek az első csoportját, amelyek után a cds-ek érvényesíthetők, majd összehívta a kötvénykereskedőkből és befektetési vállalkozásokból álló, 15 tagú Determinations Committee for Europe testületet, hogy az további javaslatokat tegyen ezzel kapcsolatban − derült ki a Dow Jones összefoglalójából. Ez a bizottság azután a saját és a cds-vásárlók − azaz a sajátos biztosítást kötő befektetők, amelyek nem feltétlenül rendelkeznek görög kötvényekkel, lehet, hogy csak spekulálnak a hitelbiztosításokkal − javaslatai alapján kiegészítette a listát, amelyet az ISDA honlapján nyilvánosságra hoztak, lehetővé téve, hogy az érdekeltek jelezzék kifogásaikat azzal kapcsolatban.
A kifizetendő "cds-biztosítások" meghatározásának alapja az, hogy az új kötvények névértékük hány százalékát veszítették el. A cds-ek eladóinak − azaz az ügyletekben "biztosítóként" fellépő szereplőknek (amelyek nem igazi biztosítók, nem kell például külön tartalékot képezniük a "cds-kötvényekre") − azzal kell számolniuk, hogy a névérték és a piaci ár különbsége, azaz a kötvény értékének behajthatatlan része alapján kell fizetniük. Ennek meghatározása érdekében az ISDA listáján szereplő kötvényeket aukcióra bocsátják − ez történik meg ma −, a cds-eket az ennek során kialakuló ár és a névérték különbségének a névértékhez viszonyított arányában kell beváltani.
A görög kötvényekre hárommilliárd dollár értékű cds-t kötöttek
A Depository Trust & Clearing Corp. elszámolóház adatai alapján a görög kötvényekre kötött cds-üzletek értéke 3,18 milliárd dollár. Ez az elméleti felső összeghatár, ennyit kellene kifizetniük a "cds-biztosítóknak", ha az új görög kötvények semmit sem érnének. Ez azonban nem valószínű: a hét végén névértékük 23 százalékán forogtak ezek a papírok − azaz elvesztették értékük 77 százalékát. Ha ez az arány alakulna ki a mai árverésen is, akkor a fenti összeg 77 százalékát, nagyjából 2,5 milliárd dollárt kellene kifizetniük a cds-eladóknak − írta a Financial Times.
Másként fogalmazva: az a befektető, amely 10 millió dollárnyi görög kötvény csődkockázatára kötött "biztosítást", 7,7 millió dollárra számíthat attól, akivel az ügyletet megkötötte. Mivel a hitelbiztosítási felár, azaz a "biztosítási díj" bázispontonként ezer dollár, az a befektető ér el nullszaldót, amelyik 10 milliós biztosításáért a futamidő alatt negyedéves részletekben összesen 7700 pontnyi cds-t fizetett. A szereplők azonban lehetnek egyszerre eladók és vásárlók a cds-piacon, így törekedhetnek nettó nyereségre is.
A Bloombergnek nyilatkozó szakértők szerint a folyamatban benne rejlik ugyan a hibalehetőség − azaz hogy nem lesz átlátható az elszámolás −, ám a cds-piac ennek ellenére sokkal kiszámíthatóbb, mint néhány évvel ezelőtt volt.