A magyar kormány a keleti nyitás politikájának új gyümölcseként jelent meg március végén a hírekben, hogy Üzbegisztánban burgonyakutató központ épül magyar segítséggel és ott közös burgonyanemesítési programot indítanak majd. Orbán Viktor el is ment emiatt Taskentbe, illetve: hogy ott “beindítsa a magyar gazdaságpolitika harmadik fázisát”. (Ami elmondása szerint abból áll, hogy a megerősödött magyar vállalkozások külföldön vállalkozásokat alapítanak, beruháznak, és az ott megtermelt profitot pedig visszahozzák Magyarországra.)

A miniszterelnökkel utazó Szijjártó Péter külügyminiszter külön közleményben tudatta, hogy kilenc üzbég-magyar üzletkötés történt, s ezek szerinte lehetőséget teremtenek arra, hogy a magyar cégek “stratégiai ágazatokat átalakítsanak, illetve modernizáljanak Üzbegisztánban”.

Taskentből, az üzbég gazdasági átalakulás bizonyítékaként most más léptékű - igaz, nem is magyar vonatkozású - megállapodásról érkezett hír. A Renews adta közre az üzbegisztáni energiaügyi minisztérium közleményét, melyben az áll, hogy az országban 400 MW méretű napelemes projekt építéséről született megállapodás. Illetve: az állami és magántőkés üzletkötés valójában két nagy napelemes erőműre szól, csak egy cég a nyertese.

A jizzakhi telephelyre kiírt pályázatra hét, a szamarkandi telephelyre hat ajánlat érkezett, de Jizzakhban és Szamarkandban is az Abu-Dzabi-i központtal működő, fenntartható feljődés és megújuló energia fókuszú fejlesztő Masdart kiáltották ki győztesnek. A cég azzal nyerte el az építés és működtetés lehetőségét, hogy az előbbi helyen 18,23 amerikai dollár megawattóránkénti (MWh) egységáron, utóbbi projektben pedig ennél is kicsit olcsóbban, 17,91 dolláros egységáron szolgáltat majd villamos energiát.

Alisher Sultanov energiaügyi miniszter elmondta: „Üzbegisztán hatalmas lépéseket tesz a lakosság számára a „zöld energia ”előállítása és biztosítása felé, csökkentve az ország fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét és csökkentve az összes szén-dioxid-kibocsátást. Hozzátette: ezek a projektek az ambiciózus, átfogóbb energiastratégiánk kulcsfontosságú elemei, amelyek célja a növekvő villamosenergia-igény kielégítése érdekében a környezetbarát megújuló energiaforrások fejlesztése.

A Masdar nem ismeretlen Üzbegisztánban - a tavaly szeptemberben 500 MW szélenergia termelőpotenciál megépítéséről szóló meglállapodást idén április elején felülírták: a Zarafshan szélerőműpark háromszororos méretű, 1500 MW-os lesz.

Április közepén Sultanov miniszter a Siemensnek is a tenyerébe csapott, a Renews beszámolója szerint az üzbég energiaügyi tárca vezetője ezzel a szélenergia kérdésben is új fejezetet nyitott. A memorandumban mindkét fél érdeklődését fejezte ki “a stratégiai partnerség kibővítésében rejlő lehetőségek feltárása érdekében”, amit új létesítmények építésén túl a szakemberképzés bővítésére lehet majd lefordítani.