A kormányfő gyakorlatilag kiengedte a kezéből a vezetést, azt a lehetőséget, hogy a döntéshozatalban övé legyen az utolsó szó. Így értékelte Nick Robinson, a BBC vezető szerkesztője David Cameron brit miniszterelnök bejelentését, miszerint legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak Nagy-Britannia európai uniós tagságáról. Ezt megelőzően megpróbálja újratárgyalni az EU és a szigetország viszonyrendszerét, így ha a konzervatív párt megnyeri a 2015-ben esedékes parlamenti választásokat, akkor ezt követően gyakorlatilag az új feltételekről nyilváníthatnak véleményt a szavazók.
Cameron beszédében lényegében arra kérte az EU tagállamait, hogy adják fel az unió szorosabbra vonásának tervét, maradjanak a közös piac fenntartása mellett a közös valuta erősítése helyett, és adják vissza a közös döntési jogokat a tagországoknak. Tegyék meg ezt azért, hogy a szigetország tagja maradhasson az EU-nak. Rugalmasabb, alkalmazkodóbb és nyitott Európát akar - derült ki beszédéből -, de nem konkretizálta mit ért ez alatt.
Bejön, ha beveszik
Robinson szerint mindent egy lapra tett fel. Arra játszik, hogy a népszavazás ígérete lecsillapítja a pártján belüli és kívüli euroszkeptikusokat - ahelyett, hogy vérszemet kapnának attól, hogy a népszavazás esélyével élve 100 százalékig érvényesíthetik akaratukat -, hogy a 26 uniós partner megadja a briteknek, amit akarnak, majd a lakosság a népszavazáson rábólint erre. Ha bejön a számítása, akkor helyreállítja a konzervatívok egységét, kifogja a szelet a nacionalisták vitorlájából és megszégyeníti az ellenzéket. Ha nem, akkor beletörik a bicskája abba az ügybe, amelyen Wilsonton Tatcherig számos elődje elvérzett, nevezetesen Nagy-Britannia és a EU viszonyának rendezésébe.
Nem veszik be
Nem sok jót sejtetnek a brit miniszterelnök szemszögéből a beszédét követő kritikusabb kommentárok. Laurent Fabius francia külügyminiszter elárulta, mit mondott Nagy-Britannia esetleges uniós kivonulásáról nemrégiben brit üzletembereknek: piros szőnyeget terítünk elé ezen az úton. Szeretnénk, ha a britek sajátos vonásaikkal színesítenék a közös Európát, de ez nem egy a la carte szövetség. Hogy a britek is értsék: ha létrehozunk egy focicsapatot, akkor nem mondhatja az egyik alapító egyszer csak azt, hogy mostantól játszunk rögbit.
Joschka Fischer volt német külügyminiszter szerint sok érv szól amellett, hogy a brit konzervatívok egy olyan folyamatot indítottak el, amelynek végén Nagy-Britannia szándéka ellenére kiesik az EU-ból. Az uniót nagy veszteség érné a kilépéssel, a briteknek azonban valódi katasztrófát jelentene. Az a feltételezés, hogy az EU belefolyhat egy tárgyalássorozatba az unió alapvető működéséről, és hogy ebben Németország partner lesz, csodavásárnak tekinthető. Európai uniós források szerint Brüsszel nem tart attól, hogy a brit kezdeményezés "hólabda" hatással jár, azaz hasonló - a kilépés lehetőségét lebegtető - referendumokhoz vezet más tagországokban.