Dollármilliárdos veszteségek fenyegetik Olaszországot olyan származékos ügyletek miatt, amelyek gyökerei még az euróbevezetés előtti időszakra nyúlnak vissza - derül ki a római kincstár bizalmas jelentéséből, amelyet a Financial Times (FT) ismertet. A dokumentum az államdósságokkal kapcsolatos tranzakciókat és fizetési kötelezettségeket összegzi 2012 első felére vonatkozóan. Ezek között megemlékezik nyolc származékos ügyletről, amelyeket külföldi bankokkal kötöttek összesen 31,7 milliárd euró értékben.
A jelentés ugyan homályban hagyja a részleteket és láthatóan nem akar világos képet adni arról, hogy milyen veszteségek érheti Olaszországot, ám az FT-nek nyilatkozó szakértők szerint a lényeg az, hogy a származékos ügyletek átstrukturálása lehetővé tette Rómának a törlesztés csúsztatását, amiért cserébe egyes esetekben igen kedvezőtlen feltételeket kellett vállalnia. Egy neve elhallgatását kérő szakértő a június 20-ai piaci árak alapján nyolcmilliárd euróra becsülte a potenciális veszteséget, ami nagyságrendileg egyenlő az olasz költségvetés idei hiányával - írták hírlevelükben az Equilor elemzői. Egy olasz bank szerint emiatt Olaszország uniós mentőcsomagot kérhet, ami az adósságválság felizzásához vezetne.
Tudták, de tettek rá
Olaszország költségvetési deficitje 1995-ben a GDP 7,7 százaléka volt, amit csodák csodája 1998-ra sikerült levinni 2,7 százalékra. Ez volt az az év, amelyre teljesíteni kellett az euróbevezetés kritériumait, köztük a hiány három százalék alá szorítását. Eközben az adóbevételek alig nőttek és az állami kiadások csak kicsit csökkentek. Ezzel szemben - bár ezt a kincstár jelentése nem bizonyítja - Roma előlegeket vehetett fel későbbi hitelfelvételekre, amivel kicsinosíthatta makromutatóit.
Az FT-nek nyilatkozó bankárok és kormányzati források szerint régen és most is csak egy maroknyi tisztviselő látta át teljesen az olasz állam pénzügyeit. Gustavo Piga olasz közgazdász professzor vihart kavart 2001-ben azzal, hogy megszerezte az egyik 1996-ban kötött származékos ügylet szerződését, amelynek alapján kozmetikázással vádolt EU-tagországokat anélkül, hogy bármelyiket megnevezte volna. A Der Spiegel a birtokába került hivatalos dokumentumokra hivatkozva tavaly arról cikkezett, hogy Helmut Kohl kancellár politikai okokból figyelmen kívül hagyta a Pigáéhoz hasonló figyelmeztetéseket az euró bevezetése során.