Egy évvel ezelőtt a koronavírus-járvány egymás után ütötte ki a világ országait, a gazdaság teljesítménye hanyatlott, az emberek egy része pánikszerűen vásárolt a boltokban, míg ma azt látjuk, hogy a lábra álló vállalatok őrült készletezésbe kezdtek – írja a Bloomberg.

Kézenfekvő a drágulás

Az autógyártóktól az alumíniumfóliák előállítóiig több nyersanyagot és alkatrészt vásárolnak, mint amire szükségük van, mert attól tartanak, hogy termelésük felfutásával kifutnak a tartalékokból. Ez azonban a végletekig leterheli az ellátási láncokat, szállítási szűk keresztmetszeteket okozva. A végeredmény régen látott erős inflációs nyomás.

A réz, az acél, a gabona, a kávé, a félvezetők, a műanyag és a csomagolóanyagok mind hiánycikkek. Tom Linegarger, az elektromos motorokat és generátorokat gyártó Cummins Inc. igazgatója például azt tapasztalja, hogy ügyfeleik mindegyike igyekszik mindenből spejzolni, mert a cégvezetők úgy látják, hogy a jelenlegi gondok ki tartanak 2022-ben is. A tavalyi és az idei ellátási zavarok között a különbség a nagyságukban van – az ide gond jóval nagyobb az óriási tavaly problémáknál is.

És ha mindez nem lenne elég számos váratlan esemény növeli a bajt. Az USA középső részét februárban fagyok és áramszünet sújtotta, a Szuezi-csatornába márciusban beszorult egy konténerhajó, az amerikai benzinárakat az elmúlt napokban egy az üzemanyag-szállító vezetékek elleni hackertámadás dobta meg, az Indiában hetek óta pusztít járvány újabb hulláma, ami fenyegeti az ország kikötőinek működését.

Paradigmaváltás

A gondok megjelennek az olyan gazdasági mutatókban, mint amilyen például az amerikai Logistics Managers Index (beszerzési mutató). Ez a jelzőszám az ellátási láncok három összetevője, a készletek, a közlekedés, szállítás és raktározás költségének alakulását számszerűsíti 12 hónapra előre jelezve a várható kiadásokat. Mostanra 2016 óta nem látott magasságba emelkedett, és rossz hír a vállalatoknak, hogy korábban 90 százalékos pontossággal jelezte előre a későbbi valós költségeket.

A logisztikában paradigmaváltás történt – mondta Zac Rogers professzor, aki részt vesz az index készítésében. Eddig mindhárom területen az volt a cél, hogy a megtalálják a lehető legalacsonyabb költségeket anélkül, hogy veszélyeztetnék az ellátás biztonságát. Jelenleg azt látjuk, hogy az e-kereskedelem bővülése miatt a raktárakat beköltöztetik az olcsó külvárosokból a drága belvárosokba, hogy minél gyorsabban teljesíthessék a megrendeléseket. Korábban a megbízhatóság biztosítéka a nagyobb készlet volt, amit ma alig látni. A közlekedési, szállítási költség hullámzó és nem fog stabilizálódni, amíg a kereslet nem enyhül.

Lesz-e brutális infláció?

Az index készítéséhez megkérdezett logisztikai menedzserek úgy látják, hogy nehezen tudják összehozni a kereslethez igazodó kínálatot, ami a következő 12 hónapban áremelkedésekhez vezet – foglalja össze tapasztalataikat Rogers. És ezt más mutatók is alátámasztják. Például az amerikai fogyasztói árak maginflációja – amely figyelmen kívül hagyja a változékony élelmiszer- és energiaárakat – 1982 óta nem látott tempóban emelkedett áprilisban márciushoz képest. A vállalatok átadási árai (amit mintegy a gyárkapuban számolnak fel) kétszer magasabbak lettek, mint amire a szakértők számítottak.

A végeredmény mindenképpen rossz: vagy áthárítják a vállalatok az áremelkedést fogyasztóikra, vagy lenyelik, ami felemészti nyereségüket. Az előbbire számítva egyre több szakértő figyelmeztet arra, hogy a fel fog gyorsulni a pénzromlás üteme. Az optimisták úgy vélik, hogy átmeneti problémáról van szó, amíg helyre nem állnak a beszállítói láncok, a magas adatok alapvetően a tavalyi alacsony bázishoz képest mutatnak nagy változást, továbbá sok olyan vállalat is van, amely nem emeli árait. Az USA-ban áprilisban stagnált a kiskereskedelmi forgalom az egy hónappal korábbi gyors bővülés után.