Egy átlagos méretű lakásban élő és átlagos mennyiségű energiát fogyasztó romániai lakos nem érzékeli teljes mértékben az inflációt, mivel az áramot és a gázt is a piaci ár töredékéért kapja - írja a Maszol. A vállalatok nem részesülnek ilyen szintű védelemben az állam részéről, egy részük semmilyenben sem.
Ezért aztán az év első nyolc hónapjában az ipari termelés költségei 53 százalékkal nőttek. Ebből az értékből az következik, hogy a valós infláció 25-30 százalék.
„Egyelőre a termelési költségeket nem hárították át teljes mértékben a fogyasztókra. Világos, hogy az ipari termelési költségek az energia drágulása miatt nőnek. Ha áthárítanák ezeket a pluszköltségeket, akkor az infláció meghaladná a 20-25 százalékot” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Aurelian Dochia gazdasági elemző.
Magasabb lenne
„Világos, hogy egyes vállalatok nem engedhetik meg maguknak, hogy a termelési költségeket azonnal beépítsék az árba. Egyesek csökkentik a profitrátájukat, mások ezt nem tudják megtenni, és bezárnak. Az, hogy az Országos Statisztikai Intézet fogyasztói kosarán mért infláció csak 15 százalék, azért van, mert a termelési költségeket nem terhelték rá teljesen a fogyasztókra. Szubvenciók és állami beavatkozások nélkül az infláció 30 százalék lenne” – állítja Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza.
Az inflációt megsínylik az átlagemberek, a kormánynak azonban jól jön, mert több pénz folyik be az államkasszába. Minden gazdasági válság idején az államok az inflációval oldották meg a problémát. Nem minden kormánynak van mersze kijelenteni: emeljük az adókat, mert nincs elég pénz. Az inflációnak azonban nincs gazdája. Az infláció egy adó, melyet senki sem vállal fel, az államnak azonban jól jön..