Az európai gazdasági növekedés jelentősen lelassult, részben a globális megrázkódtatások, részben az euróövezet adósságáválságának hatására, ami megingatta a bizalmat és visszafogta a fogyasztást - indítja a szervezet európai helyzetértékelését. Bár a kontinens politikai, gazdasági vezetői számos fontos lépést tettek, szükséges lenne a július 21-i csúcstalálkozón elhatározott új válságkezelési eszközök mielőbbi bevetése - fogalmazott Antonio Borges, az IMF európai hivatalának igazgatója a Nemzetközi Valutaalap új jelentésében. A vezető emellett erőteljesebb kooperációt is sürgetett az államok között.
A növekedés gyengülése és a pénzügyi feszültségek fokozódása közepette a jelentés a következő lépéseket tartja szükségesnek:
- A júliusban az európai hatóságok által elhatározott új intézményi architektúra bevezetése, különösen az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) megnövelt rugalmasságának kihasználásával.
- A monetáris politikának továbbra is illeszkednie kell a helyzethez, lehetőség szerint további enyhítéssel, miután a növekedési és pénzügyi stabilitási kockázatok tartósak, az inflációs várakozások pedig viszonylag stabilak.
- Míg a közfinanszírozás zavarai nem hagy más választást, mint a költségvetési pozíciók erősítését, a növekedésben mutatkozó visszaesés óvatosságra int. Ahol a piaci nyomás a legsúlyosabb, a konszolidációnak "orrnehéznek" kell lennie, vagyis minél gyorsabban át kell esni a legfájdalmasabb, legmeghatározóbb intézkedéseken. Másutt, ahol a középtávú költségvetési konszolidációs tervek hitelesek, illetve a fenti elvet követték, vélhetően elég tere van a növekedési meglepetések kezelésének.
- A bankszektor gazdaságfinanszírozó képességének helyreállítását szolgáló nagyratörő akciók kellenek, egyebek mellett az európai bankok számára pótlólagos tőke biztosításával - szükség esetén az EFSF forrásainak felhasználásával, valamint az Európai Központi Bank (ECB) hosszabb távú eszközeinek segítségével.
- Koncentrált erőfeszítésre van szükség az európai szuverén adósságpiacba vetett bizalom helyreállítása érdekében, amelyben a normális piaci kondíciók között fizetőképes országoknak fokozott szerepe lenne az IMF szerint.
- A fiskális hitelesség növelése az európai kormányzat javításával és fokozott multilaterális felügyelettel.
Az eurózóna adósságpiacán tapasztalható feszültségek eszkalálódása a feltörekvő Európa számára is kockázatokat hordoz, a szoros gazdasági-pénzügyi kapcsolatokból eredően. A növekedési interakcióból mindkét régió részesült; mindemellett az egyik térség megrázkódtatásai növekvő mértékben hatnak a másikra, amire az intézkedési tervek készítése során is tekintettel kell lenni. Középtávon, a magasabb gazdasági növekedési ráták segíteni fognak Európa számos, jelenleg feszítő problémájának kezelésében - jegyzi meg a jelentés.
A feltörekvő európai országok - így Magyarország is - gazdasági fellendülése folytatódott 2011 első felében is, ám a régiót is elérte a Nyugat-Európát sújtó lefelé tartó trend. A jelentés szerint a Valutaalap 2011-re 1,8, jövőre pedig 1,7 százalékos GDP-bővülési számokat vár Magyarországtól. Közben szomszédaink közül Szlovákiában mindkét évben 3,3, Romániában 1,5, illetve 3,5, Szlovéniában 1,9, illetve 2, Ausztriában pedig 3,3, valamint 1,6 százalékos növekedést valószínűsít.