Amikor a Hormuzi-szorosról beszélünk, szinte minden elemzés az olajjal kezdődik. Nem véletlenül. A világ tengeri olajkereskedelmének közel egyötöde itt halad át. De a globális gazdaság szempontjából a történet sokkal bonyolultabb – írta az Infostarton Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense.

A Perzsa-öböl ma már a világ egyik legfontosabb ipari alapanyag-központja. Ha a szoros lezárul, nemcsak a helyi olajforgalom áll le, hanem számos olyan árué is, amely nélkül a modern gazdaság nehezen működik.

Miből lesz hiány a nagyvilágban?

Aluminium

  • A Perzsa-öböl az elmúlt húsz évben az alumíniumipar egyik globális központjává vált. Az alumínium az autóipar, a repülőgépipar, az elektromos hálózatok és az italcsomagolás egyik alapanyaga. Egy átlagos autóban ma már több mint 150 kilogramm alumínium található, kétszer annyi, mint húsz évvel ezelőtt. A fém tőzsdei ára már kisebb kínálati zavarokra is érzékeny. Az ilyen sokkok az autóipart érintik elsősorban. Az alumínium nemcsak karosszériákban jelenik meg, hanem motoralkatrészekben, akkumulátorházakban és kábelekben is. Amikor a kínálat szűkül, az autógyárak költsége nő, ami végül a járművek árában is megjelenik.

Műtrágya

  • A karbamid, a nitrogénműtrágya egyik legfontosabb formája a globális mezőgazdaság egyik kulcsinputja. A világ műtrágyatermelésének jelentős része a Perzsa-öbölből érkezik. A műtrágya különleges termék. Hiánya nem azonnal jelentkezik a boltok polcain. Először a gazdák érzik meg. Ha a műtrágya ára nő, sokan kevesebbet használnak belőle. Ez csökkenti a terméshozamokat, ami végül magasabb élelmiszerárakhoz vezet. A Világbank egy korábbi elemzése szerint a műtrágyaárak 10 százalékos növekedése globálisan akár 1–2 százalékkal csökkentheti a gabonatermelést.

Metanol

  • A metanol talán az egyik legkevésbé ismert ipari alapanyag, mégis hatalmas szerepet játszik a modern gazdaságban. A vegyipar alapmolekulájának is nevezik, mert számos termék (formaldehid, műgyanták, oldószerek) ebből készül. Szaúd-Arábia a világ egyik nagy metanoltermelője, és exportjának jelentős része Ázsiába tart. A metanol különösen fontos a műanyag- és ragasztóipar számára. Egy modern bútorlap, laminált felület vagy autóipari kompozitanyag esetében is nélkülözhetetlen. A metanolpiacon a hatások gyakran késleltetve jelennek meg. Először a vegyipari köztes termékek drágulnak, majd pedig a végtermékek. A bútorok, az elektronikai alkatrészek vagy az ipari ragasztók.

Kén

  • A kén kulcsszerepet játszik a globális mezőgazdaságban. A kénből kénsav készül, amely a foszfátműtrágya előállításának alapja. Katar és az Egyesült Arab Emírségek jelentős kénexportőrök. A világ kénsavtermelésének nagy része valamilyen módon ezekre a szállítmányokra épül. A kén ára sokáig alacsony volt, mert az olaj- és gázfeldolgozás melléktermékeként keletkezett. Az utóbbi években azonban a kereslet nőtt, és a piaci ár többször is megduplázódott. Ha a Hormuzi-szoros zárva van, akkor a kénexport visszaesik. Ez pedig a műtrágyaiparon keresztül újabb nyomást gyakorol az élelmiszerárakra.

Műanyagok

  • A Perzsa-öböl az egyik legnagyobb műanyag-alapanyag exportőr a világon. A szaúdi és katari petrokémiai komplexumok hatalmas mennyiségben gyártanak polietilént és más polimereket. Ezekből készülnek a csomagolófóliák, a kábelburkolatok, a háztartási eszközök és számtalan ipari termék. Ha a Hormuzi-szoros lezárul, az alapanyagok ára gyorsan emelkedik. A csomagolóipar, az élelmiszeripar és az autóipar egyszerre érzi meg a hatást.

Miből lesz hiány az Öbölben? Mert a válság visszafele is érvényes.

Gabona

  • A Perzsa-öböl országai a világ egyik legnagyobb gabonaimportőrei. A sivatagos éghajlat és a vízhiány miatt a mezőgazdaság korlátozott, így a régió évente több mint 30 millió tonna gabonát importál. Ezek a szállítmányok pedig jellemzően tengeren érkeznek. Ha a Hormuzi-szoros lezárul, a gabonaimport drágul vagy késik. Az élelmiszerárak pedig gyorsan megnőnek.

Gyógyszer

  • A Perzsa-öböl egészségügyi rendszere nagymértékben importfüggő. A legtöbb gyógyszer Európából, az Egyesült Államokból vagy Indiából érkezik. Ha a tengeri szállítás akadozik, készlethiány alakulhat ki. Egyes gyógyszereket légi úton is lehet szállítani, de ez drága és korlátozott.

Beruházások

  • Az öbölállamokban az olajbevételekből hatalmas beruházási programok indultak, amelyek nemcsak építőipari projekteket jelentenek. Mögöttük teljes ipari rendszerek állnak, vízkezelő üzemekkel, energiatermelő egységekkel, gyártókapacitásokkal és logisztikai hálózatokkal. Mindezek működéséhez hatalmas mennyiségű ipari gépre és berendezésre van szükség. Turbinák, kompresszorok, szivattyúk, vegyipari reaktorok, generátorok és komplett gyártósorok érkeznek Európából, Japánból, Dél-Koreából vagy Kínából, amelyek jellemzően tengeri úton jutnak el a Perzsa-öböl kikötőibe. Egyetlen hiányzó turbina vagy vezérlőrendszer képes hónapokra leállítani egy komplett üzem átadását.

Autópiac

  • Dubai és Abu-Dzabi az elmúlt évtizedben a Közel-Kelet egyik legfontosabb autólogisztikai központjává vált. A világ nagy autógyártói járműveiket gyakran először az Egyesült Arab Emírségek kikötőibe szállítják, majd innen kerülnek tovább a régió más piacaira. Mivel az autópiac gyakran csak néhány hónapos raktárkészletekkel dolgozik, a szállítási zavarok gyorsan hiányhoz és áremelkedéshez vezethetnek a teljes régióban.

Aluminiumipar alapanyagai

  • Az öböl államainak alumíniumipara a gazdasági diverzifikáció egyik legsikeresebb története. Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és részben Szaúd-Arábia hatalmas kohókat épített, amelyek évente millió tonna könnyűfémet állítanak elő a világ autóiparának, építőiparának és csomagolóiparának. Csakhogy ezek az üzemek függenek egy kulcsfontosságú alapanyagtól. A bauxittól, illetve az abból finomított alumináttól, amelyet jellemzően Ausztráliából, Guineából és más afrikai bányákból szállítják tengeren a Perzsa-öböl kikötőibe.