Joseph Muscat máltal kormányfő tájékoztatása szerint ez a szünet azt célozza, hogy szűkebb körben kimunkálják a legutolsó, még nyitott kérdések megoldási módozatait is. A plenáris ülés előző, éjszakai megszakítása alatt szintén különmegbeszélést tartott Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia köztársasági elnök, valamint az uniós intézmények több vezetője. Akkor - Donald Tusk, az európai tanács elnökének szóvivője szerint - kompromisszumos javaslat született a harmadik görög pénzügyi mentőcsomagról.
Egy görög kormánytisztviselő azonban hozzátette ezekhez az információkhoz, hogy a javaslatnak vannak megoldatlan pontjai azokkal a gazdasági reformokkal kapcsolatban, amelyeket Athénnak végre kell hajtania a mentőcsomagért cserébe.
Két téma akadályozza a megállapodást
"Két nagy ügy még nyitott - a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepe és a luxemburgi 50 milliárd eurós alap" - mondta az illető, neve elhallgatását kérve. Az eurózóna tagországai ragaszkodnak ahhoz - a görögök pedig ellenzik -, hogy az IMF is álljon ott minden további esetleges görög mentőcsomag mögött. Azt is követelik, hogy Görögország állítson össze egy listát, amelyen 50 milliárd euró értékben privatizálható állami vagyon szerepel. A rendelkezési jog e vagyontömeg fölött lényegében kikerülne Görögország kizárólagos illetékességéből, és mintegy biztosítékul szolgálna a hitelezőknek arra az esetre, ha a görögök nem tudnák vagy nem akarnák teljesíteni vállalt kötelezettségeiket.
Pénzügyi szakújságírók úgy értékelik az alkudozásról eddig kiszivárgott információkat, hogy a hitelezők csaknem minden részletkérdésben meghátrálásra akarják kényszeríteni Cipraszt. Ugyanakkor a görög adósság egy részének leírására vonatkozó igényt nem hajlandóak teljesíteni, mindössze egyetlen reménysugarat lennének hajlandóak hagyni Athén számára - bár még ez sem biztos. A zárónyilatkozat tervezetében ugyanis zárójelesen - tehát nem minden résztvevő egyetértését tükröző módon - szerepel egy olyan kitétel, hogy az eurózóna országai idővel fontolóra vehetnek olyan lépéseket, amelyek kezelhetőbbé teszik Görögország adósságállományát, de ezt csak azután tennék, hogy a görögök a belső reformokat illetően a hitelezők legtöbb részkövetelését már teljesítették.
"Ciprasz keményen tárgyal, hogy megőrizze a görög nép méltóságát, de tudja, hogy most döntésre kell jutni" - jellemezte a helyzetet egy diplomata.
A pénzügyminiszterek abban egyetértettek, hogy az Athén által csütörtökön benyújtott javaslat nem elégséges ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a harmadik mentőcsomagról, ahhoz Görögországnak további intézkedéseket kell tennie. Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpra állítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, a nem teljesítő hiteleket érintő intézkedés, az állami vagyonkezelő függetlenségének biztosítása, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett intézmények (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF) visszatérése Athénba.
A továbbra is zárva tartó és tőkekorlátozásokkal sújtott görög bankok fizetőképességét jelenleg az Európai Központi Bank (ECB) tartja fenn úgynevezett sürgősségi likviditási támogatáson keresztül. Ilyet a frankfurti uniós jegybank csak fizetőképes feleknek biztosíthat. Ha Görögország július 20-án nem tud megváltani 3,5 milliárd euró értékű, az ECB-nál lévő görög államkötvényt, akkor a bank a saját szabályai szerint aligha folytathatja a likviditási támogatás biztosítását. Ebben az esetben a görög bankrendszer csak úgy tudna pénzhez jutni, ha Athén pénznyomtatásba kezdene, amivel de facto kilépne az eurózónából.