Szokatlanul kemény Oroszország elleni szankciók bevezetéséről egyeztetnek az Európai Unió tagállamainak brüsszeli nagykövetei - derül ki a Financial Times (FT) cikkéből. A pénzügyi lap összefoglalja azt az uniós dokumentumot, amelyet megküldtek a közösség minden kormányának. A javaslat tízoldalas emlékeztetőjét kiszivárogtatták a sajtónak.

Az Európai Bizottság azt indítványozza, hogy tiltsák meg az európai természetes és jogi személyeknek a legnagyobb orosz bankok frissen kibocsátott kötvényeinek és részvényeinek vásárlását. (A már forgalomban lévő eszközökkel tehát tovább lehetne kereskedni.) Ezzel egyidejűleg az orosz bankok nem bocsáthatnának ki új részvényeket az európai tőzsdéken, így nem tudnának Londonban vagy más pénzügyi központokban európai és azon kívüli forrásokhoz jutni.

Keményebben az USA-nál

A tervezet, amelyet egyhangúan kellene elfogadnia a 28 uniós tagországnak, egyelőre nem javasolja az orosz államkötvények vásárlásának korlátozását, mert erre Moszkva hasonló lépéssel válaszolhat, megfosztva az európai országokat az orosz állampapír-vásárlók forrásaitól.

Ezzel együtt az EU, amely eddig csupán langyos - főként vezető orosz tisztviselők utazásait korlátozó szankciókat fogadott el - ezúttal keményebb fellépésre szánhatja el magát, mint az USA. Washington ugyanis csak két nagybankot, a Gazprombankot és a VEB-t célozná meg szankcióival, míg az EU-s elképzelés minden olyan pénzintézetet érint, amely legalább 50 százalékban állami tulajdonban van.

Ezzel lefedné a szektor nagyját. A javasolt intézkedések súlyát mutatja, hogy a dokumentum becslése szerint az állami többségi tulajdonban lévő orosz bankok tavaly kibocsátott 15,8 milliárd eurónyi kötvényéből 7,5 milliárdnyi az EU pénzpiacain talált gazdára.

Közvetett hatások

A brüsszeli dokumentum szerzői úgy vélik, hogy a pénzügyi szektort érintő szankciók megdrágítanák az orosz bankok forráshoz jutását, amivel gyengítenék lehetőségeiket a helyi vállalatok finanszírozására. A kormány ellensúlyozhatja a pluszköltségeket, ám ezzel a költségvetés kiadásai növekednénk. Összességében mindenképpen romlana az üzleti környezet, ami felgyorsítaná a tőke kiáramlását Oroszországból.

Brüsszel javasolja az "érzékeny technológiák" kivitelének tilalmát is, ami sújtaná a legfontosabb orosz gazdasági szektort, az energetikát is. A korlátozások érintenék a mélytengeri szénhidrogén-kitermelés, az északi-sarki energiakutatás és a palagáz-kitermelés eszközeit. (Az FT cikke nem tér ki arra, hogy mindez hogyan hathat vissza az Oroszországgal különösen erős energetikai kapcsolatokat ápoló EU-tagországokra, például Magyarországra.)

High-tech stop

A tervezet készítői megjegyzik, hogy az energiaipari technológiák kivitelének értéke ugyan csupán évi 150 millió euró, ám mivel az USA hasonló szankciókat tervez, az oroszok nem tudnák alternatív forrásból pótolni a kieső európai importot.

Brüsszel fegyverszállítási embergót is javasol. A EU ugyan csak évi 300 millió euró értékű fegyvert visz ki Oroszországba, ám a volt szovjet blokk országai még mindig 3,2 milliárdnyi importra szorulnak - így ez az intézkedés főként az utóbbi üzlet kapcsolatot érintené. Emellett korlátoznák négymilliárd euró értékű többféleképpen felhasználható árú - főként gépipari berendezés, nagy teljesítményű elektronikai eszköz, számítógép - kivitelét.