Az Európai Parlament nyomására az Európai Bizottság komoly lépéseket tervez, hogy segítse az EU-ban a médiafüggetlenséget. A Media Freedom Act javaslata a médiába vetett bizalom csökkenése és a hírügynökségek és a szakemberek elleni fenyegetések növekedése idején születik a kontinensen – kezdi cikkét az Euronews.

Az EU-ban jelenleg számos uniós országot vizsgálnak a sajtószabadság vélt veszélyeztetettsége miatt, köztük Magyarországot is, de a legújabb botrányt Görögország okozta. A görög kormány elismerte, hogy lehallgatta egy nyomozó újságíró telefonját. Emellett Szlovéniát elítélték a nemzeti hírügynökségnek nyújtott támogatások csökkentése miatt.

Eközben a magyar kormány pedig azért bírálták, mert lehetővé tette a média túlzott koncentrációját néhány tulajdonos kezében. Bár itt is bevetették a Pegasus kémszoftvert újságírók, valamint médiatulajdonosok ellen, továbbá a közmédia működését és a médiahatóságát is rendre érték bírálatok.

Az is aggasztja a brüsszeli döntéshozókat, hogy az elmúlt évtizedben több oknyomozó újságírót is meggyilkoltak, például Daphne Caruana Galizia-t Máltán, Ján Kuciakot Szlovákiában, Giorgos Karaivaz-t Görögországban és Peter de Vries-t Hollandiában.

Jön a Media Freedom Act

Ahogy arról korábban írtunk, már jó ideje készül az Európai Parlament és az Európai Bizottság közreműködésével a Media Freedom Act. Rengeteg terület tartozna a European Media Freedom Act alá, de fontos, hogy létrehoznának egy átlátható adatbázist a médiumok végső tulajdonosának megállapítására. Valamint vizsgálnák a közpénzek elosztását a szektoron belül, de fontos elem lenne az is, hogy a médiahatóságok működésének ellenőrzésére is nagyobb hangsúlyt fektessenek.

„Ez a jogszabály azon kor elvárásainak felel meg, amelyben élünk, nem pedig annak, amelyben élni szeretnénk” – mondta Věra Jourová, a Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a törvénytervezet bemutatásakor. Szerinte sokak szerint nem lesz elég szigorú a szabályozás, míg mások fojtogatónak érzik majd.

A médiaszabadságról szóló törvény az újságírók és a médiaszolgáltatók számára egy sor új védelmet és jogot, valamint a kormányok számára előírt szabályokat és tilalmakat irányoz elő. Ezek közé tartozik, hogy az uniós országoknak tilos lesz beavatkozniuk a szerkesztőségi döntéshozatalba, átkutatni és lefoglalni a vállalati helyiségeket, valamint megfigyelési műveleteket folytatni az újságírók és hozzátartozóik ellen.

Tilos lesz továbbá kémprogramok használata az újságírók eszközeibe való behatolás és azok nyomon követése céljából – az olyan rendszereket, mint a magyar érintettséggel rendelkező Predator és a Pegasus, személyes információk gyűjtésére, fájlok és jelszavak kinyerésére, valamint beszélgetések és szöveges üzenetek valós idejű megfigyelésére alkalmazták. 

A tilalom azonban tartalmaz egy figyelemre méltó kivételt, amely „nemzetbiztonsági okokból” engedélyezheti a kémprogramokat. Erre vélhetően az orosz titkosszolgálatok által támogatott dezinformációs portálok miatt vonatkozhat kivétel. Az EU tisztviselői ragaszkodnak ahhoz, hogy a kivétel elkerülhetetlen, de állítják, hogy a jogilag lehetséges mértékben szűkítették, magas bizonyítási terhet róva a bűnüldözőkre, hogy bizonyítsák, hogy intézkedéseik indokoltak.

„Egy újságíró tevékenysége semmilyen körülmények között nem tekinthető nemzetbiztonsági kockázatnak” – mondta Thierry Breton, a belső piacért felelős európai biztos, aki Jourová mellett ismertette a törvényt.

Nagyon szigorú szabályokat kapnak a kormányok

Az új szabályok arra kötelezik a kormányokat, hogy biztosítsák a közmédia stabil, megbízható és elegendő finanszírozását ahhoz, hogy a közönségnek pártatlan újságírást nyújthasson, a vezetői pozíciókat pedig nyílt és megkülönböztetéstől mentes eljárás keretében kell majd kinevezni.

A fontos bevételi forrást jelentő állami hirdetések elosztásának átláthatónak és arányosnak kell lennie, hogy megakadályozza a médiumok pártos kizsákmányolását. Az Orbán Viktor vezette magyar kormányt az állami hirdetések koncentráltsága miatt is sokszor kritizálták.

„Valóban közszolgálati állami médiát akarunk - nem pedig állami vagy pártmédiát” – mondta Jourová a tervezett szigorításról.

A törvény bizonyos kötelezettségeket is előír a médiavállalkozások számára: fel kell majd tüntetniük tulajdonosi hátterüket és az esetleges összeférhetetlenségeket, amelyek befolyásolhatják szerkesztői irányvonalukat és a napi tudósításokat.

Létrejön az Európai Médiaszolgáltatási Testület, amely felügyeli a jogszabály végrehajtását, szakértői tanácsokat ad és nem kötelező erejű véleményeket ad arról, hogy a piaci összefonódások hogyan befolyásolhatják a médiakörnyezetet.

Vannak már kritikusai az uniós médiatörvénynek

A jogszabály bemutatása előtt az Európai Magazinmédia Szövetség (EMMA) és az Európai Lapkiadók Szövetsége (ENPA) közös nyilatkozatban támadta a törvénytervezetet, és annak elutasítására szólított fel.

„Elfogadhatatlan és rendkívül problematikus, hogy az Európai Bizottság egy olyan javaslatban, amelynek célja a médiaszabadság védelme, olyan terveket tár fel, amelyekkel de facto felül kívánja írni a kiadók szerkesztési szabadságának (...), valamint a befektetés és a vállalkozás szabadságának elvét” – írta a két szövetség.

A Riporterek Határok Nélkül eközben dicsérte a törvényt, mert új védelmet vezet be az újságírók számára, valamint a polgárok azon jogát, hogy "pluralista és független információkhoz jussanak a nyilvános vita érdekében".

„(A törvény) tükrözi az Európai Bizottság azon akaratát, hogy megőrizze az Unió értékeit az erős magáncégekkel, az autoriter államokkal és a külső manipulációval szemben” – mondta Christophe Deloire, a szervezet főtitkára, aki arra figyelmeztetett, hogy a szöveg további javításra szorul.

Jourová és Breton hangsúlyozta, hogy a Bizottság nem a médiát akarja szabályozni, hanem a szükséges biztosítékokat kívánja megteremteni annak érdekében, hogy a szabad sajtó függetlenül és indokolatlan beavatkozás nélkül dolgozhasson.

A törvénytervezetet az Európai Parlament és a nemzeti miniszterek módosítják majd. Amint a társjogalkotók kompromisszumos szövegre jutnak, a médiaszabadságról szóló törvényt elfogadják és hatályba lép.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.