Theresa May miniszterelnöknek szüksége van egy tervre, mégpedig most azonnal - ezzel az alcímmel várták a szabadságáról visszatérő vezetőt a Bloomberg szerkesztői. A brexit 2019. márciusi határideje egyre közelebb kerül, a kilépésről folytatott tárgyalások elindultak, ám a brit kormány még mindig nem tudja, mit akar.

A célok kijelölésének hiánya és a kormány tagjainak egymásnak ellentmondó stratégiai javaslatai nem igazán meglepőek azt követően, hogy May csúfos vereséget szenvedett a júniusi előrehozott választásokon (amelyeken növelni akarta pártja, a toryk parlamenti fölényét). Ugyanakkor az, hogy ez a helyzet nem meglepő, nem jelenti az, hogy elfogadható lenne.

A katasztrófa árnyéka

Nem mond ellent a nyári vakációnak, hogy sietni kellene. May vélhetően feltöltődve érkezik vissza Londonba, érezve, hogy országát a gazdasági katasztrófa fenyegeti, ha nem sikerül megállapodnia az EU-val. Egy ilyen brexithez - amelyben sem régi, uniós szabályok nem vonatkoznának már az Egyesült Királyság külkereskedelmére, sem az újak nem lépének még érvénybe - hétről hétre közelebb kerül az ország.

Pedig a cél, amit Londonnak maga elé kellene tűznie, hónapok óta nyilvánvaló. Az Egyesült Királyságnak szüksége van egy átmeneti periódusra, amikor a kereskedelem területén még érvényben lesznek az uniós kötelezettségei és jogai. Ez alatt az idő alatt módja lenne lefolytatni az új feltételekkel kapcsolatos tárgyalásokat, amihez sokkal több idő kell, mint a 2019 márciusáig hátra lévő másfél.

Hetekig vacakoltak

A kormány tagjai heteken át csak vitatkoztak azon, kell-e egy ilyen átmeneti időszak vagy sem. Az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy közeledtek egymáshoz a nézeteik. A kormány azonban nem döntött arról, milyen átmenetet fogadna el: milyen hosszú időre szólna ez és a brit-EU kapcsolatok mely részére vonatkozna. A legkritikusabb rész: fenntartanák-e, és ha igen, meddig az emberek szabad mozgásának lehetőségét.

Az Egyesült Királyságnak a Bloomberg szakírói szerint az lenne az érdeke, hogy meghatározatlan időre szóló átmenetben egyezzen meg az EU-val. Az EU siettetné a végső válást, de a britek veszítenének többet egy rossz kilépéssel.

Attól nem kell tartani, hogy az átmenet örökké tartana, azaz a szigetország de facto az EU tagja maradna, mert ez alatt az idő alatt követnie kellene az EU szabályait, miközben nem lenne módja beleszólni azok alakításába. Ennek nyilván bármilyen londoni kormány véget akarna vetni.

Tévedés ne essék: egy ilyen átmeneti állapot végigtárgyalása is kínkeserves folyamat lenne, de a londoni kormánynak egyértelműen fel kellene karolnia ezt a tervet ahhoz, hogy valósággá válhasson. Egy évvel azt követően, hogy megszületett a nép döntése a brexitről, itt az ideje elindulni ezen az úton.