Jelenleg nem túl kedvező a gazdasági környezet sem Európában, sem a világ többi részén. Japánban például lelassult a növekedés, a feltörekvő gazdaságok növekedése is mérséklődött, és nagy a bizonytalanság az Egyesült Államok helyzetét illetően is, hogyan kezelik majd a költségvetési helyzetet. Jövőre összességében mégis javulhat a világgazdasági helyzet - derült ki Elena Flores, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóság igazgatója előadásából.

Jövőre fokozatos fellendülés jöhet az EU-ban, de még ez is csak óvatos optimizmusra adhat okot. Flores szerint a harmadik negyedév növekedési adata a vártnál rosszabb lett, és a negyedik negyedév sem lesz jobb, így a fellendülés beindulása is csúszhat. Flores hangsúlyozta: nagyon fontos az államadósságok mértékét fenntartható szintre hozni - ez különösen a periféria országaiban létfontosságú -, és nagy kihívást jelent  a mérlegalkalmazkodás is - szintén főleg a periféria országaiban -, amire mind az állami, mind a magán szektorban szükség van. Az úgynevezett programországokban látványosabb javulás mutatkozik e téren, de főleg ezekben a tagállamokban az alacsony növekedési kilátások nagy kihívásokat jelentenek - különösen annak fényében, hogy az uniós gazdaságok teljesítménye nagy szóródást mutat.

Flores előadásában az Európai Központi Bank elemzéseire utalva megjegyezte: a pénzpiacokra nehezedő nyomás ugyan csökkent, de a piacok törékenysége továbbra is fennáll - erre az elmúlt időszak eseményeire adott piaci reakciók is rámutattak.

Még nem tört meg az ördögi kör

A szakember nagy kihívásnak nevezte, hogy a jelek szerint még mindig nem javul a hitelezési környezet, még mindig nem sikerült megtörni a szuverén válság és a hitelezési kondíciók közötti negatív visszacsatolást.

A szakember a válságból való kilábalás fő prioritásai között említette a konszolidáció szükségességét, de azt is kiemelte, hogy ezeket differenciáltan kell végrehajtani, és ahol lehetséges, ott ki kell használni a fiskális mozgásteret. Ugyanakkor az is fontos szerinte, hogy a döntéshozók ne csak a strukturális egyenleg számait nézzék, hanem egyéb hatásokra is legyenek tekintettel a reformok végrehajtásakor.

Flores prioritásként említette a pénzügyi rendszer rendbetételét (bizalom visszaállítását, a normális kondíciókhoz való visszatérést) - miután fragmentáltság látszik az EU piacán - és a szuverén adósság és hitelezés közötti ördögi kör megtörését. Emellett a strukturális reformok végrehajtásának szükségességét is hangsúlyozta.

A konferencián felszólalók a bankunió létrehozásának fontosságát is hangoztatták, mondván efelé és az egységes felügyeleti mechanizmus (Single Supervisory Mechanism - SSM) felé kell elmozdulnia az EU tagállamainak - igaz, ezzel kapcsolatban azt is megjegyezték, hogy ez egy hosszabb távú projekt és a szükséges intézkedések bevezetésén sok múlik. Utóbbiról hajlamosak a kormányzati és uniós döntéshozók megfeledkezni - tette hozzá Flores.

Miért gyengélkedik az EU?

Darvas Zsolt, az Bruegel Intézet kutatója előadásában négy olyan tényezőre mutatott rá, ami miatt szerinte az EU az USA-hoz, a fejlett gazdaságokhoz képest gyengébben teljesít és leszakadóban van. Ezek között mikro- és makrogazdasági tényezőket, Görögország eurózónából való kilépésétől illetve az eurózóna felbomlásától való félelmet, valamint az uniós szintű végrehajtó hatalom gyengeségét említette (az USA-ban erős szövetségi kormányzás van, míg az EU-ban csak kormányközi egyezségekkel lehet dolgozni, ami nem bizonyul a leghatékonyabbnak).

Darvas emellett rámutatott: az EU-tagállamok nagyon heterogén képet mutatnak, ahol a déli államok leszakadása egyre nagyobb és nagyon kemény kihívásokkal szembesülnek a konszolidáció miatt. Az EU-ban folyó strukturális reformoknak - bár némi javulás is látszik - a negatív hatása egyelőre erősebben jelentkezik. Darvas szerint ez látszik Görögország és Spanyolország esetében is. Kétségtelen, hogy a strukturális reformokat véghez kell vinni, de nem biztos, hogy így kellene folytatni, miután ez azt jelzi, hogy nem a problémák okát célozzák - fejtette ki a kutató. Görögország példáját említve megjegyezte, hogy az ország növekedési előrejelzéseit félévente és általában lefelé módosítják, a kiigazítások eredményeként pedig drámai mértéket ölt a munkanélküliség, ami súlyos problémákat okoz.

A válságból való kilábaláshoz és a fellendüléshez Darvas az első és legfontosabb lépésnek az eurózából való kilépéssel és a valutaunió szétesésével kapcsolatos félelmek eloszlatását nevezte: ennek érdekében fenntarthatóvá kell tenni az államadósságokat és a bankunió felé kell lépni. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy ezt független elemzők ezt már régóta szorgalmazták, de akkor senki sem hallgatott rájuk. Emellett - többek között - megemlítette, hogy rugalmasabbá kell tenni a béreket az unióban (az északi országokban pl. emelni). A szuverén adósság problémájára válaszokat kell adni, amelyek között az eurókötvényeket, az ECB OMT-programját említette, de szerinte az egész EU-ra kiterjedő növekedésösztönző intézkedésekre, illetve eurózónára kiterjedő fiskális politikára is szükség lenne, valamint arra, hogy a végrehajtási és demokratikus deficitek kezelésére is megoldást találjanak.

Új értelmezést kapott az MFF

A konferencián szintén felszólaló Győri Enikő, EU-ügyekért felelős államtitkár úgy vélekedett, hogy az unió többéves kerete (MFF) az utóbbi másfél évben új értelmezést kapott: a lisszaboni szerződésben is lefektetett eredeti európai célok háttérbe szorultak, aminek eredményeképpen egy válságköltségvetést készítettek. A leginkább a nettó befizetők által szorgalmazott nettó értéken történő befagyasztás és kiadáscsökkentés olyan irányt mutat, amelynek pont a hagyományos politikák - a kohéziós és agrárpolitika - látják kárát, miután ezekből a forrásokból kellene finanszírozni a máshol keletkező elvonásokat.

Az uniós költségvetési vitákkal (idei, jövő évi, és a többéves pénzügyi keret) kapcsolatban megjegyezte: az EU tagállamai a közös célok meghatározásában nagyon jók, de amikor a végrehajtásra kerülne a sor, már vonakodnak. Jelenleg szerinte több Európát akarnak kevesebb pénzből. Emiatt Győri Enikő úgy véli, az igazi veszélyt a hitelesség elvesztése jelenti. A megegyezésre való képtelenség nagyon rossz üzenetet hordoz mind a piacok, mind a polgárok felé, akik szerinte egyre kevésbé hisznek az Európa-projektben. Bizalom nélkül pedig nincs előrelépés - hangsúlyozta.

A gazdasági és pénzügyi unióval kapcsolatban annak az aggodalmának adott hangot, hogy a fiskális kapacitás és a versenyképességi eszköz miként szolgálja majd mind a 27 tagállam érdekeit. Ezek az államtitkár szerint inkább újabb falak építése felé vezetnek és nem a nagyobb unió felé.

A következő hétéves kerettel kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte: nincsenek nagyon távol egymástól a vélemények, jövő év elején szerinte meg fognak tudni állapodni.

Pont azt csináljuk, amit a bizottság mond

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiai államtitkára előadásában annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat minél hatékonyabban használja fel Magyarország. Az államtitkár  hangsúlyozta a kohéziós politika jelentőségét is. Mint mondta, ezek a források pont azt szolgálják, hogy az elmaradottabb régiók felzárkózzanak a fejlettebbekhez, továbbá elősegíti gazdasági fellendülést és a munkahelyteremtést. Cséfalvay szerint uniós szinten kihívást jelentenek az intézményi reformok, nemzetgazdasági szinten pedig a gazdaságok versenyképesebbé tétele. Befektetésekre van szükség a növekedéshez - hangsúlyozta.

Az államtitkár az Európai Bizottság szerdán kiadott éves növekedési felméréséből idézve felsorolta az uniós végrehajtó testület által hangsúlyozott prioritásokat a válságból való kilábaláshoz. Ezek között egyebek mellett kiemelte, hogy a nemzeti reform programok végrehajtása segíthet a válságból való kilábalásban, hogy szükséges a konszolidáció, a szociálsi rendszerek megerősítése, az adórendszerek átalakítása (a jövedelemadó és a társadalombiztosítási költségek csökkentését), a képzési és foglalkoztatási rendszerek javítása, valamint a munkahelyteremtéssel együttjáró gazdasági fellenülés. A bizottság javaslatait idézve megállapította: Magyarország pontosan ezeket a reformokat hajtja végre az elmúlt két évben és pontosan ezek azok a reformok, amelyekre a kohéziós forrásokat is hatékonyan fel lehet használni.

Elveszett az európai nézet

Marc Lemaitre, Janusz Lewandowski, az Európai Bizottság pénzügyi programozásért és költségvetésért felelős biztosának kabinetfőnöke Győri Enikő felszólalására reagálva egyebek mellett elmondta: az Európai Bizottság többéves költségvetési keretére tett eredeti javaslat óta jelentős vágások történtek a büdzsén, aminek nem örült a bizottság, de ő is úgy vélekedett, hogy az európai nézet elveszett a tárgyalások során és eltolódott a nemzeti érdekek felé, hogy ki mennyit kap. Ez a korrekció szerinte annak az eredménye, hogy a közép- és hosszú távú elképzelések korlátozottak, nincs vízió. A szakember szerint a tagállamok nem hisznek abban, amit az EU-büdzsé tenni tud, és nem is bíznak benne. Ennek eredményének tulajdonította azokat a kritikákat, amelyek arról szólnak, hogy a tagállamok nem arra költik az uniós forrásokat, amire kellene. Ezeket a folyamatokat aggasztónak tartotta a szakember.

Az MFF lenne az EU-ban a kollektív növekedésösztönzés eszköze - utalt Lemaitre Darvas Zsolt előadására -, de az erről szóló vitákban eközben a tagállamok másról beszélnek - arról, hogy csökkentsék a költségvetést. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetre utalva megjegyezte: a viták során viszont már arra is van példa, hogy olyan tagállam, amelyik költségcsökkentést szorgalmazott korábban, már azt mondja, elég, és ezt azzal indokolja, hogy a további vágásokkal elveszítünk minden növekedésösztönző elemet.

Bár Lemaitre a költségvetési keretekben további vágásokra számít, mégis optimizmusának adott hangot. Még mindig jobb, hogy legyen megállapodás, mint hogy egyáltalán ne legyen - fogalmazott.