Ukrajna olajvezeték elleni (legújabb) támadása miatt felfüggesztették az orosz olajszállítást Magyarországra. Szijjártó Péter külügyminiszter ezt az X és a Facebook közösségi oldalakon jelentette be.

Ukrajna ismét megtámadta a Magyarországra vezető olajvezetéket. Ez a szállítások leállításához vezetett

írta a külgazdasági és külügyminiszter. 

Azt egyelőre nem tudják megmondani, mikor indul újra a szállítás.

„Az energiabiztonságunk elleni újabb támadás felháborító és elfogadhatatlan! (...) Brüsszel és Kijev három és fél éve akarja belenyomni Magyarországot az Ukrajnában zajló háborúba, s az energiabiztonságunk elleni egyre gyakoribb ukrán támadások is ezt célozzák” – hangsúlyozta Szijjártó Péter. 

A miniszter bejegyzésére időközben ukrán kollégája is reagált

- utalva arra, hogy reklamáljon az oroszoknál. 

Andrij Szibiha felhívta a figyelmet, hogy nem Ukrajna, hanem Oroszország kezdte ezt a háborút, és nem hajlandó befejezni. Magyarországnak évek óta mondják, hogy Moszkva megbízhatatlan partner. Ennek ellenére Magyarország minden erőfeszítést megtett, hogy fenntartsa függőségét Oroszországgal - a háború kitörése után is. 

Szijjártó Péter hétfői bejelentése normális esetben megingathatta volna a piacokat, minimum a Mol árfolyamára hatással kellett volna lennie, de egyelőre nem történt ilyesmi,

a részvényesek nem kezdtek el pánikolni - ami nem a véletlen műve.

Amellett, hogy a Mol legalább 90 napos tartalékkal rendelkezik, az magyarázhatja a dolgot, hogy az újabbnak tűnő támadás valójában már a második volt egy héten belül.

A Mol is jelezte azóta egy közleményben, hogy a műszaki helyreállítás folyamatban van, amely után a nyersolajszállítások újraindulnak. A régió ellátásbiztonsága továbbra is garantált.

A Mol árfolyamának alakulása az elmúlt öt napban
Kép: TradingView

Egy napig találgattak arról, hogy valóban történt-e támadás, netán orosz hamis zászlós akció lehetett, de már tény, hogy augusztus 18-ára virradó éjjel az Ukrán Fegyveres Erők Pilótanélküli  egységei más védelmi erőkkel együtt csapást mértek az oroszországi Tambovi régióban található Nyikolszkoje olajszivattyú-telepre.

Az ukrán vezérkar amellett, hogy nyíltan fel is vállalta az akciót, közölte, hogy a Nyikolszkoje állomás az Oroszországi Föderáció gazdasági infrastruktúrájának része, és az orosz megszálló erők ellátására szolgál. Emellett hangsúlyozták, hogy a Védelmi Erők következetesen csökkentik Oroszország katonai-gazdasági potenciálját az Ukrajna elleni agresszió teljes leállítása érdekében.

Magyarán, hogy szándékosan bombázzák a Barátság kőolajvezetéket kiszolgáló infrastruktúrát.

Ezek után aligha kérdés, hogy az ukrán fegyveres erőkhöz köthető a augusztus 12-i támadás is, amikor késő éjszaka megsemmisítették a Barátság olajvezeték szivattyúit a Brjanszki régióban található orosz Unecsa állomáson. 

A korábbi felvételekből is látszott, hogy az ukrán támadás és az azt követő tűzvész két szivattyútelepet, valamint egy kisebb műszaki helyiséget és a mellettük lévő technológiai berendezéseket pusztított el – csak az okozott kár mértéke volt mostanáig kétséges.

A most bemutatott műholdfelvételek alapján, amit a Dnyipro Osint Telegram csatorna közölt a támadás nagyon komolynak tűnik. 

Az Unecsa szivattyúállomás a támadás előtt és után
Kép: Telegram/Dnyipro Osint

Az Unecsa az 5500 kilométer hosszú „Druzsba” olajvezeték egyik kulcsfontosságú állomása.

A bázis a Transznyefty állami holdinghoz tartozik, amely olaj- és kőolajtermékek szállítását és szolgáltatásokat nyújt az Orosz Föderáción belül és külföldön – a többi közt Magyarország irányába. Évente 60 millió tonna olaj átszivattyúzására képes – írja a militanyi.com.

Az Unecsa állomáson fellobbanó tüzet a NASA műholdadatai is megerősítették: az elsőt augusztus 12-én este 10:30-kor észlelték, a rákövetkezőket hajnali 3:00-kor és 4:24-kor.

Hogy mi okozott ekkora pusztítást, azt egyelőre találhatják, ám a helyi hatóságok

HIMARS rakétavetők és drónok hatalmas, kombinált támadásáról számoltak be.

Ez a múlt heti attak idén már a harmadik volt a sorban, de minden eddiginél nagyobb horderejűnek tűnik. 

A korábbi becsapódásokat valójában sem az oroszok, sem pedig az ukránok nem verték túl nagy dobra – persze más-más megfontolásból. 

Oroszország számára a Himars-os támadás azonban hatalmas problémákat okozott - és nyilván ez is volt az ukránok fő célja.

Nemcsak közvetlen anyagi, hanem stratégiai károk jöttek most mondhatni csőstül: Moszkva kénytelen újrahangolni az exportcsatornákat, időt és jelentős pénzeket veszítve. Pláne, hogy menet közben – nyomás alatt – nem lehet a vezetéket javítgatni. 

Korábban már kiderült, hogy Brüsszel már talált alternatívát az orosz gáz és olaj kiváltására, és ezt már Szlovákia és Magyarország szíves figyelmébe is ajánlotta – Donald Trump ajánlásával.

Washington és Brüsszel ugyanis július végén egymás kezébe csapott, a új kereskedelmi megállapodás értelmében az Európai Unió LNG-t, olajat és nukleáris üzemanyagot kezd vásárolni az Egyesült Államoktól. A vámokat is csökkentik, és kvótákat vezetnek be az EU és az az egyesült Államok között – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Trumppal folytatott találkozóját követő tájékoztatón. Elmondása szerint az EU 2027-re teljesen lemond az orosz szénhidrogének behozataláról, helyette 750 milliárd dollár értékben vásárol be az Egyesült Államoktól az 2025 és 2028 közötti időszakban. A korábban belengetett 30 százalékos vámtarifa helyett, amely számos uniós árucikkre, köztük a gyógyszerekre, a félvezetőkre és az autóiparra vonatkozik, egyetlen 15 százalékos vámtarifa lesz érvényben. A nullás vámtarifa a repülőgépekre és azok alkatrészeire vonatkozik majd. Mint ismert, Orbán Viktor erről mondta Harcosok Klubjában, hogy „Trump megette Ursulát reggelire”.

Szijjártó Péter szerint megkésve jutott dűlőre Trump és Von der Leyen

A külügyér kritikusan úgy gondolja, legalábbis a vámokról szóló hétvégi megegyezésből azt szűrte le, hogy Brüsszelben „sürgős vezetőségváltásra” van szükség. >>>